magyar rádiózás, 1893. febr. 15.–: a rádiózás Magyarországon a 19. század végén kezdődött. – A világon egyedülálló az, hogy a műsorsugárzás egy már működő és bevált rendszer, a Telefonhírmondó több évtizedes tapasztalataira építhetett. Másutt voltak olyan rádióstúdiók, amelyek megindításukkor hanglemez- v. filmstúdiókat is igénybe vettek a műsorkészítéshez, de folyamatos, előre kiadott program szerint működő műsorközlő eszköz a rádiózás megkezdése előtt egyedül hazánkban működött: a Telefonhírmondó, Puskás Tivadar (1844–83) zseniális találmánya. – Az Encyclopaedica Britannica rádiótört. szócikke megállapítja: „A fémvezetéses kereskedelmi hírmondó (broadcasting) a legfejlettebb Budapesten volt, ahol 1893-ban indult el. A századfordulón már 6500 előfizető volt ebben a városban. Zenét, híreket, tőzsdei tudósításokat, sőt drámai műsorokat is közvetítettek a fémvezetéken akár napi 14 órán át. Ez a rendszer egészen addig működött, amíg a XX. században át nem vette szerepét a rádió. Hasonló rendszereket fejlesztettek ki Londonban és Párizsban.” – A Telefonhírmondó 1893. II. 15: a Magyar utca 6. szám alatti házban kezdte működését. Később az Erzsébet krt. 24-ben folytatta, 1894. X: a Rákóczi út 22. sz. 3. és 4. emeletét rendezték be stúdiónak. Az első adásokat egy bútorszállító kocsiból sugározták, amely a Postakísérleti állomás udvarán állott. A gyors fejlődés, az adóállomás hatókörének emelése, a bővülő műsoridő a Rákóczi úti stúdió lehetőségeit hamar kimerítette, 1927 őszén elhatározták egy új stúdióépület építését, amelyben a Magyar Távirati Iroda (MTI) és társvállalatai a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Rt. helyet kaphatnak. A Rádió első vezetősége – még a Rákóczi úti helyén – üzemvez. ig. (majd műsorig.): Szőts Ernő (1884-1932); 1939. V: admin. ig.: Havel Béla dr. (1889–1948 után); művészeti tanácsadó: Kern Aurél (1871–1928); rendező: Gyarmathy Sándor (1900–1940); zongorakísérő: Polgár Tibor (1907–1993); a „beszélők”: Scherz Ede és Radó Árpád. – A VIII. ker. Sándor u. stúdió megnyitásával megnagyobbodott és Kern Aurél halálával megüresedett munkakört az igazg. átszervezte, e munkakört 3, később 4 tagból álló zenei tanácsra bízta, ennek első tagjai: Szabados Béla (1867–1936), Stefániai Imre (1885–1959), Papp Viktor (1881–1954) és Huszka Jenő dr. (1875–1960) voltak. A dramaturgi és irod. lektorátust vitéz →Somogyváry Gyulára (1895–1953) bízták. Főrendezőnek Ódry Árpádot (1876–1937) szerződtették Gyarmathy Sándor fölé, ugyanakkor Berg Ottót (1895–1974), az Operaház karmesterét kérték fel első karnagynak Polgár Tibor mellé. Majd ezt a névsort kiegészítették Haraszthy Lajos (1881–1959) segédlektori állásával, Csanády György (1895–1952), Haris Jenő dr. (1876–?), Kiszely Gyula (1900–1973) új rendezőkkel. A hírrovat szerk-je és a rádió sajtóelőadója Koncz Sándor dr., a cégvez. Friedrich (Frigyesy) János dr. lett. A „beszélőket” kiegészítették Hincz Győzővel és Rosner Kálmánnal, műszaki előadó lovag Schwing Károly lett. Műsornyilvántartó: Moravcsik Tibor. A zenekari ügyek vezetője és a hanglemeztár őre: Száder István. Könyvtáros: Scherz Ede. Titkárnő: Stróbl Ilona. Ezenkívül volt 6 tisztviselőnő, 16 keresk. és admin. tisztviselő és a műszaki oszt-ban 60 ember. A rádió főzeneig-jának zenei műsorok legfőbb irányítására 1931: Dohnányi Ernőt (1877–1960) hívták meg. A többiek megmaradtak a régi beosztásukban. – A Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Rt. igazgatósága az új stúdió megnyitásakor a következő volt: igazg-i eln.: Kolossváry Endre (1858–1939) ny. államtitkár, aleln., később elnökig.; vitéz leveldi Kozma Miklós (1884–1941) min. tanácsos. Igazg-i tagok: Havel Béla dr. ny. min. oszt. tanácsos, Kol Ferenc h. államtitkár, Láng József (1876–1943) biztosítóint. vezérig., Lázár Andor dr. (1882–1971) és Okolicsányi Zoltán dr. ügyvédek, Szőts Ernő üzemvez. ig., Szudy Elemér (1880–?) min. tan., sajtófőnök és →Wünscher Frigyes dr. (1892–1946), az MTI üv. ig-ja. – 1933. I. 1. a M. Rádió vezetőségét újjászervezték: vezetőig. lett Havel Béla dr. keresk-i ig., Friedrich (Frigyesy) János dr. műsorig. (az elhunyt Szőts Ernő utóda), Hlatky Endre dr. igazg-i titkár, Koncz Sándor dr. 1934. XI: 1: Wünscher Frigyes dr., az MTI üv. ig-ja távozott állásából, helyére, a régi munkakörét megtartva, Friedrich (Frigyesy) János dr. keresk-i ig. került. A dramaturg vitéz Somogyváry Gyula maradt, az irod-i ügyek vez-je Németh László (1901–1975) író lett. Amikor Kozma Miklóst kinevezték belügymin-ré (1935. III. 4. –1937. II. 3.), az MTI és testvérváll-i, így a rádió is, elvesztették elnökig-jukat. 1935. V. 1: Németh Antal (1903–1968) dramaturg-főrendező kinevezésével a nem zenei műsorú oszt-ok kialakítása megtörtént: v. Somogyváry Gyula lett a híroszt. (szerkesztőség) és a rövidhullámú oszt., Németh Antal a drámai oszt. és Németh László az irod-i (prózai) oszt. vez-je. 1935 nyarán a rádió kötelékéből távozott Németh László helyére VII. 1: Cs[ekefalvi] Szabó László (1905–1984) esszéíró került. A drámai oszt-on lektorként már 1931 óta munk. Turchányi István (1895–?), az irod-i oszt-on tud-os lektorként 1934 óta Halász Gyula (1881–1947). A bemondói kart 1931: hölgytagokkal bővítették, az első m. bemondónő Filótás Lilit (1906 k.–?), hamarosan Gecső Sándorné, később szlováni Beöthy Lidia (1903–?), Natter Gitta, Skublics Kriszta követte. – A rendezői kar bővítésekor 1934: Almási Balogh Pál(1912–?), 1935: Barsi (Rodriguez) Ödön (1904–1963), Laczkovics János dr., 1937: Kondói Kiss Jenő, 1937: Örley István (1905–1945), 1938: Zakál Dénes dr. (1900–?) lettek a tagjai. 1937–1942. VII: Máriássy József dr. a rádió bemondója, hangja 2010: is mindennap hallható hangfölvételen, ő mondja a pontos időjelzést. 1935: oszt-lyá alakult a külf-i ügyek tagozata Nelky Jenő dr. (1884–?) ny. követ vez-ével és a kezdettől fogva ott dolgozó Wimpffen Iván br. (1903–1990), az 1934: a rádióhoz jött Schneidt Ottó dr. és Bornemisza János br. (1878–1953), közreműködésével. 1939: Galicin Péter hg. került át az MTI-ból, a külf-i oszt-hoz. Az irod. oszt. lektori teendőit és a rádió néprajzi fölvételeinek vez-ét 1935 őszén Ortutay Gyulára (1910–1978) bízták; a rádió kv- és kottatárát Scherz Ede kezelte, Göttlicher Jenő lett a második kvtáros. 1936: Fetl Tibor vette át a kvtár vezetését, 1939: Várhelyi Antal lett kvtáros. – A rádió b. munk-i közül Kilián Zoltán (1888–?) a rádió hiv. lapja a Rádióélet 1929: munk., 1930: segéd- 1932: fel. szerk-je. 1933: a stúdióba helyezték át s ott a különböző munkakörökben dolgozott. Pluhár Istvánt (1893–1970) 1933–: sportelőadó, sportszerk. és helyszíni közvetítő, társa Budinszky Sándor 1934–: helyszíni közvetítő, 1942. XII–: a helyszíni közvetítési oszt. h.vez-je. – A M. Rádió átszervezésekor megszűntették a vezetőig-i állást, melyet 1933. I–1939. V: Havel Béla dr. töltött be, 1939. V–: a rádiótársaság aleln. lett. Hlatky Endre dr. (1895–1957) műsorig. megvált a tisztétől, helyébe Schell Gyula br. (1893–1955) műsortitkár került, aki korábban bemondója is volt a M. Rádiónak. A műsorigazgatást műsorszerk-re és műsorlebonyolításra osztották. Schell Gyuláé lett a műsorszerk., Koncz Sándor h. ig-ként (korábban mint főtitkár, Hlatky mellett ebben az ügykörben már tevékenykedett) a műsorlebonyolítás (műsoradminisztráció) vez-je. Szétválasztották az eddig rendezőinek nevezett ügykört valódi „rendező” feladatokra és műsorfelügyelői teendőkre. 