🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > ahmadijja
következő 🡲

ahmadijja: iszlám szekta, majd mozgalom. - 1889: hirdette meg az Amritszártól 35 mf-nyire fekvő Kadianban élt Mirza Ghulam Ahmad (1835-1908), aki magát próf-nak és (a mekkai Mohamed próf. által) „Ígért Messiás”-nak mondotta. Az ~ magát az „igazi iszlámnak” tekinti, s hitelvei csupán néhány ponton térnek el a többi moszlimétól. Az ahmaditák fölfogásában az a koráni részlet, amely szerint Mohamed „Allah küldötte és a próféták pecsétje” (33:40) nem jelenti azt, hogy időrendben a legutolsó is. A Korán 4:157 elterjedt moszlim értelmezésével szemben úgy vélik, hogy Krisztust megfeszítették, ám nem halt meg, hanem tetszhalálából föltámadván elhagyta sírját, és Jeruzsálemből Damaszkuszba, majd az afganisztáni Heratba és Indiába ment, Izrael elveszett törzseit kereste és találta volna meg. E tört. szerint a 125 esztendős korában családapaként elhunyt Krisztus sírja a kasmiri Srinagarban lenne. Ahmadita elképzelés szerint a moszlim szentírásban a hívők kötelességévé tett szent háború (dzsihád) ma már nem fegyveres harcot jelent, hanem eszméik hirdetését. Ez utóbbi keretében kivált koránford-aik és más írásaik terjesztését tartják fontosnak. - Ghulam Ahmad számos valláselméleti művet írt és Brit-India ort. moszlim és más bölcselőivel vitázott. Mozgalma jó viszonyba került a brit gyarmati hatoságokkal, ezért az ahmaditákat ellenfeleik sokszor mondták a kolonializmus ügynökeinek. Ghulam Ahmad örökébe az ~ élén „kalifák” léptek. 1908-14: Hakim Maulvi Nurud Din; 1914-65: Mirza Bashirud Din Mahmud Ahmad; 1965-82: Mirza Naszir Ahmad: a jelenlegi 1982-től Mirza Tahir Ahmad. Bár a szektaalapítónak a II. kalifa a fia, a III. és a IV. az unokája, e méltóság nem örökletes. Az 1910-es években az ~ból kivált egy lahorei csoportnak is nev. kisebbség, amely a kalifátus intézménye helyett az ún. Központi Ahmadijja Egyesületet tekintette az Ígért Messiás örökösének. - Az 1930-as évekre váltak egyértelművé az ~ szervezeti keretei és aktív prozelita jellege. 1934: hirdették meg az Új Agitáció (Tahrik Jadid) programot, amelynek javára a hívek bőkezűen adakoztak. Ekként létesülhettek ahmadita missziók elsősorban K-Afrikában és más brit gyarmatokon, de Eu-ban, így Albániában, Lengyo-ban és Mo-on is, ahol 1936-37: Ahmad Ajaz Khan misszion. működése váltott ki sajtóvisszhangot. Napjainkban már a világ államainak többségében található ahmadita közösség és imaház. A IV. kalifa (1984 óta) Londonban van. Az ahmaditák szerint mozgalmukat világszerte kb. 10 millió hívő követi (az adat hitelesen nem ellenőrizhető). Számuk Pakisztánban kb. 3 millió  lehet. Szervezetük erősen központosított, működésében a karizmatikus és Istentől vezérelt kalifának (álmainak, látomásainak és próféciáinak) meghatározó jelentősége van. - Az ~ munkanyelve az ang. és az urdu, irodalma e két nyelven a leggazdagabb. L.Gy.

Muhammad Zafrulla Khan, Ahmadijjat: The Renaissance of Islam. London, 1978. - Keletkutatás 1989. tavasz (Lederer György: A mo-i iszlám újabb kori tört-éhez 2. rész)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.