Teres (1969-ig Terescsényi) Ágoston, SJ (Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1931. jan. 25.-Oslo, 2007. dec. 21.): csillagász, norvégiai magyar lelkész. - A gimn-ot a kecskeméti piar-knál és a pápai bencéseknél végezte. 1949: Kecskeméten éretts. IX. 4: belépett a jezsuita r-be. 1950. V: a budai Manrézából Szegedre költöztek, VI: rtársaival együtt Jászberénybe hurcolták. VII: megszökött az internálótáborból. Ősszel váci egyhm-s kispapként megkezdte tanulm-ait a Hittud. Akad-n. 1952. I. 1: titokban letette első fog-ait, ezért VI: az ÁEH kizáratta az Akad-ról. VIII-1953. X: villanyszerelő tanf-ot végzett, Bpen dolg. 1953. XI: behívták katonának, a jug. határon munkaszolgálatos. 1954. III: baleset érte, leszerelték, s a Ganz Vagon és Gépgyár hibajavító csop-jában lett villanyszerelő. 1955. IV: a váci Városi Szoc. Otthonban, majd a ppi palotában kialakított szoc. otthonban mindenes segédmunkás. VIII: lic-t szerzett a Hittud. Akad-n, XII: a Kertészeti Főisk-n kazánfűtő és villanyszerelő. 1956. X: világi hallg. a Hittud. Akad-n, itt X. 25: a forr. biz. elnöke. XII. 17: jezsuita elöljárói parancsára Bécsbe menekült. 1957: a burgos/oniai jezsuita teol. fakultáson, 1958-60: a frankfurti St. Georgen jezsuita főisk-n fejezte be tanulm-ait. Közben 1959. VII. 31: Frankfurtban pappá szent., No-ban és Holl-ban m. lpászt. 1960. X-1961. IX: Münsterben töltötte 3. próbaévét. - 1961. X. 1: érkezett Oslóba (→Norvégia). Itt Horváth Kálmán SJ-vel együtt kb. 1200 m. kat-t gondoztak. Skandináviában (Norvégia, Dánia, Svédo.) ekkor 24 városban kb. 6000 m. hívő élt, rendszeresen látogatták és elemi gondjaikban is támogatták őket. Költségeiket a →Kirche in Not és belga segélyszervek fedezték. Egész Norvégiában a 4 mill. prot. mellett kb. 5000 kat. élt, ezért a pp. is külf. segélyre szorult. Oslóban a ném. Szt József Nővérek fogadták be őket, s biztosítottak teljes ellátást számukra. Útjaik során a ném. és fr. Szt József Nővérek, ill. a ném. és lengy. Szt Erzsébet Nővérek kórházai voltak támpontjaik (a kb. 500 betegápoló nővér tartotta fenn anyagilag is a norvég kat. egyh-at; 2000-re kihaltak, kórházaikat át kellett adniuk az államnak). - ~ 1963. VIII. 15: Oslóban tett örök fog-at. 1967: a Congregatio Consistorialis kinevezte a bevándorlók misszion-ának, miután figyelmeztették, hogy kiutasítják, ha norvégeket próbál téríteni a kat. hitre. 1969: megkapta a norvég állampolgárságot, s nevét kiejtési problémák miatt Gustav Teresre változtatta. A beilleszkedés érdekében beiratkozott az oslói egy-re. Először norvég nyelvből és irod-ból, 1972-80: mat-fiz. és csillagászat főszakból vizsgázott, 1981: mat-fiz. tanári okl-et szerzett. A jezsuita hagyománynak megfelelően csillagász lett. Mivel tanulm-aihoz az áll. kölcsönkasszából kapott havi 1600 koronát, amit kamatostól vissza kellett fizetnie, munkát kellett vállalnia: félállású asszisztens az egy. fiz. laboratóriumában és h. mat-fiz. tanár lett. Elöljárói rendeletére 1984. IX-1994. XII: a Vat. Obszervatóriumban, a Castel Gandolfo-i Pápai Palotában csillagász, de évente 4 hónapot Norvégiában töltött lpászt-ként. 1993: súlyos nyakcsigolyasérv-műtéten esett át. Mivel Norvégiában megnőtt a róm. kat-ok száma, 1995. I: a külf. m-ok pp-e és a norvég pp. kérésére elöljárói visszaengedték Norvégiába, azzal a föltétellel, hogy az oslói ppség lakást és havi fizetést ad. Visszaköltözött Norvégiába, m. és norvég lelkész lett, de évente 1 hónapot Rómában töltött mint a Vatikáni Obszervatórium társ-asztronómusa. - 1990 óta minden évben 1-2 hetet Mo-on töltött, egy-eken, isk-kban tartott kozmológiai előadásokat. 1999. III. 22: a M. Közt. elnöke arany emlékéremmel fejezte ki elismerését. - Norvégiában az idősebb m-ok szoc. és lelki gondozása mellett ~ feladatának tekintette „a 2. és 3. nemzedék megmentését” a m. nyelv és haza számára. Ennek érdekében 1963: megalapította, s 1973-ig vez. az átlag 15-15 fiúból és lányból álló, 105. sz. Sík Sándor cserkészcsapatot. 2 é. m. nyelvű lev. tanf-ot vez. az Oslótól távoli városokban élő m. gyermekeknek, havonta kultúrestet rendezett a M. Otthonban. Az éghajlat zordsága miatt a m-ok igyekezek tovább No-ba, Amerikába, Ausztráliába, ~ ebben is segített. 1969-ig kb. 800-ra csökkent a m. hívek száma. 1967-: részt kellett vennie a norvég lelkipásztorkodásban is (vasárnapi kisegítés, 3-4 hetes helyettesítések). 1966-76: évente 2x nemzetk. kongresszusokon adott elő No-ban. Leford. az Enchiridion Indulgentiarum 1986-ot, tanulm-t írt a Jézus Szíve-tiszt-ről, de a pp-nek az volt a véleménye, hogy e témákra „még nem érett meg az idő a lutheránus Norvégiában”. A jezsuiták 30 napos lelkigyakorlatát átdolg. 10 x 3 napos (hétvégi) formára, s ennek alapján a norvég-fr. domonkos nővéreknél lelkigyakorlatokat tartott. - M: Der Stern der Weisen. Írta Konradin Ferrari d'Occhieppo. Ford. németből norvégra. Oslo, 1977. - A keresztút. Bp., 1986. - Biblia és asztronómia. Uo., 1994. (4. jav. kiad. Kecskemét, 2005; ang-ul: Bp., 2000, 2001) - „Nagy jel az égen.” Az újjáéledő Rózsafüzér. Kecskemét, 2004. - Kz-ok 1966-76: Az óker. szimbólumok bölcseleti és hittani jelentősége. Az ember sajátos helye a világmindenségben. Összehasonlítás Bingeni Hildegard és Teilhard de Chardin művei között. Napfizika és kozmobiológia. s.k.