Magyar Katolikus Lexikon > N > napóra


napóra (lat. solarium): a helyi időt mutató eszköz, amely a Nap fénye által megvilágított tárgyak árnyékvetését, illetve az árnyék irány- és hosszváltozását hasznosítja időmérés céljára. - Fő típusai: az ekvatoriális, a vertikális és a horizontális ~. A mutató és az árnyékfölfogó különféle kialakítása és elrendezése szerint számos további ~fajta nyerhető. Készítették helyhez kötött és hordozható kivitelben. - A ~k eredete vsz. a Kr. e. 5. évezredre vezethető vissza, de tényleges használatuk csak a Kr. e. 3. évezredtől bizonyítható. A legősibb ~ az ún. gnómon: egy függőleges tengelyű bot, vessző v. obeliszk, amely árnyékát egy vízszintes felületre veti. Használata kimutatható Mezopotámiában, sőt Indiában és Kínában is. Az izraeli Gézerben talált Kr. e. 1320 k. hordozható ~-leletek igazolják, hogy e ter-en is használtak ~kat az ókorban. Az ÓSz-ben nincs ~ról említés. A 2Kir 20,9 és Iz 38,8 vsz. a palota egy szabad terén fekvő lépcsőjére utal. A gör-öknél a Kr. e. 6. sz. derekától vált használatossá a ~. Eudoxosz, a pergei Apollóniosz, a káld Beroszosz, a számoszi Arisztarkhosz, valamint Dionüszodórosz és még sokan mások új ~típusokat találtak fel. Rómában Kr. e. 263-tól használtak ~kat. Később - mint a leletek tanúsítják - elterjedtek az egész birod-ban. Az első összefüggő írásmű a ~król Vitruvius: De architectura 9,9. Ptolemaiosz hasonló tartalmú - de fönn nem maradt - ókori írásokat említ. - A ~k készítésének elmélete és gyakorlata Kr. u. 1000 k. különösen az arab világban virágzott. Az egyiptomi és arab tudósok által a különböző ~król és készítési eljárásaikról írt kv-ek a Ny-i világban is hatottak. - A ~k a kk. legpontosabb időmérő eszközei voltak, s még a kerekes órák föltalálása sem szorította ki őket a használatból. A vertikális ~kat főként tp-ok, ktorok, városházák és kastélyok falán helyezték el. Horizontális ~kat ktor- és várkertekben létesítettek. A papság ~tervező és -készítő tevékenysége kiemelkedő. A hengeres ~ vsz. a 11. sz. Hermann der Lahme OSB-re vezethető vissza. A 15. sz: Johann von Gmunden bécsi knk. volt neves ~készítő mester, valamint - az egy ideig Hunyadi Mátyás udvarában is működő - Hans Dorn OP, aki dobozos ~kat konstruált. A nürnbergi Georg Hartmann, későbbi vikárius, és a matematikusként, csillagászként és földrajzosként is ismert Johann Stöffler ~s mester, justingeni plnos munkássága is jelentős. Wilhelm Schickard diákonus ~k készítéséhez tervezett készüléket, az ev. Hahn Philipp Matthäus - akit mint papot és órásmestert egyaránt tiszteltek - egyebek mellett ~kat is tervezett. - A 17-18. sz. a ~k reneszánsza. Ebben az időben szinte a tökéletességig fejlesztették a ~k szerkesztési módját. Gnómonikai munkáikról nevezetes atyák: Mario Bettini SJ, Athanasius Kircher SJ, →Reviczky Antal SJ, Christoph →Scheiner SJ és Caspar Schott SJ. - A ~k díszítésében szakrális elemek is helyet kaptak. A figurális ~k árnyékfölfogóját v. árnyékvetőjét tartó alak gyakorta bibliai személy, pl. egy angyal (mint a chartres-i katedrális vertikális ~jánál) v. maga Krisztus. Hordozható ~knál az angyal ábrázolása v. az →IHS monogram gyakori. A helyhez kötött (főleg vertikális) ~kon levő föliratok az idő múlására, a halálra utalnak (pl. Mors certa - sed hora incerta, az andechsi ktor 16. sz. fából készült ~ján; Una vestrum ultima mea, a pannonhalmi bencés főapátság vertikális ~ján). - A modern ~k elsősorban dekoratív, csekély mértékben praktikus célok szolgálatában állnak, pl. horizontális ~ a brémai botanikus kertben, 1956; Mexikóvárosban, 1969; ekvatoriális ~ Frankfurt am Mainban, 1951. T.J.P.