1941. IX: a visszaállított vezetőig. Frigyesy János dr., a műsorszerk. Schell Gyula helyetteseként több ízben Cs. Szabó László irod. oszt. vez. látta el, cégvez. Ágotai Géza a M. Film Iroda cégvez-jét tették. 1941 őszén a szerkesztőség (híroszt.) végleges oszt.vez-je Bosin Endre [eredetileg András Ernő, 1894–?] lett, aki h.oszt. vezként korábban v. Somogyváry Gyulát helyettesítette, 1941 őszén alakult meg Csanády György (1895–1952) oszt. vez-ségével a helyszíni közvetítési oszt.; ekkor nevezték ki K. Halász Gyulát (1881–1947), a Rádióélet fel. szerk-jét a rádió sajtóelőadójának. 1941: hívták meg zenei tanácsadónak Molnár Imrét (1888–1977), főleg a m. dalok ügykörére. Kozma Miklós (+1941. XII. 7.) az MTI és testvérváll-ainak elnökig-ja, a M. Telefonhírmondó és Rádió Rt. megalapítója, utóda 1942. III. 1–: az MTI és a M. Telefonhírmondó és Rádió Rt. vitéz Náray Antal (1893–) ny. vezérőrnagy. 1942. XII: Ágotai Géza dr. ig.h., K. Halász Gyula sajtóelőadó, fel. szerk. cégvez. lett. 1943. V: hagyta el a rádiót Fessler Antal, a zenei oszt. vez. Tisztét Laczkovich János dr. vette át. 1943. III. 12: nevezték ki Frigyesy János dr.-t a rádió vezérig-jává. – Az I. →bécsi döntés 1938. XI. 2.: után a M. Rádióhoz tartozott a Kassai Rádió. Első vez-je Csanády György, aki 1939: visszatért a bpi stúdióba, 1939–41: Darkó István (1902–1972) vette át a kassai rádió vez-ét. Darkó kivált a M. Rádió kötelékéből, 1941: tisztét De Rivo Zoltán vette át. A Rádió vezetését igyekeztek jelentős pol-i és művész egyéniségekre bízni, tudván: jelentőssé csak akkor válhat az intézmény, ha vez-i kiemelkedő személyiségek. A 1930-as években a honi rádiózás fontos tényező a csonkaorsz. és az elszakított m-ság számára. Igen hamar jött létre a rádióamatőr szaksajtó, még nem volt adás, de megjelent a Rádióújság c. lap, érthető és lelkesítő szakkvek sokasága terjedt el, szakembergárda szerveződött, akik egyszerre tanulták és tanították a rádiózás alapjait. Az egykori rádióamatőr, Bay Zoltán (1900–1992) a Nobel-díjig vitte, Mihály Dénes (1894–1953) az elsők között találta föl a televíziót. Bpen már 1919: állóképet tudott közvetíteni. Molnár János, Zakariás János, Jovitza György, Nekolny Kurt, Makai Imre, szakemberek hozták lázba az érdeklődőket. – Az I. vh. Mo-on szükségessé tette a drótnélküli távíró bevezetését, hogy ennek segítségével az akkori érintkezési lehetetlenséget át tudják hidalni. A rádióállomás feladata Bulgáriával és Töröko-gal, valamint az Aldunán közlekedő hajóinkkal való hírszolgáltatás fenntartása volt. 1914. VII. 28: a M. Állami Gépgyár egy 45 m. magas segédárbócot készített, melynek segítségével Csepel szg. felső részén felállítottak egy 72 m. magas Rendal rendszerű vascsöves antennatartó tornyot, s VIII. első napjaiban, a berlini Telefunken cégtől megrendelt adóberendezés is megérkezett. XI. 1: egy 7,5 kW-os ún. kioltósziklasorú adóberendezéssel és egy E 5 típusú Telefunken rendszerű detektoros vevőkészülékkel megindult a katonai és diplomáciai levelezés. Töröko-on és Bulgárián kívül, 1915 elején Barcelonával is összeköttetésbe lépett az adóállomás. Ettől kezdve a →központi hatalmak sp. levelezését kizárólag ez a csepeli kis állomás bonyolította. Csepel volt az az állomás, amely 1917. XI. 30: Szentpétervárnak, az akkor még ellenséges orosz államnak, a fegyverszüneti tárgyalásokra vonatkozó táviratot leadta. Éveken át Csepel volt az a szelep, melynek útján külfölddel az érintkezést fenn tudták tartani s mindezt kis energiával. Mikor az állomás jelei az éterben megjelentek, senki sem hitte, hogy ez az Európában mindenütt hallható új rádióadó mindössze 7,5 kW-os. – A rádió fejlődése a szikraadókat lassanként kiszorította úgy, hogy Csepelen egy korszerűbb, katódlámpákkal működő állomást állítottak föl. Így került üzembe 1921. X. 15: a Telefunken cég által szállított 5 kW-os lámpa adó, mely 12 darab 1/2 kW-os lámpákkal még 2010: is dolgozott. Az új állomáson kézi helyett a géppel való táviratozást is bevezették, bár az adó- és vevőberendezést szét kellett választani, s ezért a vevő- és adó billentyűző berendezését áthelyezték először a Gyáli útra, majd az ún. üzemközp-ba, a Közp-i Távírda Hivatalba. Erre azért volt szükség, mert az adás és vétel ugyanazon helyen nem történhetett. A mindjobban fokozódó forgalom nem tűrte a megállást s ezért már 1922: megindult egy 50 kW-os nagyfrekvenciájú gépekkel dolgozó Telefunken rendszerű rádió adóberendezés, s az ehhez szükséges 150 m. magas vastorony építése Székesfehérvárott, ahol a terep a telepítésre legalkalmasabbnak mutatkozott. 1924 tavaszán üzembe helyezték a székesfehérvári berendezést. Ennek 2 antenna tornya által kombinált, ún. ernyő és tetőantenna rendszerén egy időben egy 50 kW-os gépadó és egy 10 kW-os katódlámpa adó működött. Ebben az időben állították föl a tárnoki vevőállomást is, melynek célja a duplex üzem fenntartása, kapcsolatban a Közp-i Távirda Hivatalban fölállított rádió üzemközp-tal. A tárnoki vevőállomást Telefunken rendszerű keretvevővel és gép adó-vevőkkel szerelték föl. – Mivel időközben a repülőgép-forgalom is megindult, 1923: szükségessé vált e célra egy újabb állomás. Ezért Csepelen egy külön épületben fölállították a Telefunken-rendszerű 1 kW-os katódlámpa-adó állomást, míg a vevőkészüléket a mátyásföldi repülőtéren helyezték el, ezáltal lehetségessé vált a repülőterek közvetlen kapcsolata. – 1923: a csepeli 5 kW-os katódlámpa-adót a Telefunken átalakította rádió-telefon-adásra, mert már tervezték a hírszórás valamilyen formáját. Mivel az 5 kW-os állomás kizárólag a nemzetközi táviratozás céljait szolgálta, a telefonikus üzem használata elhúzódott. Ekkor kezdődött, megelőzve a külf-et, az MTI rádió-telefon szolgálata is, már rendszeres hírszórás volt az MTI vidéki fiókjai részére. A tulajdonképpeni rádióhírszórás hazánkban 1925. XII. 1: kezdődött, amikor is Csepelen felállították a 2,5 kW-os Telefunken-rendszerű katódlámpa-adót, amely a Rákóczi úti stúdióval légvezetékkel volt összekötve. Az előfizetők száma 1925: 16.927 (Bpen 8.834) Az elvégzett mérések és a külf. állomások fokozódó energiaigénye jelezte, hogy a kisugárzott energia kevés és hogy szükséges egy tartalék állomás is, hogy ne kelljen a rendszeres műsort az esetleges üzemzavarok miatt megszakítani. A postaigazg. ennek mérlegelése után szerzett be Telefunken-rendszerű 3 kW-os, akkor legkorszerűbb típusú adót. – A rádióelőfizetők száma a 3 kW-os adó üzembe helyezésekor, 1927. V: kb. 75.000. Mivel ez a szám Mo. (1930: 8.688.319 fő) népességéhez viszonyítva csekély volt – a detektoros készülékek kis hatótávolsága miatt – a Postaigazg. elhatározta a korabeli Eu-ban egy szokatlanul nagy teljesítményű hírszóró-adóállomás beszerzését és fölállítását Lakihegyen. A Telefunken cég az állomás 2 db 150 m magas és egymástól 300 m távolságban elhelyezett antennatartó tornyaival, valamint 17,5 kW antenna-teljesítménnyel 1928. IV. 28: meg is kezdte üzemét. X. 20: elkészült a Sándor utcai stúdió is, mely a hazai rádióelőfizetők számát megnövelte. A lakihegyi adóállomás