🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > megyéspüspök
következő 🡲

megyéspüspök (lat. episcopus dioecesanus): püspök, akire a pápa egyházmegye lelkipásztori gondozását bízta (376.k.). A keleti egyházban →eparchiai püspök. - 1. A ~i hatalom egyházkormányzati hatalom. Egyhm-jében a ~nek saját, rendes és közvetlen hatalma van mindarra, ami lelkipásztori feladatának gyakorlásához szükséges, kivéve azokban a kérdésekben, amelyeket maga a jog v. a pápa fenntart a legfőbb egyh. hatóságnak v. más egyh. hatóságnak (381.k. 1.§). A ~ök nem pusztán a pápa helynökei, hanem saját hatalmuk (potestas propria) van, mely mindenre kiterjed, ami feladatuk gyakorlásához szükséges. A ~ök egyházkormányzati hatalma általános, azaz nem csupán a jogban felsorolt ügyekre vonatkozik, hanem mindarra, ami az Egyh. céljával kapcsolatos az adott részegyházban. A ppi hatalom zsinati szemléletének következménye pl. a ~ök felmentői hatalmának kiterjesztése is. - 2. A ~ hivatalba lépése. A kinevezett ~ nem vehet részt e hivatal gyakorlásában, amíg az egyhm-t kánonilag birtokba nem vette. Gyakorolhatja azonban mindazokat a hivatalokat, amelyeket abban az egyhm-ben kinevezésekor már birtokolt (382.k. 1.§). Annak, akit ~ké neveztek ki, az egyhm-t a kinevező levél kézhezvételétől számított 4 hónapon belül kell birtokba vennie, ha még nincs is pp-ké szentelve. Ha már fel van szentelve, a birtokbavétel határideje 2 hónap. Törvényes akadály fennállása esetén a határidő meghosszabbodik (382.k. 2.§). - Az egyhm. kánoni birtokbavétele abban áll, hogy a pp. az egyhm-ben személyesen v. →képviselő útján, az →irodaigazgató jelenlétében bemutatja kinevező levelét a tanácsosok testületének (hazánkban a káptalannak, vö. 502.k. 3.§). Erről az irodaig-nak iratot is kell készítenie. Újonnan alapított egyhm-ben a birtokbavétel úgy történik, hogy a kinevezett pp. a szegyh-ban a megjelent klérussal és néppel közli a kinevező levelet. E közlés történhet megbízott útján is. Erről a legidősebb jelenlévő pap jegyzőkv-et készít (382.k. 3.§). A jog ajánlja, hogy a birtokbavétel mindig liturgikus cselekmény keretében történjék, mégpedig a szegyh-ban a papság és a nép részvételével (382.k. 4.§). - 3. A ~ kötelességei és jogai. A ~ lelkipásztori feladatát az egész rábízott hívő nép irányában gyakorolja. Ügyelnie kell az egyhm-jében tartózkodók korukból, helyzetükből, nemzetiségükből, rítusukból adódó sajátosságaira. Különleges küldetése van a nem katolikus ker-ekhez fűződő ökumenikus kapcsolatok terén, valamint arra is, hogy Krisztus világosságát felragyogtassa a nem ker-ek számára (vö. 383.k.). Speciális gondoskodásával kell kísérnie a papokat. Meg kell őket hallgatnia mint segítőtársait és tanácsadóit. Védelmeznie kell jogaikat, gondoskodnia kell arról, hogy kötelességeiket kellően teljesítsék, de arról is, hogy ne hiányozzanak számukra a lelki és szellemi életükhöz szükséges eszközök és intézmények. Törődnie kell a papság tisztes ellátásával és társadalombiztosításával is (384.k.). Támogatnia kell a megszentelt életre szóló, a papi és a missziós hivatásokat (385.k.). - a) A tanítói feladat körében kötelessége a gyakori prédikáció, az igeszolgálat végzésének ellenőrzése, továbbá a hit teljességének és egységének védelme (386.k.). - b) A megszentelői feladat terén köteles példát adni az életszentségre, és segíteni erre híveit az egyes ker-ek hivatása szerinti módon. Azon is igyekeznie kell, hogy a hívek a szentségek által gyarapodjanak a kegyelemben (387.k.). Az egyhm. birtokbavétele után minden vasárnap és kötelező ünnepen tartozik sztmisét fölajánlani a rábízott népért (388.k.). Köteles a szegyh-ban v. az egyhm. más tp-ában gyakran szentmisét mondani, különösen ünnepeken (389.k.). Egyhm-jében természetesen jogosult is főpapi szert-ok végzésére, annak területén kívül viszont csak a →helyi ordinárius legalább vélelmezett beleegyezésével (390.k.). - c) A kormányzói feladat terén a ~ joga és kötelessége, hogy egyhm-jét a jog előírásainak megfelelően törvényhozói, végrehajtó és bírói hatalommal kormányozza (391.k. 1.§). A törvényhozó hatalmat a pp-nek személyesen kell gyakorolnia (még ha ebben tanácsadó testületek állnak is rendelkezésére). A végrehajtó hatalmat mind személyesen, mind helynökei útján, a bírói hatalmat pedig vagy személyesen, vagy a jog előírásai szerint a →bírósági helynök és az →egyházmegyei bírók útján (vö. 1419-1426.k.) gyakorolhatja (391.k. 2.§). Törvényhozói hatalmát a pp. a magasabb jog keretei között gyakorolhatja (135.k. 2.§). Olykor a CIC kifejezetten utal is erre a ppi törvényhozó tevékenységre. Ilyen utalásnak számítanak azok a helyek is, ahol a Codex a kérdésben a részleges jogot mondja irányadónak. -

