Magyar Katolikus Lexikon > M > Megyericsei


Megyericsei János, Mezericius, Mezerzius (Megyericse?, 1470-1517): kanonok, költő. - 1496: gyulafehérvári knk., 1497: Geréb László erdélyi pp., utóbb kalocsai érs. titkára. 1504-17: kolozsi főesp., 1515: a kir. titkára. A Janus Pannoniust követő hazai lat. verselők egyik kiválósága. Erdélyben gyűjtött róm. kori föliratgyűjt-e tud. értékű. Móré Fülöp Velencébe vitte, így megmaradt. **

Ung. Revue 1883. (Eugen Abel: J. M. d. Begründer d. dacischen Epigraphik) - Erdélyi Múz. 1907. (Barabás Miklós: M. J. kolozsi főesp.); 1909:309. (Budai Árpád) - Fogel 1917:78. (†37 é. korában) - Horváth János: M. humanizmus. Bp., 1935. - Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance. Kolozsvár, 1943. - M. Kv-szle 1945. (Gerézdi Rabán: Aldus Manutius m. barátai) - MIL II:208. - MÉL II:184.