üzembe helyezését követő 5 hónap alatt a rádióelőfizetők száma 100.000-ről 135.000-re, az új stúdió üzembe helyezését követő 1 év alatt 135.000-ről 260.000-re emelkedett. – A m. rádiózás tört-ében fontos esemény a m. kir. belügyminisztérium rövidhullámú rádió-szervezetének felállítása. A székesfehérvári rövidhullámú adót, valamint a tárnoki vevőállomást újból bővítették és üzembe helyeztek egy Telefunken-rendszerű 20 kW-os rövidhullámú adót, ill. egy nagyteljesítményű (21 lámpás) rövidhullámú vevőt. Mind az adó-, mind a vevőállomás ún. irányított antenna-rendszerrel dolgozott, ha Amerikával bonyolította le a forgalmat. A Postaigazg. új berendezése segítségével közvetítette 1932: a X. (Los Angeles-i) olimpia híreit. A Posta-vezérigazg. s a M. Telefonhírmondó és Rádió Rt. közvetítő állomások felállításával Mo-nak minél nagyobb terét sugározta be, oly erősséggel, hogy detektoros vevővel kielégítő legyen a vétel. E célból Magyaróváron 0,5 kW-os, Nyíregyházán 5 kW-os, majd Pécsett 1 kW-os, Miskolcon pedig 1,25 kW-os relé adókat építettek. A nyíregyházi kivételével automatikusan működtek, kezelőszemélyzetük nem volt, indításuk s leállításuk távolabbi helyről, a postahivatalokból történt, ahová az esetleges üzemzavarokat is automatikusan jelezték. 60 m magas, csonka gúla alakú faszerkezetű toronyra fölfüggesztett antennáik irányozottan sugároztak. 1933: rendeltek meg Székesfehérvár részére egy további 20 kW-os rövidhullámú adót és a Lakihegyen felállítandó 120 kW-os adóberendezést, amelynek az eddigiektől eltérően egy darab 300 m-es vastornyot készítettek. Mind a 120 kW-os, mind a közvetítő adókat a Standard Villamossági Rt. szállította. A 2010: is álló legendás lakihegyi torony a m. rádiózás jelképévé vált. – Az első rádióműsort 1914. III. 28: Laakenben, a belga kir. Brüsszel melletti nyaralóhelyéről adták, ez hangverseny közvetítés volt, melyet végighallgatott a kir-i család is. – A hallgatóság kezdetben a műszaki érdeklődésűekből került ki mindenhol, akik maguk építették vevőkészülékeiket és számos értékes műszaki tapasztalattal gazdagították a rádiózást. Játékos dolognak, a polgárok munka utáni műszaki kedvtelésének indult az egész. Jelentőségét a gyáripar aránylag későn ismerte föl, inkább csak amatőröknek gyártottak alkotórészeket, nem pedig kész vevőkészülékeket. A rádiózás lényege ebben az időben nem is a műsor hallgatása volt, hanem az, hogy ki hány adóállomást tud befogni a maga szerkesztette készülékével. – A műsorban a kezdetektől fogva teret kaptak az egyh-i műsorok is. Tp-i közvetítések keretében lelkipásztorok gyakran tartottak előadásokat a mikrofon előtt. Amerikában 1921. XI. 27: a világon először hallhattak a rádióból istentiszt-et. 1926. I. 31: a bpi belvárosi pléb-tp-ból közvetítette a bpi rádió az első m. nyelvű prédikációt az éterben, ezután a mai napig vasárnaponként délelőtt igehirdetés szól a hangszórókból. A ref-ok Rádióprédikációk. 1–358. füz. (Bp. 1932—1944) a kat-ok Égi hullámokon. 1–3. köt. (Uo., 1939–1941) c-mel adták ki →Badalik Bertalan, →Marcell Mihály, Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Uzdóczy-Zadravecz István; →Vid József;→Witz Béla és mások országszerte hallgatott rádiós sztbeszédeit. – Néhány orsz-ban mindjárt kezdetben áll-i intézmény végezte a műsorszóró rádiószolgálatot. A fejlődés folyamán Eu-ban a magán rádiótársaságok mindjobban háttérbe szorultak, az áll-i részesedéssel alakult, monopolizált rádiótársaságok megmaradtak, ami eredményes voltukat bizonyította. Még olyan orsz-okban is, ahol az áll. teljesen birtokába vette a rádiót, a részvénytársasági formát megtartották, így a ném. birod-ban is. – A ~ történetének állomásai: 1912: m. részvétel a londoni 3. nemzetk. rádióértekezleten. – 1914: üzembe helyezték a csepeli rádióállomást. – 1917. XI. 30: Csepelről felhívták Oroszo-ot különbéke kötésére. – 1921: Csepelen 5 kW-os távírda adót, majd 1923. III. 2: az MTI szolgálatában az első hírszóró adót helyezték üzembe. – 1924. III. 15: az első kísérleti műsor adása. 1924 nyarán egy bútorszállító kocsiban üzembe helyezéték az első stúdiót. – 1925. V. 1: fölszerelték a 2 kW-os adóberendezést. XII. 1: megindították a hírmondóüzemet. – 1926. III. 13: elhangzott az első gramofonlemezről közvetített műsor. IV. 6: az első pontos idő bemondása. V. 19: az első viharszünet. – 1927: piacra kerültek az első hálózati készülékek. V. 12: üzembe helyezték a 3 kW-os adót. VIII. 15: az első vidéki helyszíni közvetítés Szegedről. XI. 15: sugározták az első melódia-szünetjelet. – 1928. I: az első képátviteli kísérlet. IV. 8: először szólalt meg a →déli harangszó. IV . 28: üzembe helyezék a lakihegyi 20 kW-os adót és X. 25: a VIII. ker. Sándor utcai stúdiót. – 1929. V. 4: kísérleti adás repülőgéppel. VIl. 1: beolvasták az első vízállásjelentést. VIII. 13: az első komoly üzemzavarként villámcsapás érte a lakihegyi zenekábelt. – 1931. II. 1: először volt hallgatható nemzeti imánk, a Himnusz. – 1932. V. 1: első adáskísérlet Amerika részére. V. 7: üzeneteket közvetítettek a bpi Nemzetközi Vásárról. 1932. XI. 10.–1933. III. 11: üzembe helyezték a magyaróvári, miskolci, nyíregyházi és pécsi közvetítőállomásokat. V. 2: az első reggeli torna gyakorlatait közvetítették. XII. 2: üzembe helyezték a 120 kW-os adót. – 1934 és 1935 nyarán: orsz-os propaganda- és térmérő körutakat tett a rádió-térmérő gépkocsija. XII. 16: a rendszeres kettős műsor kezdete. XII. 23: a rendszeres rövidhullámú műsoradás kezdete. – 1935: üzembe helyezték a Sándor utcai stúdió új helyiségeit. A rádió előfizetők száma 1931: 325.032 (Bpen 111.777), 1935: 352.907 (Bpen 122.676); 1925: 63, 1935: 395 előfizető jutott 100.000 lakosra. – 1936: televíziós tanulmányutak. – 1937. XII: megnyitották a rádiótanácsadó-irodát. – 1937/38/39: m. gyártmányú csövekkel szerelték föl adóállomásainkat. – 1938. XI. 14: üzembe helyezték a kassai adóállomást. – 1938–39: a Felvidékről helyszíni közvetítéseket sugároztak. – A rádiós-lapok gyakran közölték a távoli országokból érkező lelkes leveleket, egykori fölmérések szerint Fro-ban és Angliában a m. műsor a népszerűségi lista élén állott. Hozzájárult a sikerhez Budapest I. kiváló adottságú hullámhossza. Ez az 550 m. környékén volt mindig, a középhullám alsó szélén, majdnem hosszú hullámon, ahol a nappali terjedés is jó, hatásos antennával többezer km-es távolságban is elfogadható vételt biztosított. A későbbi 120 kW-os teljesítmény, a magas antenna, Lakihegy 314 m magas tornya, a M. Rádiót Európában a legjelentősebb rádiós hatalmak közé sorolta. Sikerült „nemzetpropaganda” volt ez a vesztes I. vh. után, hiszen el kellett szenvednünk ellenségeink rágalmait és hazugságait, amik Trianonhoz vezettek, s amiket az 1919-es emigránsok folyamatosan terjesztettek. A M. Rádió a szétszakított m-ságnak érthető nyelven irányadó ismereteket nyujtó, nemesen szórakoztató intézménnyé vált; értékfenntartó és szélsőségektől mentes tényező volt a hazai közéletben, a kultúrában a zenében: Bartók Béla (1881–1945), Dohnányi Ernő (1877–1960), Farkas Ferenc (1905–2000), Kodály Zoltán (1882–1967), valamint Babits Mihály (1883–1941), Karinthy Frigyes (1887–1938), Krúdy Gyula (1878–1933), Márai Sándor (1900–1989), Móricz Zsigmond (1879–1942), Cs. Szabó