materia prima (lat. 'első anyag', gör. próté hülé): a metafizikában ősanyag, a →forma befogadására alkalmas, még teljesen meghatározatlan lehetőség. - A valóság arisztotelészi, hülemorfikus (anyag-forma), két elvből kiinduló szemlélete (→dichotomizmus) értelmében a ~ minden test lételve, anélkül, hogy maga test vagy anyag lenne, tehát nem fizikai, hanem metafizikai lételv. Minden forma befogadásának előfeltétele; minden ~ból lesz, de nem pusztán akcidentális módon. - A ~ fogalmához csak →elvonatkoztatás útján juthatunk el. mert a valóságban csak formált anyag (elem) létezik, mely mint passzív, szenvedőleges lételv különböző formák felvételére képes, az egyik formát levetkőzheti s másik formát vehet magára. - E felfogást Nagy Szt Albert hozta a skolasztikába szemben az ágostoni iránnyal, mely már a ~nak is bizonyos fokú aktualitást tulajdonított. - Szt Bonaventura szerint a ~ önmagában véve sem nem testi, sem nem szellemi valóság, hanem mind a testi, mind a szellemi lét felvételére alkalmas alapállománya minden teremtett létnek. Aktuális létét (szemben az arisztotelészi tétellel) kifejezésre juttatja a létcsírák ágostoni tanának a fenntartásával is. Az anyagban a Teremtő kezdettől fogva elhelyezte a létcsírákat (az anyag a seminarium inditum), melyből a kedvező létfeltételek elérkeztével a forma kibontakozik s a forma erejének kimerülésével a dolog ismét visszatér az eredeti létcsírás állapotba. Ezzel az elmélettel próbálja az ágostoni-arisztotelészi irány Isten közvetlen, a lét minden egyes egyedére kiterjedő tevékenységét bölcseletileg kifejezésre juttatni. A másodlagos okok semmit sem létesítenek, csak elősegítik az Isten által már megteremtett lét kifejlődését.

R.Z.

Arisztotelész: Fizika I, 9. - Uő: Metafizika VII, 3. - Aquinói Szt Tamás: In Phys. 1. - Uő: In Metaph. VII, 3. lect. 2. - Scotus: Reportata parisiensia II, 12, 1, 10. - Bölcseleti Folyóirat 1896:122. (Andor Anhäuptel György: Az aristotelesi bölcselet alapfogalmairól) - Philosophisches Jahrbuch 1917:44. (Klug, H.: Die Lehre des Joh. Duns Scotus über Materie und Form) - Kecskés 1943:248, 252.