sgraffito (ol., 'kikapart'): malterkép, relief-hatású falkép (→dombormű). - No-ban már a 13. sz: előfordult. Fontos szerepet játszott a felsőmo-i reneszánszban (Frics, Berthóthy-kastély; Lőcse, Thurzó-ház stb.). Az eljárás lényege, hogy a falra 2 v. több színes vakolatréteget hordanak föl egymásra. Ezután megfelelő szerszámmal kontúrokat ill. felületeket vágnak ki a még lágy felső rétegekből, így a minta szerint láthatóvá válnak az alsóbb rétegek is. Az alap rendszerint sötétebb színű, a felsőbb rétegek világosabbak. A ~ eljárás a kerámiában is használatos graffiato néven. G.K.

A képzőműv. isk-ja. Bp., 1976.