László, Németh László írásainak, személyes hangjának közvetítője. A rádióműsor hatása, értéke néhány ember áldozatos hivatástudatán, munkabírásán, fölkészültségén alapult és vált nagygyá. – A honi rádiózás kezdeteinél jelen voltak azok a jól felkészült és áldozatkész vezetők, akik személyes példájukkal is hatottak. Ilyen volt Szőts Ernő(1884-1932), a rádió első ig-ja, akinek sikerült megnyerni az elsőrendű, de akkor még húzódozó művészeket a rádiószereplésre, hiszen a színházaink attól tartottak, hogy elvesztik közönségüket. Gyorsan kiderült, hogy a rádió növeli a színház és a színészek népszerűségét. Szőts Ernő mind művészi, mind rádiótechnikai értelemben a legnagyobb szakértelemmel vezette a Magyar Telefonhírmondó és Rádió RT vállalatát. – Kozma Miklós az MTI alapítója, 1938–41: az MTI és a M. Telefonhírmondó és Rádió Rt elnökig-ja. 1920: →Teleki Pál kívánságára az osztr. Correspondenz Bureau Bécstől függő hazai fiókjából rövid idő alatt önálló m. intézményt hozott létre az MTI-vel. Az ő műve volt a Magyar Filmiroda megalapítása is. 1940: a M. Posta a kassai adót nagyobbra cserélte és a fölszabaduló 0,75 kW-os berendezést Kolozsvárt helyezte üzembe (később stúdiót is létesített), mely adó a Budapest I. műsorát közvetítette. – 1940. X. 1–: légvédelmi okból mindkét műsornapot 21 órakor befejeztek, de. 8–10-ig is adásszünetet tartottak XII. 25–: ismét éjfélig tartott az adás. 1941: a nyíregyházi 6,25 kW-os adó Kassára került, bővült a helyi műsor. VI. 27: MTI jelentést olvastak föl, majd helyszíni közvetítés hangzott el a bombázott Kassáról. VI. 29–: az elrendelt honi légvédelmi készültség miatt Budapest II. nem sugárzott, Budapest I. nem adott déli harangszót; VI: harctéri tudósítások és helyszíni közvetítések is voltak az ukrajnai frontról. Délben 30 perces „Honvédeink üzennek” c. műsor segítette a harcoló katonák és az itthoniak kapcsolattartását. X. 12: elhangzott az első honvéd kívánsághangverseny a Vöröskereszt és a rádió rendezésében [1945: a résztvevő művészek többségét „háborús bűnös”-nek nyilvánították]. Az új magyar zeneművészet kiválóságai c. rövidhullámú műsorban Bartók és Kodály nyilatkozott. – 1942. II. 1–: ismét sugárzott a Budapest II. A háborús rádióban az elsődleges hírszolgálat és a hadijelentések mellett elkezdték a „Magyar toll a magyar kardért” c. irod. műsort; az élelemszűke miatti főzési tanácsadót, a ném–m. katonaműsort, s időnként beolvastak lelkesítő jelmondatokat. A műsorban új pol-i irány jelentkezett, béketapogatódzás Ny. felé, a hírekben tájékoztattak a szövetségesekről, védekező háborút” vívunk, az irod-i adásokban népi írókat is szerepeltették, stb. Váratlan eseményekre készülve mobil adóállomást is kipróbáltak; a honvédségtől kölcsönkapott 8 kW-os adó, tehergépkocsikba építve, saját áramfejlesztővel „kísérleti adó” néven délutánonként szórakoztató zenét sugárzott a Budapest I. hullámhosszán és 415 m-en, X–: a műsor „Gondűző derű” néven jelentkezett. VIII: bejelentették, hogy megszűnik a Telefonhírmondó magán előfizetők részére; a légvezetékeket X-ig leszerelték. VIII. 30: megszűnt az esti adás teljesítményének csökkentése, hogy az idegen nyelvű híreket külf-ön jól lehessen venni. A megőrzendő tört-i értékű hangfölvételeket, a gellérthegyi sziklaközpontban helyezték el. XI. 27–: légiriadó esetén az adásokat csak akkor állították le, ha ellenséges repülőgépek azokat 500 km-re megközelítették, arra a repülőfigyelő szolgálat adhatott utasítást. 1943 végén Budapest I. napi 18 ó., Budapest II. 5 ó., a rövidhullámú adók napi 4 ó. műsort sugároztak; Kassa saját műsora de. 2 ó., a kísérleti adó este 2-3 ó. működött. A rádió előfizetők száma 1938: 419.233 (Bpen 145.316), 1943: 891.020 (Bpen 234.490); 1938: 462, 1943: 600 előfizető jutott 100.000 lakosra [1941: 14.683.323 lakos]. – 1944. III. 19: Mo. megszállásakor a ném-ek elfoglalták a lakihegyi adóállomást, megszállták a stúdiót. Rövid leállás után indulókat játszottak, a megszállásról csak III. 22: olvastak be rövid közleményt. III. 28: a kormány a rögtönbíráskodást kiterjesztette azokra, akik rádió adó-vevőt engedély nélkül használtak. IV. 25–: új vezetők irányították a műsorkészítést, sok lett a helyszíni közvetítés. A műsoridő 7%-a légószünet; a kísérleti adó Magyar Katonarádió néven jelentkezett. X. 15: Tavaszy Sándor bemondó 12.30 ó-kor olvasta föl a Horthy-proklamációt a fegyverszünetről, amit még 2x megismételtek. Késő délután Vörös János (1891–1968) vezérkari főnök parancsát, 18.25-kor Szálasi Ferenc (1897–1946) hadparancsát a harc folytatásáról közvetítette a rádió. A fronthelyzet miatt hetek múlva megkezdődött a kiürítés. A kolozsvári adót már IX: leszerelték és elrejtették a Páva utcában egy postai raktárban. Lakihegyről a 20 kW-os adót Pápára szállították; a rövidhullámú adásokat megszűntették. XI. 20: fölrobbantották a miskolci adót, a nyíregyházi a harcokban megsemmisült. XI. 24: Lakihegy 9 órakor elnémult, XI. 30: lerobbantották a 314 m-es antennatorony tartóköteleit, a torony eldőlt és összetört. Még két 150 m-es antennatornyot, majd a 120 kw-os adó épületét is fölrobbantották. Ekkor már a pécsi adót is üzemképtelenné tették. XII. 6: a nélkülözhető rádiósok elhagyták Bpet és Ny-Dunántúlra menekültek, később kijelölt szakemberek és önkéntesek követték; vitték a stúdió műszaki berendezéseit, a közvetítőkocsit, hanglemezeket és Magyaróváron, a rónafői kastélyban stúdiót alakítottak ki, ahonnan 1945. III. végéig a magyaróvári adóval folytatták a műsoradást. Egy visszavonuló katonai alakulat fölrobbantotta az antennát és elhurcolta az adót; a m. rádióhálózat megsemmisült. – 1945. I. 16: du. 2 ó-kor a Vörös Hadsereg egységei megszállták a Rádió közp-i épületét (1946–: Bródy Sándor u. 7. sz.). A székház 6. sz. legmodernebb stúdiója 1 bomba és 3 akna találatától, hátsó fele a tetővel együtt beomlott; a 10. sz. stúdiót 2 tüzérségi lövedék és 1 akna rombolta; a kazánházat és a pincét elárasztotta a talajvíz, a hátsó oldalszárnyán a belövések súlyos károkat okoztak; az udvaron elhullott lovak, lőszerek, törmelékek hevertek. A későbbi kárbecslés szerint, az épületkár 350.000; műszaki és egyéb berendezések kára 387.087; a nácik és nyilasok által elhurcolt javak értéke 253.890; a fosztogatásból származó kár 61.080; össz.: 1.052.057 aranypengő – 1945. I. 27: a Bpi Nemz-i Biz. Ortutay Gyulát (1910–1978) bízta meg a rádió és az MTI vez-ével. VI. 1: az üzemek vitelére megalakult a Magyar Központi Híradó Rt.; alapítói és képviselői: a M. Komm. Párt (MKP) Révai (Lederer) József (1898–1959) és Kállai Gyula (1910–1996), a Szoc.dem. Párt (SzDP) Szakasits Árpád (1888–1965) és Ries István (1885–1950), a Függ. Kisgazda Párt (FKgP) Csornoky (1945-ig Buhn) Viktor (1919–1948) és Rubletzky Géza (1909–1953), a Nemz-i Paraszt Párt (NPP) Farkas Ferenc és Darvas József (1912–1973), a Szakszerv-i Tanács Kossa István (1904–1965) és Piros László (1917–2006) és Ortutay Gyula, a M. Rádió és a MTI vezetésével a Nemzeti Biz. által megbízott vezetők egyben az első igazg. tagjai, 150 névre szóló részvényt bocsátottak ki, melyek egyenlő arányban osztottak szét az alapító pártok és a Szakszerv. Tanács között. A M. Központi Híradó Rt. keretébe tartoztak a M. Rádió, az MTI, a M. Országos Tudósító, a