Magyar Katolikus Lexikon > N > Nyitra


Nyitra, Neutra, v. Nyitra vm. (Nitra, Szl.): 1. vár. A 11. sz: már várispánság székhelye volt. 1074: a trónkövetelő Salamon sikertelenül támadta. A 12. sz. eleje óta ppi vár. 1241: ellenállt a tatároknak. II. Ottokár cseh kir., majd Csák Máté is elfoglalta. 1440 u. a husziták szállták meg, 1462: Mátyás kir. foglalta vissza. Bocskai és Bethlen seregei is bevették. 1663: rövid időre török kézre került. 1708: az addig a kurucok által birtokolt vár cs. kézre került. Falai nagyrészt épek. - 2. →nyitrai püspökség - 3. esperesség a v. nyitrai egyhm-ben. Plébániái 1904: Darázs, Kolon, ~-Alsóváros, ~-Felsőváros, Nyitragerencsér, Pográny, Zsére. - 4. plébániái. a) Alsóváros. 1332: már létezett. Tp-át Szt László kir. tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1711-től. Kegyura 1880: a nyitrai pp. Anyanyelve 1880: m., ném., szl. - Filiái 1917: Könyök, Molnos, Sarlókajsza. - b) Felsőváros. 1787: alapították. Tp-át 1630: Szt Péter és Pál tit-ra sztelték. Kegyura 1880: a nyitrai pp. Anyanyelve 1880: ném., szl. - Filiája 1917: Tormos. - 1919(?)-ig r.k. polg. leányisk. működött. - Egész ~ lakói 1991: 1777 m. (1,98%), össz. 89.969; 2001: 1489 m. (1,71%), össz. 87.285. -

5. ferencesek. 1270: említenek először 2 ferences barátot. Ktoruk az esztergomi őrséghez tartozott, 1448: az obszervánsok foglalták el, s tették őrségük székhelyévé. A 15. sz: malmuk volt a Nyitra folyón, ami a bérlők miatt sok bajt hozott rájuk. 1552: a tör. elől Pozsonyba menekültek, 1626: tértek vissza ~ra. - 1630: Telegdy János pp. építette a Szt Péter és Pál konventot, s az atyákra bízta a felsővárosi pléb. vezetését. 1663: a törökök dúlták föl. 1920: CS-hoz került. 1924-38, 1947-től a szlovákiai szalvatoriánus prov-hoz tartozik. -

6. piaristák. 1699: telepedtek le a városban (→Nyitrai Piarista Gimnázium). 1723-82, 1790-1852, 1862-94: a rendi teol. helye. Tp-uk főoltára 1742 k. épült, Grassalkovics Antal adományából. - 7. A ~i kálvária →Pietàja a hihetőleg még kk. eredetű máriahegyi búcsújáró hely kegykpnájában áll, ahol a főbúcsút ma is Nagyboldogasszony ünnepén tartják. Később kiépítették a kálvária-stációkat, s a 18. sz: kialakított barokk főoltárra helyezték át az addig mellékoltáron tisztelt Fájdalmas Anya kegyszobrát. A koronákkal ékes, nagyméretű, festett faszobor alkotója ismeretlen, stílusát tekintve kora akár még a 16. sz. második felére is tehető. - 8. →nyitrai káptalan. - 9. Kat. sajtója: 1872-75: Füzér, 1892-1940: Nyitramegyei Szemle, 1900: Világposta, 1906-08: Törekvés, 1918-19: Nyitra, 1919-25: Népakarat, 1920-21: Szociális Értesítő, 1910: Előadások, 1920-21: Szociális Értesítő, 1926-29: Szűz Mária Új Virágos Kertje. Bá.B.-**-H.F.L.

Schem. SM. 1834:25; 1851:38; 1905:31. - Schem. Univ. 1904:129. - Gerecze II:565. - Schem. Nitr. 1911:28. - Karácsonyi I:213. -  Schem. Slov. 1948:30. - Aggházy II:201. - Vártúrák III:191. - Szilárdfy 1994:23. - Györffy IV:429. - Gyurgyik 2002.