Magyar Katolikus Lexikon > N > Norvégia


Norvégia, Kongeriket Norge: alkotmányos királyság Észak-Európában. - Határai: Északi-tenger, Norvég-tenger, Jeges-tenger, Oroszo., Finno., Svédo. Ter-e 323.758 km², főv-a Oslo. Hiv. nyelve a norvég. 1997: 4.404.000 lakos (88% ev., 8% felekezeten kívüli, 4% egyéb vall., ebből kb. 40 ezer kat.). - Egyhtört. Keresztényekről Brémai Ádám szól gestájában (970 k.). I. Olaf kir. (ur. 995-1000) megkeresztelkedett, a kerséget Szt II. Olaf kir. (ur. 1015-30) terjesztette el, s a norvég egyh-at 1028: a hamburg-brémai érsség alá rendelte. Kanut dán kir. 1030: legyőzte a Stiklestad melletti csatában, Olaf életét vesztette. Kanut haláláig (1035) ~ dán uralom alá került, mely alól Olaf fia, Magnus szabadította fel, s 1319-ig nemz. kir-ok uralkodtak. III. (Kemény) Harald kir. (ur. 1047-66) már maga nevezte ki pp-ét, amiért II. Sándor p. 1065: rendreutasította. III. (Csendes) Olaf kir. (ur. 1066-93) fölállította Nidaros, Selja, Oslo és Stavanger ppségeit, szegyh-akat építtetett, letelepítette a bencéseket és a ciszt-eket, bevezette az →egyházi tizedet. Nikolaus Breakspear p. legátus, bíb. (a későbbi IV. Adorján p.) 1152: érsséggé tette Nidarost (suffr-ai: Oslo, Bergen, Stavanger, Hamar; Izlandon Skaholt, Holar; Grönlandon Gardar, a Feröer-szk., az Orkney-szk. és a Hebridák). - Sverre kir-t (1184-1202) az érs. többször, III. Celesztin p. 1194: kiközösítette, amit III. Ince p. 1198: felfüggesztett. 1277: a tönsbergi konkordátumban az egyh. és a kir. elismerte egymás függetlenségét. - 1349-50: pestisjárványban elpusztult ~ népének harmada és majdnem az összes pp. - A kalmari unió 1397: egyesítette ~t Dániával és Svédo-gal. Az uniós kir-ok és a róm. kúria gyakran idegeneket ültettek a norvég ppi székekbe. - A reformáció 1526: érte el ~t. I. Frigyes kir. halálakor, 1533: polgárháború tört ki, melynek végén, 1536: az ev. III. Krisztiánt tették királlyá. 1537-i egyh. rendtartása a kir-ra tett hűségesküt követelt meg a pp-öktől, prép-októl és plnosoktól, és minden egyhm-ben isk-kat állított fel. A reformációt 1607: a Norvég Egyh. Rendtartás zárta le, mely megszüntette az 1277-i konkordátumot. - A Propaganda Fide kongr. 1626. I. 23-i rendelkezése ellenére a rekatolizáció eredménytelen maradt. Az állami →pietizmus VI. Krisztián kir. (ur. 1730-46) idején volt a legerőteljesebb, s halálával le is áldozott. Megjelentek a →herrnhutiak. 1811: Christianiában (Oslo) egy-et alapítottak, melynek 1813: teol. fakultása is nyílt. Az 1814-es alkotmány (Svédo-gal perszonálunióban) államvallássá tette az ev. vallást. - 1843: Christianiában államilag elismert kat. egyhközs. alakult, 1845: törv-t hoztak a vallásszabadságról. 1868: ~ ap. pref., 1892: ap. vik. 1897-től megtelepedhettek a szerzetek. ~ 1905: vált függetlenné. - A kat. hierarchiát 1953: állították vissza. Az ekkor alapított oslói ppség és az 1979: alapított Tromsö és Trondheim prelatúra közvetlenül a Sztszék alá tartozik. 1956: feloldották a jezsuitákra vonatkozó tilalmat. A norvég kat. egyh. főként a szerzetesrendekre és ném. diaszpóra-segélyszervezetekre (Bonifatius-Werk, St. Ansgar-Werke) támaszkodik. 1960: létrehozták az összes skandináv országot magába foglaló „Északi Püspöki Kart”. - Az 1814. é. norvég alkotmány 1. cikkelye előírta, hogy minden norvég polgár köteles a lutheránus-evangélikus államegyházhoz tartozni. A 2. tc. a jezsuitákat mint „a keresztény hit és az egyház veszélyes ellenségeit” kitiltotta az orsz-ból. E tc-et 1956: törölte el a parlament, így kaphatott 1960-61: Horváth Kálmán SJ és →Teres Ágoston SJ beutazási és tartózkodási engedélyt mint m. lelkész. - 1960: a 4 mill. prot. mellett kb. 5000 kat. élt, ezért a püspök is külf. segélyre szorult. Oslóban a ném. Szt József Nővérek fogadták be, s biztosítottak teljes ellátást a kat. papoknak. Útjaik során a ném. és fr. Szt József Nővérek, ill. a ném. és lengy. Szt Erzsébet Nővérek kórházai voltak támpontjaik. A kb. 500 betegápoló nővér tartotta fenn anyagilag is a norvég kat. egyh-at. 2000-re kihaltak, kórházaikat át kellett adniuk az államnak. - Teres Ágoston 1977-: norvég lelkész is volt, konvertitákat is oktatott, ugyanis ~ban ha egy norvég lutheránus katolizálni akar, 2 é. kell kat. hittant tanulnia, s csak a pp. írásbeli engedélyével vehető át. - Az 1956: ~ba került m-ok létszáma 2000-re a negyedére csökkent, gyermekeik már norvégok. 1980-tól több száz m., 1989: 32 székely család kapott letelepedési engedélyt. 2001. VIII: 565 r.k. magyart tartottak nyilván a pléb-kon. - 1860: 200 r.k. 3 egyhközs-ben; 1900: 1969 r.k. 14 egyhközs-ben; 1960: 6229 r.k. 26 egyhközs-ben; 1997: 39.880 r.k. 30 egyhközs-ben (60%-uk bevándorló v. menekült, 90%-uk az oslói ppséghez tartozik). A kat. egyh-nak kb. 50 tp-a, kpnája és egyéb létesítménye van. II. János Pál p. 1989. VI. 1-10: lelkipásztori látogatást tett ~ba. - 2001: 60.000 r.k., 49 r.k. pap, köztük 1 m. (Teres Ágoston), 10 norvég, a többi horvát, lengy., holl., ném., ang., sp., tamil, vietnami. -

Az ősi skandináv faépítészet legkorábbi emlékei ~ban maradtak meg. A közp. elrendezésű épületek négyzetes középhajójához K-en szentély csatlakozik. A lépcsőzetes fölépítmény csúcsát →négyezeti torony zárja, kívül lent árkádsor fut körbe. A faragott díszítés szinte teljesen megőrizte a viking időkből való díszítőmódot (Urnaes 1060, Borgund runafölirattal 1160). A fatp-ok belsejét festett bibliai jelenetek ékesítik. A trondheimi szegyh. és a bergeni Mária-tp., főként plasztikai díszítéseik, az ang. és ném. hatás tanúi. Teres Ágoston SJ

LThK 1993. VII:912. - Földünk 2000:264. - AP 2002:973.