film- és hirdető-irodája, nyomdája, nyugdíjpénztára, stb. – A M. Rádió aktuális osztálya a helyszíni közvetítéseket, riportokokat és montázsokat készítette. Egyik legfontosabb műsorszáma, a Hangos híradó, a rádióközönség kedvelt műsorszáma lett, ahogy azt a Magyar Központi Híradó Rt. Közvélemény Kutató Intézete kiderítette és megerősítette. Ezért a hetenként jelentkező, 4 állandó és 15 külső munk. átlagban 48 műsorórás, rendszeres szolgálattá építette ki. A helyszíni közvetítéseken kívül rendezett színházi vitákat, ún. képeslapokat, zenei híreket, a hónap rádiókrónikáját, tud-os beszélgetéseket, a „Forinttól a 3 éves tervig”, „A hír útja” c. megismételt hangkép-sorozatokat, heti össz. 3 órás „A vasárnap este Pesten”a „Rádióiskola” havi 22 órányi, „A rádió szabadegyeteme” havonta kb. 22 előadásból álló és 5 és 1/2 műsorórás sorozatával. A rádió minden belső hangfölvételét is ők készítették. – A Prózai osztály készítette a vitákat, interjúkat pol-i és közérdekű előadásokat. Új műfaj volt a vasárnap esti rádió-ankét, a rádió-vita, a rádió-körkérdés, a szerda esténkénti „Heti szemle”, a hallgatók panaszainak, kívánságainak hangot adó „A közönség kérdez...az illetékesek felelnek” c. műsor. V. 5: az új m. Rádiószínház első műsorát sugározták. 1945. XI. 16–: indított a Magyar Rádió c. hetilap, a részletes heti műsor kiegészítéseként érdekes cikkanyagával a legkedveltebb hetilapok közé tartozott [Fel. szerk. Szilágyi Ödön (1902–?), 1948. IV. 2–: Pálóczi Horváth György (1908–1973), VIII. 13–: Gyöngyösi Nándor (1891–1967), 1949. IX. 9–: Lévai Béla] . 1946: a a Rádiószínház már 167 darabot játszott (1938: az utolsó békeévben a Dramaturgia 159 előadást vitt a mikrofon elé). 1946 végén az oszt. színházi vendégrendezőkkel, 515 női és 1063 férfi színésszel dolgozott, egy színészre 3 és 1/2 szereplés jutott. 1947: a már meglevő Magyar Thália, Halhatatlan szerepek, Nagy világ-színház, stb. sorozatok mellett Dolgozók rádiószínháza, Falu rádiószínháza, A szomszédság nevében, Szombat éji rádiószínház, Gyermekek rádiószínháza c. sorozatokat, a Munkás Kultúrszöv. színjátszóinak és a Népi Ének- és Játékegyüttes Színjátszóinak műsorát közvetítette. Külf. cserekapcsolatának eredménye a Moszkvai rádiószínház műsorából, A párizsi rádiószínház műsorából, A BBC-rádiószínház műsorából, a New York-i rádiószínház műsorából stb. c. bemutató előadások. – Hétfőnként 20.20–21.30-ig Magyar muzsika, péntekenként 20.30–21.40-ig a rádiózenekar játszott szimfónikus műsort, az Áll. Operaházból csütörtökönként operaelőadás, vasárnaponként 8.30–9-ig orgonazenét, 11–13 óra között klasszikus kamarazene és egyh. jellegű kórusműveket közvetítettek. – Mo-on minden műsorszóró rádió műszaki üzem fönntartása, létesítése az áll. (a M. Posta) joga és feladata, az ügyeket a a M. Központi Híradón műszaki oszt-ával közösen végezték. Egy műsor mikrofonhoz jutásáig a műszaki feladatokat a M. Közp-i Híradó Rt., a mikrofontól a kisugárzásig a Posta műszaki szervei látták el; az együttműködés az Antenna Hungária létrejöttéig maradt érvényben. – 1945. IV: megérkezett az engedély, üzembe helyezték a szabadsághegyi adót, a Városház utcai postapalota tetején antennát építettek, fölszereltek egy régi 1.25 kW-os adót, a lakihegyi rádióállomáson a romok takarították. V. 1: a szabadsághegyi rádióállomása a déli harangszóval újra megszólalt. A gyenge adás miatt a műsort csak utcai hangszórókon át lehetett hallani. Hetekkel később a belvárosi adóállomás vette át az üzemet, visszavonták a vevőkészülékek használatának tilalmát. A bpi rádióhallgatók ettől kezdve a békebeli állapotot megközelítő módon élvezhették a rádió adásait. Pápa mellett egy tanyán megtalálták a 20 kW-os adó alkatrészeit, Lakihegyen fölújítva szerelték vissza. A 314 m-es antennatorony akkor Eu. legmagasabb építménye volt. Az 50 kW-os adóállomással egy időben készült el egy 8 kW-os adóberendezés is, mely Lakihegyről sugározta a 2. műsort. A magyaróvári közvetítőállomás 1/2 kW-os adóval 1946 őszén megkezdte adásait. A megszüntetett belvárosi adóállomás 1,25 kW-os adóját 1947 tavaszán Miskolcon helyezték üzembe. 1946 végén a stúdióbeli erősítő-berendezéseink a háborús évek színvonalán működtek. Ekkor Mo-on 282.228 (ebből 7051 detektoros) rádióvevőt tartottan nyilván. 1947: új típusú keverő erősítőket terveztek és építettek, ezekkel fölszerelték az Operaházat és a Zeneműv. Főisk-t. 1947 tavaszán üzembe helyezték az új lemezvágó-kocsit, nagyobb és jobb vágókocsit is készítettek. A M. Rádió (Bp. 1. és Bp. 2.) 1947: hétköznap 22 ó. 10 perc, vasárnap és ünnepnap 26 ó. 30 perc műsoridőt adott. 1948: a Gamma gyár hanglemezvágó gépeket gyártott a Rádió részére, ezután viaszlemez helyett a lakklemezekre készültek a hangfölvételek. III. 15: közvetítették az ogy. díszülését, a Kossuth téri nagygyűlést és a Kossuth-díj első kiosztása ünnepségét. Ekkor kezdték Bolond Istók nyilvános kabarét a 6-osban, a Kíváncsi mikrofon c. villámriportokat, a Társbérlet c. folytatásos „rádiócsalád” tört-et. VI: házi színtársulat alakul, VII. 29.–VIII. 14: a XIV. (londoni) olimpiai versenyeit közvetítették. – Megjelent a rádióban a magnetofon; először a kétdrótos Webster diktafonnal, majd a Brush papírszalagos magnóval készítették a riportokat, melyek súlyosak és nem üzembiztosak. Az első stúdiómagnó, a robusztus, EMI-gyártmányú angol gép már kifogástalan. VIII: bekapcsolták a nyíregyházi közvetítő állomást; XI–: a Hangos Újság hetenként 4x a 22 órás hírek után jelentkezett. XI. 14: Lakihegyen fölavatták a 135 kW-os m. Standard gyártmányú adót, amely a 314 m-es antennával sugározta Budapest I. műsorát az 550 m-es hullámhosszon és ismét a Te vagy a legény, Tyukodi pajtás lett a szünetjel. Egy Rába típusú közepes autóbuszból zselatinvágók és erősítők beépítésével megépítették a 2. vágókocsit. – 1949. II. 1: a Budapest 1. és 2. a Kossuth rádió ill. a Petőfi rádió elnevezést kapta. III. 27: hangzott el először az Egy falu-egy nóta c. népszerűvé lett zenés műsor. V. 1: közvetítési rekordként a 4 bpi és 3 vidéki helyszínről készítettek 6 és 1/2 órás adást. VI: stúdióház építését kezdték a VIII. ker. Szentkirályi utcában és rövidhullámú adásokat kezdtek Diósdon naponta 15 percben 4 nyelven. VIII: fölavatták a játéktérrel, zenekari galériával, visszhangszobával, bemondó stúdióval a hangjátékok készítésére átépített 11. stúdiót. Ez az első, a központi erősítő nélkül műsort készíteni képes stúdió, amelyet saját készítésű keverőasztallal láttak el. VIII. 7: Szolnokon fölavatták a második 135 kW-os Standard adót, amely 150 m-es önsugárzó antennatoronnyal a Petőfi adó műsorát sugározta 288,5 m-en. – VIII. 20: bejelentették a M. Központi Híradó Rt. államosítását. X. 1–: a Posta rádióstúdiójának munk-ai és a stúdió műszaki berendezései a M. Rádióhoz kerültek. A Postánál maradtak az adóállomások, a vezetékes hálózat és az ezekhez kapcsolódó egyéb intézmények. XI: megépült a stúdió előcsarnoka, amit alakja miatt később Pagoda néven emlegettek. 