Magyar Katolikus Lexikon > M > majolika


majolika: eredetileg a spanyol-mór, lüszteres mázzal díszített kerámia. Nevét Mallorca-szg-éről kapta, melyen keresztül Itáliába szállították. Később minden olasz és olasz hagyományok szerint készült kerámia neve. - A ~gyártás fénykora Hispániában az arabok kiűzéséig tartott. Az edények máza elefántcsont színű alapon leginkább kék, növény- és állatornamentikás, arabeszkes díszítésű, lüszteres. Itáliában már a 12. sz: elkezdték a →sgraffito technikával díszített fél~k készítését. Az ol. ~ gyártása a reneszánsz korban teljesedett ki, s számos művészi központ alakult ki. - A ~ előállításához kevés vasoxidot tartalmazó, világos színűre égő agyagot használnak, ónoxidos fedőmázzal borítják, amelyet v. szárítás, v. égetés után különböző fémoxidokkal festenek. A lüszterezést a 3., redukáló égetés előtt végezték, fémtartalmú mázzal. B.K.

Riederer 1984.