4. A fent felsorolt ált. ppi kötelességeken és jogokon kívül a CIC megfelelő cikkelye külön is említi az alábbiakat: a) Az egyházfegyelemre való felügyelet a ~nek olyan feladata, mely arra is kötelezi, hogy egyhm-jében sürgesse az összes egyh. törv. megtartását, különösen az igeszolgálat, a szentségek s szentelmények kiszolgáltatása, a kultusz és a vagyonkezelés terén (392.k.). b) A ~ az egyhm-t minden jogügyletben képviseli (393.k.). c) Köteles egyhm-jében az egész ap. tevékenységet irányítani és összehangolni (394.k.). d) A ~ köteles a helybenlakásra. Ez azt jelenti, hogy az egyhm. területén kell laknia (de nem feltétlenül a szegyh. közelében, mint a régi jog szerint - vö. CIC 1917:338.k. 3.§). Hivatalos elfoglaltság miatti távollét esetét kivéve ezért évente összesen 1 hónapnál tovább nem szabad egyhm-jén kívül tartózkodnia, s ezt is csak akkor, ha biztosítva van, hogy egyhm-jét emiatt kár nem éri. Karácsonykor, nagyhéten, húsvétkor, pünkösdkor és úrnapján csak súlyos és sürgős okból lehet távol egyhm-jétől. Ha pedig 6 hónapnál tovább tartózkodik törvénytelenül egyhm-jén kívül, a metrop-nak értesítenie kell erről a Sztszéket. Ha a metrop. követné el ezt a hibát, a legrégebben kinevezett szuffraganeus pp-öt terheli a bejelentés kötelezettsége (395.k.). e) A →kánoni látogatás. f) Az ötévenkénti jelentést (relatio quinquennalis) a ~ök kötelesek a pápának beterjeszteni. Benne az Ap. Sztszék által meghatározott formában kell leírni az egyhm. állapotát. g) Az →ad limina látogatás a ~ök számára abban az évben kötelező, amikor a fent említett jelentést be kell terjeszteniük. - 5. A ~ megválása hivatalától. a) Lemondással. A ~öt, aki betöltötte 75. életévét, a jog udvariasan, de kötelező jelleggel felszólítja, hogy nyújtsa be a pápának lemondását hivataláról. Erről a lemondásról a pápa jogosult dönteni (401.k. 1.§). E döntés általában a lemondás azonnali elfogadását tartalmazza, v. a lemondás elfogadásával egyidejűleg fölkéri az érintettet, hogy még egy bizonyos ideig lássa el hivatalát. A betegség v. más súlyos ok miatt hivatalának betöltésére már nem teljesen alkalmas ~öt a jog nyomatékkal szólítja föl a lemondásra (401.k. 2.§). Akinek lemondását elfogadták, megtartja hajdani egyhm-jének címét, de „érdemesülti” (emeritus) minőségben. Ha óhajtja, lakását is megtarthatja abban az egyhm-ben, hacsak a Sztszék másként nem rendelkezik (402.k. 1.§). A hivatalukról lemondott pp-ök méltó ellátásának biztosításáról a ppi konf-nak kell gondoskodnia, ám az elsődleges ellátási kötelezettség azt az egyhm-t terheli, amelynek az érintett a pp-e volt (402.k. 2.§). b) A hivatalvesztés egyéb módjai. Szemben az ókeresztény kor hagyományával, mely tiltotta a pp-ök áthelyezését, a hatályos egyhjogban nincs akadálya annak, hogy a pápa egy pp-öt az egyetemes szabályok szerint áthelyezzen. Ugyancsak módjában áll a pápának (vö. 1405.k. 1.§ 3) súlyos büntetendő cselekmények miatt a pp-öt megfosztani hivatalától (vö. 196.k.). Ezért a CIC a ppi szék megüresedésének módjai között a ~ halálán kívül a pápától elfogadott lemondást, az áthelyezést és a megfosztást (privatio) említi (416. k.). Nem szól viszont az elmozdításról (amotio). Ez a ~i tisztség sajátos szilárdságára utal. Elvileg természetesen a legfőbb egyh. hatóságnak joga lehet arra, hogy egy ~öt - nem büntetésként - elmozdítson, de ezt az esetet a törvényhozó ált. hivatalvesztési formaként nem helyezi kilátásba. - 6. A ~kel egyenlő megítélés alá eső egyéb főpásztorok. A szó legszorosabb értelmében vett ~ön kívül vele azonos jogi megítélés alá esnek azok is, akik valamely részegyh. v. a 368.k. szerint azzal egyenrangú közösség élén állnak, mint pl. az →apostoli kormányzó v. a területi apát (134.k. 1.§, 381.k. 2.§). A CIC-ben általában ~ néven szerepelnek ezek a személyek is. Így a ~ökről szóló előírások rájuk is vonatkoznak, hacsak a dolog természetéből v. a jogszabályból ennek ellenkezője nem nyilvánvaló (381.k. 2.§). E.P.

Erdő 1991:250.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.