1950. I: Műszaki Fejlesztési Oszt-t alakítottak, mely a behozatali nehézségek miatt megkezdte a stúdióberendezések egyedi és kis sorozatú gyártását. A műsorkészítésekhez saját zenei együtteseket szerveztek: 80 tagú szimfonikus zenekar, 28 tagú tánczenekar, 12 tagú cigányzenekar, 48 énekesből álló vegyes kar és 6 tagú házi együttes. III. 7: az államosított M. Központi Híradó helyett kormányrendelettel létrehozták a népművelési min. felügyelete alatti költségvetési intézményt a M. Rádió Hivatalt. IV. 1–: Diósdon az első, VI. 1–: a második 100 kW-os Standard rövidhullámú adó, 6 db irányított és 2 db körsugárzó antennával napi 6 óra műsort sugárzott. V-tól vasárnaponként a Kincses Kalendárium szólt a falusi hallgatóknak. Megkezdték vidéken a vezetékes rádió kiépítését. XII. 31: éjfélkor bemutatták a műsorban az új szünetjeleket: a Kossuth rádióé a Kossuth nóta utolsó sora, az Éljen a magyar szabadság, éljen a haza melódia (Tamássy Zdenkó átirata), a Petőfi rádióé a Rákóczi induló. A rádió előfizetők száma: 619.500 (Bpen 186.000). 1951 őszén elkezdték a vidéki színházi előadások helyszíni fölvételét, majd műsorra tűzését. A rádiózenekar a Zeneakadémián bérleti hangversenysorozatot kezdett. 1952. I: elkészült az első stúdió-operafölvétel (Donizetti: Lammermoori Lucia). II: Könyv, muzsika, színház c-mel szombat délutáni műv-i híradót indítottak. V. 1–: a nyíregyházi közvetítő állomást 25 kW-os Standard-adóval sugározta a Petőfi-műsort 1250 kHz-en. XII. 16: az első vidéki stúdió, a nyíregyházi a Petőfi-műsor megszakításával naponta 1 óra helyi műsort sugárzott. VII. 19. – VIII. 3: a XV. (Helsinki) olimpiáról közvetítettek, X: Láttuk, hallottuk, olvastuk c-mel szombat esténként vidám műsor szerepelt. XII: újra indították az 1945 előtt kedvelt Édes anyanyelvünk sorozatot. – 1953. I. 8: a győri, I. 12: a pécsi, IV. 30: a lillafüredi, VIII. 7: a szolnok stúdió kezdte meg működését; kezdetben napi 1 óra műsort készítettek (a pécsi még 1/2 óra nemzetiségit is), amit – megszakítva a Petőfi-műsort – a helyi közvetítő állomás sugárzott. X. 24: Balatonszabadiban fölvatták a harmadik 135 kW-os Standard- adót (a gyár neve már BHG), az állomás kísérleti adást végzett a 872 kHz-en du. és este. XI. 25: Londonból közvetítették az „évszázad mérkőzését” labdarúgó aranycsapatunk 6:3-as győzelmét az angolok ellen. A szolnoki adó eddigi frekvenciáját, az 1187 kHz-et a Balatonszabadi 135 kW-os adó kapta, amely Szabadság adó néven idegen nyelvű műsort sugárzott; e programba kerültek a Kossuth és Petőfi rádió eddigi idegen nyelvű hírei. – 1954. I: Kilátó c-mel indult a rádió világirod-i folyóirata, III-tól már verset is lehetett küldeni a Szív küldi... kívánságműsorban. V. 30: a visszavágó m–angol (7:1) labdarúgó-mérkőzést a Népstandionból 10 orsz. rádiója közvetítette; kísérletképpen, a m. közvetítésben, a 2 kapu mögött is volt mikrofonállás, a 2 segédriporter részére. A rádióhallgatási rekordot döntötte meg VI. 16–VII. 4: az V. (svájci) labdarúgó világbajnokság közvetítései. A rádió bemutatta Bartók Cantata profanájának új stúdiófölvételét; előtte lejátszották azt a régi hangfölvételt, amelyen a szerző mondta el a 9 csodaszarvasról szóló költeményt. XI: megalakították a Rádió gyermekkórusát. – 1955: Bartók halálának 10. évf-jára összes zongoraművei műsorsorozatával emlékeztek; ezt valamennyi kórusműve bemutatása követte. V. 1: ultrarövidhullámú adáskísérlet történt a kísérleti 100 W-os televízióadó hangadójával (URH-FM adáskísérlet). XI. 1: Szülőföldünk c-mel új adás kezdődött a Ny-Európában élő m-ok számára. A Rádió műszaki oszt-án 15 db. telepes riportermagnót gyártottak; a kisméretű, 6 kg-os készülék beceneve „Cézár”. IX: a Nemzetk. Liszt Ferenc Zongoraversenyt közvetítették a Zeneakad-ról. – 1956. X. 23: a 16 pontjuk szerinti változásokat követelő délutánra hirdetett diáktüntetést 12,53-kor a Kossuth Rádió adását megszakítva a belügymin. betiltotta, 14,23 az adást ismét megszakítva engedélyezte. A 15 órakor kezdődött diáktüntetés kezdetén 15,30-kor 30 ÁVH-ssal megerősítették a Rádió őrségét, 17 órakor a tüntetők egy része a Rádió elé vonult és követelte 16 pontos követeléseinek beolvasását, amit megtagadtak. Az ÁVH-sok a tömegbe, s a 19 órakor a Rádióhoz vezényelt rendőrökre is lőttek. Gerő (Singer) Ernő (1898–1980) a M. Dolgozók Pártja (MDP) első titkára 20 órakor elhangzott beszédében a fölvonulást „nacionalista tüntetésnek”, a résztvevőket „fasiszta csőcseléknek” bélyegezte. A békés tüntetés fegyveres fölkeléssé alakult. A tüntetők az 1951: fölállított hatalmas Sztalin szobort 21,30 tájban ledöntötték, az Akácfa utcáig hurcolták, majd a Rádióhoz mentek, ahol a 21 óra tájban a kivezényelt katonák részben átálltak, s az éjszaka megostromolták a székházat. 4,30-kor a Kossuth Rádió 7 óráig többször megismételte a lakihegyi adóból sugárzott közleményt: „Fasiszta, reakciós elemek fegyveres támadást intéztek középületeink ellen és megtámadták karhatalmi alakulatainkat”. A védekező ÁVH-sok fölmentésre küldött szovjet segítség ellenére X. 24: reggelén sikerült elfoglalni a Rádió épületét. X. 24–: az Országházban ideiglenes stúdiót létesítettek. Az egyetlen műsort (Kossuth Rádió, Szabad Kossuth Rádió, majd ismét Kossuth Rádió) a lakihegyi adó 539 kHz-en, XI. 4-től a szolnoki adó 539 kHz-re áthangolva, XI. 9-től mindkét adó a saját frekvenciáján, 539 és 1187 kHz-en sugározta. A műsor hírekből, hírmagyarázatokból és zenéből állt. A központi műsor mellett, az országban több helyen önálló rádiók is működnek, amelyek közép- és rövidhullámon saját műsort adtak. Székesfehérvárt a Vörösmarty Rádió, Szolnokon a Damjanich Rádió, Szombathelyt a Berzsenyi Rádió, Győrött a Petőfi Rádió a legnagyobb teljesítményű forradalmi adóállomás. Szolnok naponta 5x üzeneteket is közvetített, az események sodrásában eltűnt családtagok és a külföldre menekültek keresték egymást. – XI. 26: újra indultak az idegen nyelvű adások, közép- és rövidhullámon. XII: a Magyar Rádió műsorlap helyett megjelent a Rádióújság és közölte az egyetlen programot. 1957. IV: megszűntették a parlamenti szükségstúdiót, a műsoradás visszaköltözött a Bródy Sándor utcába. A pécsi postás műszakiak, társad-i összefogással, a Misina-tető kilátóján fölállítottak egy 30 W-os URH FM adót és VIII. 11–: napi 3 óra kísérleti műsort adtak 88,6 MHz-en. VIII. 18: a kormány a M. Rádió nevét M. Rádió és Televízióra (MRT) változtatta. A zenei és prózai műsorok helyszíni közvetítésére Ikarus autóbuszból átépített közvetítőkocsit állítottak munkába. A Mechanikai Laboratórium stúdiómagnókat gyártott és szállított a rádiónak; az Erkel Színház közvetítőfülkéjében állandó keverőasztalt helyeztek el. V. 1: a fölvonuláson kipróbálták az URH riporter adó-vevő készüléket, amellyel mozgás közben is lehetett közvetíteni. Svájci gyártmányú tranzisztoros, telepes riportermagnók (Perfectone) kerültek használatba. VI. 30: 18 ó-kor a Kossuth rádióban hangzott el először a Szabó család folytatásos játék. – 1958: keverőasztalokat, az SA 100-as sorozat példányait szállította a rádiónak a RAFILM utóda, az Audio Hang- és Kinotechnikai Váll. Fölépítették a VIII. ker. Szentkirályi utcai stúdióépület 1957: elkezdett 2. és 3. emeletét. Szovjet gyártmányú 2 kW-os URH adókat helyeztek üzembe Bpen és Pécsett a kísérleti URH műsor sugárzására. A bpi ezenkívül Petőfi, a pécsi Kossuth műsort is sugárzott napközben, mindkettő a 66–73 MHz-es sávban. – 1960: megkezdődött az áttérés a magnófölvételeknél a 76,2 cm/s szalagsebességről