Magyar Katolikus Lexikon > N > nemzeti színek


nemzeti színek: egy →nemzet jelképe. A színek sorrendje, egymásmellettisége, egymáshoz való viszonya meghatározott, s valamit kifejez a nemzet sajátosságából, történelméből. A ~ általában az uralkodó hadizászlójának színeiből alakultak ki. - A m. ~ kezdetben a vörös és az ezüst [fehér], az Árpád nemzetség (Árpád-sávos) zászlója és a nemzeti →címer részei voltak. 1486: Bécs elfoglalása után a Szt István-dómot I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) a Visegrádon készített vörös, ezüst [fehér] és zöld színű cserepekkel födette be (Eu-ban akkor egyedül ott tudtak zöld cserepet égetni). A vörös-fehér-zöld szín együttes használata Mátyás korától általános a függőpecsétek selyemsodratában (pecsétzsinóroknál), majd koronázási díszítésekben lett ált. - A 16. sz. közepétől a harci dobokon tűnt föl díszítésként a vörös-fehér-zöld. II. Mátyás 1608. XI. 19-i pozsonyi koronázási ünnepségén a díszítő textilek színei vörös-ezüst [fehér]-zöld, mint m. ~. - I. Ferenc (m. kir-ként ur. 1792-1835) 1806. VIII. 6: a (már megszüntetett) ném-róm. császári c-ről lemondva osztrák császári címet vett föl. A császárság hivatalos színei: fekete-sárga, a Magyar Királyságé vörös-fehér-zöld, amit pol. gyűléseken ezután ált. használtak. Az 1848:21. tc. a ~et és hazánk címerét 'ősi jogaiba visszaállította'. 1849-60: az →önkényuralom e színeket betiltotta, 1861. VIII. 20: engedélyezte először. 1867 u. a vörös-fehér-zöld nemz. zászlónkat a kiscímerrel díszítették. A m-horvát kiegyezés (1868:30. tc.) megengedte, hogy „határaik között” saját színeiket és címereiket használhassák. A ~ védelmében az 1879:40. tc. kimondta: „aki az állam nyilvánosan kitűzött címerét v. zászlóját meggyalázó szándékkal bemocskolja, letépi v. megrongálja, 2 hónapig terjedő elzárással és 600 koronáig terjedő pénzbírsággal büntethető”. - 1919. IV-VII: a kommün a vörös színt próbálta bevezetni, de a m. Vörös Hadseregben VI: a felvidéki hadjáratban előnyomuló csapatok önkényesen a nemz. zászló alatt harcoltak. - Lehetséges, hogy a vízszintes sávú ~eket Eu-ban elsőként hazánkban alkalmazták. - A m. vörös-fehér-zöld más elrendezésben 1894: Baszkföld, 1959: Wales, 1994: Ingusföld nemz. színei is. Eu-ban 1789: a fr. forr. kék-fehér-vörös zászlója hatására terjedt el a függőleges sávozás (1831: Belgium, 1848: Olaszo., 1860 k. Andorra, 1867: Románia, 1922: Íro. stb.). 88

Századok 1889:193. (Szabó Károly: A zöld ág, mint a székely főtisztek jelvénye) - Ivánfi (Jancsik) Ede: A Magyar Birodalom v. Mo. s részeinek címerei. Pest, 1869. (utánnyomat, Bp., 1989:147. Függelék: Pandula Attila: A m. nemz. zászló múltjáról) - Zászló enciklopédia. Uo., 2000.