Magyar Katolikus Lexikon > N > niceai zsinat


niceai zsinat: I. 325. máj. 20.-júl. 25.: az első egyetemes zsinat. - Az →arianizmus elítélésére hívta össze Nagy Konstantin. I. Szilveszter p. öregsége miatt csak képviselőket küldött. Az egész birod-ból 250-nél több pp. gyűlt össze. A zsin. üléseit a cs. nyári palotájában tartották. - →Arius 17 követője élén személyesen védte tanait, vele szemben az ankürai →Markellosz, az antiochiai Eusztathiosz pp-ök és az alexandriai (Szt) Atanáz diákonus képviselték az igaz krisztológiát. Ők dolgozták át a →Caesareai Euszébiosz által előterjesztett caesareai keresztségi hitvallást a →niceai hitvallássá, melyet 2 pp. kivételével VI. 19: a zsin. minden illetékes résztvevője aláírt. Ariust kiközösítették, az arianizmust elítélték. A cs. a zsin. hitvallását birod. törv-ként kihirdette, Ariust száműzte. - Ezután még egy hónapig különböző ügyeket tárgyalt a ~: 1. A húsvét dátumát a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra rögzítették, kiszámítását és kihirdetését Alexandria pp-ére bízták. A cs. ezt a határozatot is törv-erőre emelte. 2. Húsz kánonban egyházfegyelmi szabályokat fogalmaztak meg. - A ~ után Konstantin cs. az atyákkal együtt ünnepelte uralkodása 20. évford-ját. - II. 787. szept. 24.-okt. 23.: a 7. egyetemes zsinat. Irén csnő a →képrombolás elítélésére hívta össze. A 730: kiadott képromboló cs. rendelet ellen III. Gergely p. hiába tiltakozott a róm. zsin-on. V. Konstantinosz 757: Hiereiában zsinatra hívta össze a képtiszt-et ellenző K-i pp-öket, akik szentesítették a képrombolást. Iréné csnő azonban képtisztelő volt, s 780: átvéve kiskorú fia helyett az uralkodást, fordított a helyzeten. Zsin-ot is akart; 786: össze is ültek az atyák, de VII. 31: a képtiszt-et ellenző katonák szétkergették a résztvevőket. Iréné ekkor →Tarasziosz pp-öt ültette a konstantinápolyi pátr. székébe, s az ő támogatásával 787 őszére hívta össze a zsin-ot, de nem a főv-ba, hanem Niceába. Az atyák 8 ülésen megcáfolták a képrombolók összes érveit, és meghatározták a képtiszt. alapelveit: 1. Krisztus, a Bold. Szűz Mária, az angyalok és a szentek ábrázolása megengedett, mert a szentkép nem bálvány, hanem az ábrázolt személyre emlékeztet és követésére indít; 2. a tiszt. nem a képnek, hanem az ábrázolt személynek szól; 3. lényeges különbség van a képek előtt kifejezett tiszt. és az imádás között, mely egyedül Istent illeti. A záróülésen több mint 300 pp. írta alá a zsin. okmányát. - Ny-on a képtiszt. folyamatos és oktató jellege miatt magától értetődő volt. Mivel a ~ okmánya nem egész világos ford-ban vált ismertté, ellenkezést váltott ki, főleg a tisztelet és az imádás közti különböztetést nem értették. Nagy Károly kir. a Libri Carolini c. teol. műben szállt szembe a bizánciak föltételezett tévedéseivel, és tagadta a II. niceai zsin. egyetemes voltát. 794: Frankfurtba zsinatot hívott össze, melyen a frank birod. pp-ei, 2 p. legátus és Angliából néhány pp. jelent meg. Maga a kir. elnökölt, övé volt az első és az utolsó szó. A zsin. a ~ határozatait elvetette mint nem egyetemes zsinatéit. A frankfurti zsin. nem vált ált. érvényűvé, mert I. Adorján p. nem vonta vissza a ~t elismerő nyilatkozatát, s főként nem közösítette ki a bizánci cs-t, amint ezt Nagy Károly kívánta. - A ~ kánonjai. Ford. Erdő Péter. (ÓÍ V:284.) Bp., 1983. T.J.

Jedin 1962:16; 33. - Vanyó 2000:430.