a 38,1 cm/s-ra. V–: 20 darabból álló Shakespeare-ciklust és stúdió-operafölvételeket kezdtek Lamberto Gardelli (1915–1998) irányításával. VIII. 25–IX. 11: a XVII. (római) olimpiai játékokról naponta 2x adtak helyszíni közvetítést. A Szentkirályi u. stúdióépület 2. és 3. em-én 2 prózai, 1 hangjáték-komplexum és egy zenekari stúdiót alakítottak ki; a keverőasztalok és lemezjátszók az Elektroakusztikai Gyár, a stúdiómagnók a Mechanikai Laboratórium termékei. XI–: kezdődött a fiataloknak szóló, vasárnap délutáni Táskarádió. A műszaki fejlesztési oszt. telepes, tranzisztoros riportermagnókat és háromcsatornás keverőerősítőket gyártott, a Zeneakad. közvetítőfülkéjébe új keverőasztalt szereltek. A rádió előfizetők száma: 2.223.700; Bpen 330, vidéken 198 az 1000 lakosra jutó előfizetők száma, a TV 103.700 előfizetőjéből Bpen 35, vidéken 5 előfizető jutott 1000 lakosra. – 1961: a tisztán zenei URH kísérleti adásban már prózai műsorok is szerepeltek. Verdi-ciklust indított a rádió és megkezdték a Liszt-Bartók év programját is. V: a Bpi Ipari Vásárról, URH riporter adó-vevő berendezéssel működött a Vásár-rádió. Mikrobuszból, tranzisztoros berendezések beépítésével közvetítőkocsit építettek, amely akkumulátor-táplálással többórás folyamatos műsort készített. Először próbálták ki a riporterek a kis méretű, svájci gyártmányú, Stellavox riportermagnót, ami legendás munkaeszközük lett. – 1962. IV: bemutatták az új zenekari stúdióban készített Erkel: Bánk bán, Offenbach: Hoffmann meséi fölvételét. A chilei labdarúgó világbajnokságról a kontinensek között rövidhullámú összeköttetés, majd a szárazföldön kábel segítségével közvetítettek. X: a Rádióiskola mellett Rádióegyetem indult, irod-i, tud-os ismeretterjesztő és zenetört-i tagozattal. A Rádió műszaki fejlesztési oszt-a montírozógép, végtelenített magnószalagos szünetjelgép mellett stúdiómagnó átalakításával elkészítette az első „play-back” magnót. – 1963. I. 1–: a kísérleti URH-adást naponként 18.30–22.45-ig rendszeresítették, és programját a műsorlap részletesen közölte. III: megszűntették a Szív küldi ... műsort; szül. 150. évf-ja alkalmából Wagner-operaciklus és heti 4 adással Tánczenei koktél kezdődött. – 1964: Shakespeare-év indult a 400. szül. évf. alkalmából. IV: jelentkezett a Költészet Napja a rádióban. IX: a Bpi Zenei Hetek hangversenyeit és X. 10–24: a XVIII. (tokiói) olimpia versenyeit közvetítették. A Rádió angol PYE gyártmányú rádiótelefonokkal megoldotta a mozgó helyszíni közvetítéseket, kiegészítve a Mechanikai Laboratórium R 5 típusú riportermagnóival. – 1965. I. 1: üzembe helyezték Lakihegyen a Petőfi-műsort 872 kHz-en sugárzó, az Adócsőgyár új 20 kW-os adóját. V–: hallható a Reggeli Krónika és az autósok könnyűzenei műsora; VII: Zenés műsor üdülőknek címen a balatonszabadi és a lakihegyi adó adott műsort. A rádió előfizetők száma: 2.484.200 (Bpen 322; vidéken 226 az 1000 lakosra jutó előfizetők száma, a 831.200 TV előfizetőből Bpen 146, vidéken 67 előfizető jutott 1000 lakosra. – 1966: elkészült az első sztereó kísérleti hangfölvétel a 6-os stúdióban, párhuzamosan a mono fölvétellel [Orosz Júlia (1908–1997) operaáriákat énekelt, kísérte az MRT szimfonikus zenekara, vezényel Komor Vilmos (1895–1971)]. A VIII. ker. Pollack Mihály téren megkezdték a Rádió irodaépületének építését, újjáépítették a legrégibb (1-es) hangjáték stúdióját. – 1968: fölújították a Mit üzen a rádió? című műsort. Megkezdődött a rádió 2. zongoraversenye. X. 12–27: a XIX. (mexikóvárosi) olimpiai játékokról kb. 100 órát közvetítettek. Lakihegyen új antennarendszer készült a 20 kW-os Petőfi-adóhoz, és megkezdte próbaüzemét az Elektromechanikai Váll. (EMV) gyártotta 2x150 kW-os adó, amit XII. 28: fölavattak, ettől kezdve a 2 párhuzamosan járatott berendezés 300 kW teljesítménnyel sugározta a Kossuth-műsort a 314 m-es „szivar”-antennával. – 1969. III–: az új nagyadó belépésével megváltozott az adásrend és a műsorszerkezet; a Kossuth műsort a 2x150 kW-os adó sugározta. Petőfi-műsort adott a szolnoki 135 kW-os 1187 kHz-en, a balatonszabadi 135 kW-os 1250 kHz-en és a lakihegyi 20 kW-os 872 kHz-en. A Szülőföldünk és az idegen nyelvű műsorok adása átkerültek a felszabadult lakihegyi 135 kW-os, 1340 kHz-es adóra. Elkészült a Rádió Pollack Mihály téri irodaháza. VIII. 20–21: reggeltől-reggelig megszakítás nélkül műsor közvetítettek. Magnószalagon forgalomba hozták az Iskolarádió műsorait. XII: elkészült az első sztereó hangjátékfölvétel, a ném. H. Böll: Morzejelek című darabja. A stúdiókban BEAG FIT rendszerű tranzisztoros keverőasztalokat és átjátszópultokat helyeztek üzembe és elkészült a Mercedes sztereó közvetítőkocsi mintájára a Csepel 1. A riporterek Uher orsós magnókat kaptak, néhány kazettás magnót is használtak. Utólagos ellenőrizhetőség céljából megkezdték a stúdióból kimenő valamennyi műsor 24 órás folyamatos rögzítését, a pontos idővel együtt. A rádió előfizetők száma: 2.531.400 (Bpen 316; vidéken 230 az 1000 lakosra jutó előfizetők száma, az 1.595.600 TV előfizetőből Bpen 215, vidéken 141 előfizető jutott 1000 lakosra. – 1971. II: először hangzott el a 168 óra c. szombat du-i pol-i magazinműsor. – 1972. VIII. 26–IX. 11: a XX. (müncheni) olimpiai játékokról de. és du. a Petőfi-, este és éjszaka a Kossuth-programban közvetített. A jubiláris Petőfi-év műsorakcióiban szavalóverseny és 150 folytatásból álló Petőfi-kalendárium szerepelt. – 1973. III: kezdődött a Kodály-műveltségi verseny középisk-ok részére. Kísérleti célból kvadrofon riport készül egy agyműtétről; sikerrel zárták az újabb zongoraversenyt. VI. 18–: az önálló URH-adás heti 53 órában hallgatható, neve a Magyar Rádió 3. műsora. – 1974: hangjáték-történeti sorozat kezdődött, egyre több prózai- és dokumentum műsort és egyéb kompozíciót készítettek sztereo-változatban. IV: a vidéki stúdiók helyi műsorát 30 perccel hosszabbították. Befejeződött a Mozart-műveltségi verseny. VIII. 17: Kossuth Lajos 1890: fonográfra rögzített hangfölvételét szólaltatták meg a rádióban. X: a Magyar Rádió és Televíziót szétválasztották M. Rádióra és M. Televízióra és megalakították az Állami Rádió és Televízió Biz-ot. XI. 4: fölavatták a 2x250 kW-os jászberényi rövidhullámú rádióállomást. – 1975. I. 27: először szerepelt a rádiózenekar a Csepeli Munkásotthon színháztermében, ahonnan ezután sorozatosan adtak helyszíni közvetítést. XII. 1: indulásának 50. évf-ját ünnepelte a m. rádiózás, megismételték az 1925. XII. 1: elhangzott nyitó hangversenyt; az 50 év tört-ét rádióműsor, tévéfilm, rádiókiáll. elevenítette föl. M-ul és 6 idegen nyelven sugároztak műsorokat a rövidhullámú adókon. – 1976. IV–: indított 12 műből álló gör–lat. Világszínház sorozatát X–: kki sorozat követett. – 1977. I. 16: Solton fölavatták a szovjet tervezésű és gyártású, 2000 kW-os középhullámú rádióállomást; az adó egy–egy 1000 kW-os, párhuzamosan járatható egységből állt. Antennája 298,4 m. magas, háromszög keresztmetszetű rácsos szerkezetű torony; a Déli Krónikával megkezdte a Kossuth-műsor sugárzását. – 1978: a →magyar szentkorona hazatérésekor A korona regénye c-mel rádióműsor hangzott el, I. 6: az Országház kupolacsarnokából közvetítették az átadási ünnepséget. X: a műsorszerkezetet megváltoztatták, új műsor