Magyar Katolikus Lexikon > M > martilapu


martilapu, lókörömfű, szattyú (lat. Tussilago farfara): a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó, sárga virágú évelő növény. - Ún. pionir növény, mely képes a nyers kőzet talajjá málása kezdetén megtelepedésével részt venni a talajképződésben és „utat törni” további folyamatok számára. E tulajdonságát a kk. is ismerte, ezért kapcsolták össze Máriával, aki hasonló módon volt az üdvösség előkészítője. Mint gyógynövény és nap alakú virág is →Mária-szimbólum. - Teáját légzőszervi megbetegedések ellen használják. S.J.

Rápóti-Romvári 1972:192. - Lipffert 1976:61. - KML 1986:223.