Magyar Katolikus Lexikon > M > misztikus malom


misztikus malom, ostyamalom: Jézus példabeszédéből született allegória. - A Mt 24,42 és Lk 17,35 szerint a világ végén két asszony őröl majd egy →malommal, s az egyiket fölveszik, a másikat ott hagyják. Az egyházatyák és a skolasztikusok szerint az egyik az Egyh., a másik a zsinagóga, az egyik malomkő az ÓSz, a másik az ÚSz. A malomban őrölt gabona Krisztus, az élet kenyere (vö. Jn 6,26-58), aki a Bold. Szűz szántóföldjéből termett (→Kalászos Mária), s Betlehemben ('kenyér házában') született e világra. - Az ikgr-ban a →Krisztus a szőlőprésben képek párja, az →Eucharisztia képe. A bad-doberáni ciszt. ktor köréhez tartozó, 15. sz. képeken a magot (Isten igéjét) az evangélisták (v. jelképeik) öntik a garatba, a malmot a 12 ap. hajtja, az egyházatyák fogadják cibóriummal az ostyákat (a testté vált Igét). Ha a ~ot víz hajtja, a víz a →négy paradicsomi folyóra utal (Tripssé, városi tp., oltár, 15. sz.). Másik változat szerint Szt Pál hajtja a malmot, melynek garatjába a próf-k öntik a magot, s az alsó malomkő az ÓSz-et, a felső az ÚSz-et jelenti (Vezelay, apátsági tp., oszlopfő, 12. sz.): miként a molnár a magból nyeri a lisztet, úgy ismerte föl Szt Pál az ÓSz igéinek jelentését. **

Kirschbaum III:297. - Sachs 1980:186. - KML 1986:233.