Magyar Katolikus Lexikon > M > muszlimok Magyarországon


muszlimok Magyarországon: A muszlimokkal a magyarság a honfoglalás során hozzájuk csatlakozó népcsoport (→kálizok) által került szorosabb kapcsolatba. A 9-12. sz: az →iszlám (vsz. siíta ágához tartozó) híveit Mo-on izmaelitáknak hívták. A róluk szóló adatokat Czeglédy Károly összegezte, csakúgy mint a magyarság őstört-ének iszlám vonatkozásait. Keveset tudunk arról, hogy a →karlócai béke (1699) után Mo-on muszlimok éltek volna. - 1878: Bosznia-Hercegovina megszállásával, majd 1908: bekebelezésével az Osztrák-M. Monarchiához több mint félmillió muszlim került (Au-nak iszlám hagyományai nemigen voltak). A hazai közvélemény osztrák- és főleg szlávellenes részének rokonszenve már az 1870-es évek derekán, a szerb-montenegrói-török, majd az orosz-török háború idején a törökök, s így közvetve az iszlám felé fordult. Hozzájárult ehhez, hogy Thököly, Rákóczi, Kossuth, Klapka hosszabb-rövidebb ideig volt a Porta vendége, a szabharc 1849-es orosz eltiprásának emléke stb. 1876-77: több törökbarát megmozdulásra került sor Bpen. A Monarchia hadseregében szolgáló m. katonák természetesen részt vettek Bosznia-Hercegovina megszállásában. Kállay Benjámin és Burián István szarajevói kormányzók igyekeztek a helyi hatalom korábbi birtokosaira, a muszlim földesurakra, a bégekre támaszkodni, amivel akaratlanul is egy elmaradott földbirtokrendszer és társad. szerkezet elemeit konzerválták. - A tört-írás nem egységes a boszniai osztrák-m. „gyarmati” igazgatás megítélésében. Vsz. ha voltak is kísérletek iparosításra és korszerűsítésre, azok a lehetségestől és a kívánatostól elmaradtak. A →bogumilok elleni hadjáratokra s az egykor a m. koronához tartozott →Ráma kirságra hivatkozva sokan szerették volna Bosznia-Hercegovinát kizárólagosan Mo-hoz csatolni; ehhez járult az is, hogy egyes hazai vállalkozók kedvező üzleti lehetőségeket láttak Bosznia gazd. kiaknázásában. Ez az igény vezetett 1916. I: az iszlám vallás törv-es elismeréséhez. A ker. vallású bosnyákok és hercegócok többsége amúgy is inkább az ellenséges Szerbiához húzott, a muszlimok közül viszont sokak lettek az osztrák-m. sereg lelkes katonáivá. Akadtak közöttük Mo-on letelepedtek is, már a 19. sz. végétől: 1916: már csak Bpen kb. 2 ezer muszlim tartózkodott, a katonákat is beleértve. Minthogy 1918 u. szülőföldjükre, a →Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba nem mertek visszatérni, kb. 300-an rekedtek a megcsonkított orsz-ban, többségük Bpen. Belőlük alakította meg 1931: Durics Huszein Hilmi (1887-1940) volt százados és tábori imám, „budai főmufti” a Gül Baba Magyar Mohamedán Egyházközséget. A pesti bosnyák muszlimok közül számosan megszerezték a m. állampolgárságot, a hatóságok mégsem vették őket komolyan. Törv-es elismerésükre nem került sor. A budai Gül Baba türbe mellé tervezett mecset és iszlám főisk. fölépítéséért kibontakozott mozg-hoz több hírlapíró, ügyvéd és idegenforgalmi vállalkozó is csatlakozott, akik a muszlim K-ről Mo-ra irányuló (luxus) turizmusról ábrándoztak a nagy válság esztendeiben. Duricsot többször is elküldték K-re adományokat gyűjteni a m. iszlám javára. Az anyagi gondokkal küszködő főmufti sokat veszekedett a főv. török kolóniájának muszlim „lelkészével”, a bpi egy. lektorával, Abdul-Latif effendivel (†1946), aki kétségbe vonta vezetői méltóságát. A török közösség sem számlált több lelket, mint a bosnyák, mindkettő egyszerű emberekből, iparosokból, altisztekből, cukrászokból, házaló árusokból állt. Nem szolgált előnyükre, hogy nem tudtak tökéletesen m-ul. Az „ortodox iszlám” ügye nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket, de nem arattak sokkal nagyobb sikert a →bahái vallás és az →ahmadijja mozg. térítői sem, akik szintén az 1930-as években működtek Bpen. Sok hívő emigrált, s az itthon maradottak közül a legutolsók az 1970-es években haltak meg. Germanus Gyula Hádzs Abdul-Karim (1884-1979) az 1930-as évek elején lett muszlimmá; személyét életének utolsó 3 évtizedében a „magyar iszlámmal” azonosították. - A Magyar Iszlám Közösség 1988. VIII: nyert törv-es elismerést, élén 1995-ig Mihálffy Balázs, 1999: Bolek Zoltán. Tagjai m. állampolgárok, döntő többségük m. ajkú, ill. születésű. Léderer György

Keletkutatás 1988 ősz-1989 tavasz (Léderer György: A mo-i iszlám újabb kori tört-éhez I-II.)