a szolgáltató Napközben, a Hangverseny délidőben a Nemzeti Galériából. Egész nap közvetített a 3. műsor. XI. 23: 1.00 órakor az 1975-ös Genfi terv alapján az európai zónában minden középhullámú adóállomás vivőfrekvenciája 1 kHz-cel megváltozott, pl. a solti Kossuth adóé az eddigi 539 helyett 540 kHz lett. – 1979. XII: megszűntették a külön rádió előfizetési díjat, mely az utolsó nyilvántartás szerint 2.607.903 rádió előfizetőt érintett. – 1980. III: az MTA kongr-i termében A dalirodalom remekműveiből c-mel hangversenyciklust rendeztek. III. 17: az újjáépítés utáni első közvetítés a Pesti Vigadóból. V. 19: először történt a m. irod. írásbeli éretts. tételeinek rádión való közlése a gimn. és szakközépisk. tanulók részére. VII. 19–VIII. 3: a XXII. (moszkvai) olimpiai játékokról 110 órában közvetítettek. – 1981: a hétfői tévészünnapot használta ki a Hétfő este Pesten és Budán c. zenei műsor. Bartók Béla szül-nek 100. évf-járól rádióműsorokkal, dokumentum-hangjátékokkal, III. 25: gálaest közvetítésével emlékezett meg a rádió. Az új Budapest Sportcsarnokban kialakított rádióközvetítő helyeken BEAG-kommentátor berendezéseket alkalmaznak az asztalitenisz Európa-bajnokság közvetítéseinél. Újból bemutatta a rádió 1936–44: készült népzenei Pátria hanglemezsorozatot. A Rádió Világszínház műsorában a 19–20. sz. forduló szerzőinek művei szerepeltek, XI–: kezdődött a 20. sz-i ciklus. VI–VII: Spo-ból a labdarúgó világbajnokság mérkőzéseit közvetítették. Bp. új közvetítési helyszíne a Bartók Emlékház, a nyári hangversenyek kerültek műsorra. Kodály Zoltán szül. 100. évf-ját műsorok, pl. a Mátyás-tp-ból közvetített Magyar misével ünnepelték. VII. 1: a Petőfi-műsort sugárzó URH-adók sztereó üzemmódban működtek, így a Petőfi programban is lettek sztereóadások. A solti adó üzembe helyezésével a lakihegyi 2x150 kW-os adó fölszabadult. Átalakítások után XII. 22: megkezdi a Petőfi-műsor sugárzását, új 120 m-es antennával 1341 kHz-en. III: az MTA kongr-i termében rendezett romantikus kamaraestekről a tévé és a rádió egyidejűleg közvetített, a rádió a 3. műsorában szerepelt sztereóban. X. 1: a Petőfi-műsor 24 órás lett, éjszaka zenét és híreket sugároztak a Petőfi adóhálózat URH-adóin. – 1985. VIII. 5: a Petőfi-rádió URH-adóin sugárzott éjszakai zenés műsort a solti középhullámú adó a Magyar Rádió zenés éjszakai műsora c-mel közvetítette. A lakihegyi 314 m-es „szivar”-antennát védett ipari műemlékké nyilvánították. A 4-es stúdiót sztereótechnikával szerelték föl. XI. 4–: a Kossuth-műsort az egyik jászberényi rövidhullámú adóval 6025 kHz-en is sugározták 6–22 óra között. – 1986. VII. 1: kezdte adásait turisták számára a ném. nyelvű információkat közvetítő Danubius rádió a 100,5 MHz-en, az ún. CCIR-URH-sávban. XII. 27: Marcaliban üzembe helyezték azt a 2x500 kW-os szovjet gyártmányú rádióadót, amely 126 m-es antennával, 1251 kHz-en a Petőfi-műsor vételét a Dunántúlon és a Duna-Tisza közének egy részén javítva sugározta. – 1987. I–: a 3. műsor 3 órával bővült, 6 órától Muzsikáló reggel c-mel népszerű komolyzenét adtak. Az üzemépület 4. emeletén 6 új műsorstúdió-együttest építettek. A 3., a Petőfi-, és a Kossuth-műsor stúdiójában BEAG AC 200, mikroprocesszorral vezérelt műsorlejátszó rendszert helyeztek üzembe, azok I. 5., I. 19. és II. 2: átvették a korábbi stúdióktól a műsoradást. V. 1: megkezdte 2. évadját a Danubius kereskedelmi rádió. A dunántúli Kab-hegyei adó mellett bpi adó is 6.30–21 óráig sugározta a műsort 103,3 MHz-en. V. 18: a Napközben műsor keretében ismét szólt a Balaton rádió. V. 23: Rádiónapot tartottak, 62 órás ünnepi műsorral. A 3. műsor fölvette a Bartók rádió nevet, új szünetjele: Bartók III. zongoraversenyének első hangjaiból, Kocsár Miklós munkája. XI–: vasárnap reggel 6 órától megindították a 2 és 1/2 órás Vasárnapi Újság c. [2010: is létező] műsort; idegen nyelvű hangjátékokat is közvetítettek a Bartók-műsorban. – A m. stúdiótechnika és stúdióház megteremtésében érdemeket szerzett szakemberek közül Békésy György (1899–1972), Magyari Endre (1900–1968), Tomcsányi Béla (1897–1950) és Tomcsányi István (1891–1977) tiszt-ére emléktáblát helyeztek el a Bródy Sándor utcai stúdióház folyosóján. – 1989: több független, ill. keresk. rádió kezdte meg adásait: a Rádió Juventus Balaton 810 kHz-en, a Calypso Rádió 873 kHz-en középhullámon, a Radio Bridge 102,1 MHz-en. – 1990. II. 5: Európai Rádió Unió hangversenyét a 6-os stúdióból 17 orsz. rádiója közvetítette. III: Magyarországról jövök c-mel indul a vidék magazinja. IV. 8: az ogy. választások 2. fordulóján 21.05-től hajnalig tartott a közvetítés. IV. 22: egész napos program a Petőfin a környezetvédelemről. VI: kvadrofon kísérleti adás, amelynek megfigyelése 2 sztereó vevőkészülékkel lehetséges. VII. 1: a M. Rádió az UER (Európai Rádióműsorszóró Szöv.) társult tagja. – 1991–95: a rádió műsoridő bővítéssel (1994. X. 3–: a Bartók rádió éjszaka hajnalig klasszikus zenét sugárzott), egész napos műsorvállalkozásokkal (pl. 1994. XII: az olimpia napja, 1995. VI. 21: a zene ünnepe, IX. 16: a hangzáskultúra napja, stb.), nemzetk. és hazai élő közvetítésekkel próbálta hallgatóságát megtartani. – Gyurcsány Ferenc min. elnök (2004. IX. 29.–2009. IV. 14.) a M. Szoc. Párt-frakció előtt Balatonöszödön 2006.V. 26: elmondott – a politikai hazúgságokat és a választók félrevezetését elismerő – beszéde IX. 17: „kiszivárgott” s közölte a rádió. Fölháborodott tüntetők megostromolták a M. Televízió épületét. A városszerte napokig tartó tüntetőkből kiemelteket és az utcán találomra elfogottak „páncélt viselő” rendőrök IX. 19/20 éjszakáján a Rádió udvarára hurcolták; több tucat embert korra és nemre tekintet nélkül egy órát térdepeltettek, összevertek, megrugdostak, s bár a Rádió munkatársai „kínzásra emlékeztető” hangokat hallottak, a Rádió vezetése nem tett semmit. – A sértetteket 2010 nyarától a kormány kárpótolta. – A Szent István Rádió 2000. VIII. 20: kezdte adását a miskolci FM 95,1 MHz-es, ill. az egri FM 91,8 MHz-es, összekapcsolt frekvencián. 2001 óta a Keresztény Rádiók Európai Konferenciájának tagja. 2002: a sátoraljaújhelyi FM 90,6 MHz-es, ill. a hatvani FM 94 MHz-es frekvenciákkal egészítették ki, így kb 1,5 millió fő számára a Felvidéken és Kárpátalján is fogható. – A Magyar Katolikus Rádiót 2004: hozta létre a Magyar Püspöki Konferencia azzal a céllal, hogy közszolgálati műsorával segítse a ker. világnézet erősödését és terjedését. A Rádió a Petőfi adó egykori középhullámú frekvenciáit kapta meg, amelyekkel főleg este, elérheti a Kárpát-medence m. hallgatóságát. Bp. 810, Szolnok, Balatonszabadi 1341 kHz. Programjában gyakran átveszi a Vatikáni Rádió műsorait is. Furkó Zoltán

M. stat. zsebkv. 1943:174., 1946:226., 1970:233. – Rádióhallgatók lexikona. Bp., 1944. – Tanulmányok a Magyar Rádió történetéből 1925–1945. Uo., 1975. – Sugár Gusztáv: Megszólal a Rádió. Uo., 1993. – Heckenast Gábor: A stúdiók világa, a Rádióstúdió műszaki története 1925-1993. Függelék: MTV stúdiók. Szerk. Szamosvölgyi Gyula. Bp., [1994] (A m.rádiózás hőskora) – Furkó Zoltán: Háború és béke Rádióban és Televízióban. Uo., 1998. – M. Nemz. 2010. IX. 3. (D. Horváth Gábor: Emléktáblát az áldozatoknak); IX. 22. (Kondor Katalin: Emlékezetkiesések kora)