🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Miniatus
következő 🡲

Miniatus, Szt (250 k.): vértanú. - Szenvedéstörténete szerint Decius cs. (ur. 249-251) idején elfogták, sokféle módon kínozták, de mindig sértetlen maradt. Végül Firenzében X. 25: lefejezték. Nagy Károly (ur. 768-814) 786: okl-ben szól ~ firenzei baz-járól, mely vértanúsága helyén, sírja fölé épült és az itáliai műv. kiemelkedő emléke (11. sz: San Miniato al Monte). - Egyes kutatók szerint ~ személye és tiszt-e valójában Szt →Ménásznak szól, kinek ereklyéit Firenzében őrizték. **

BS IX:493.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.