Magyar Katolikus Lexikon > M > Mikes


Mikes János, zabolai, gr. (Zabola, Háromszék vm., 1876. jún. 27.-Répceszentgyörgy, 1945. márc. 28.): megyéspüspök. - A középisk-t Karlsburgban, a teol-t az innsbrucki egy-en végezte. 1899. VI. 29: pappá szent. Gyergyóalfaluban kp., 1901: plnos. 1906: Székelyudvarhely plnosa és főesp. - 1911. XI. 15: Szombathely kinev., 1912. I. 1: fszt. mpp-e, székét I. 6: foglalta el. 1913. III. 1: napilappá fejlesztette a Szombathelyi Újs-ot, VI. 15: Szt Márton ereklyéit a szt szülővárosába hozatta, megalapította az Egyhm. Takarékpénztár Rt-t, külsejében helyreállíttatta a szegyh-at, főleg Zala vm-ben növelte a pléb-k számát. 1914: megalapította Szombathelyen a Martineum kv-kereskedést. 1915: a répceszentgyörgyi ppi nyaralóban hadikórházat rendeztetett be. 1919. II. 27: a kormány, ellenforr. magatartása miatt a celldömölki bencés apátságba internálta. A Tanácsközt. kikiáltása után a bpi gyűjtőfogházba szállították. VIII. 20: tért vissza híveihez. 1920. VI. 4: a trianoni béke következtében 57 pléb. a bécsi érs. mint burgenlandi ap. kormányzó, 19 pléb. a lavanti (maribori) pp. joghatósága alá került. 1921 húsvétján az első királypuccs idején (→királypuccsok) ~ vendége volt IV. Károly exkir. 1927. X. 4-8: megrendeztette a II. egyhm. zsin-ot és az új CIC alapján elkészíttette a Statuta Dioecesanat. Ppsége idején Kőszegen fiúinternátus, verbita missziós közp., Szombathelyen az Annuntiata Nővérek anyaháza, a szalézi atyák int-e, Zalaegerszegen ferences rház, a Notre Dame nővérek nevelőint-e épült fel. Szívbajára hivatkozva mint c. érs. 1935. XII. 31: nyugalomba vonult. Szombathelyen temették el. - M: Pro Transsylvania. Fölolvasta... Bpen az Orsz. Kaszinóban 1916. XI. 18: rendezett estélyen. Bp., 1916. - Szt István, a honalapító. Uo., 1916. - Kommunismus und Nationalismus im Lichte der christlichen Weltanschauung. Wien(?), 1934. (lengy-ül: Poznan, 1935) - Utóda 1939. VI. 10: Grősz József. S.F.-88

Varga János: M. pp. fogsága. Szombathely, 1919. - Schem. Sab. 1929:1; 1972:22. - M. ogy. alm. 1927:351. Arck.; 1931:354. Arck.; 1935:20. - Ogy. alm. 1927:27; 1931:317. Arck.; 1935:29. Arck. - Pol. évkv. 1927:202. - Géfin II:153, 361. Arck.; III:269. - M. társad. lex. 1930:385; 1933:798. - Új lex. V:412. - A Reggel 1945. IV. 16. - MÉL II:208.

Mikes Kelemen, zágoni (Zágon, Háromszék, 1690. aug.-Rodostó, Oszmán birod., 1761. okt. 2.): II. Rákóczi Ferenc kamarása. - Atyja →Thököly Imre párthíve, akit mint bujdosót a havasalföldi vajda kiadta Heister cs. generálisnak, akinek fogarasi börténében 1700 k. meghalt (kivégezték?). Szülei ref-ok voltak, de ~ mostohaapja, Boer Ferenc hatására gyermekkorában a r.k. hitre tért. A kolozsvári jezsuita konviktusban tanult. 1707: már II. Rákóczi Ferenc fejed. (ur. 1704-11) „belső inasa” (apródja) lett, aki 1709: „bejáró”-vá léptette elő. 1711. II. 21: hűségből elkísérte Rákóczit Lengyo-ba, 1712. XI. 16: Danckából Fro-ba hajóztak. 1713. I. 13-1717. IX. 15: Fro-ban, 1715. VIII. 28-tól Grosbois-ban a kamalduliak ktorában éltek. Itt érte őket az erdélyi ogy. Rákóczi és társai fő- és jószágvesztését kimondó 1717. I. 1-i határozata. III. Ahmed szultán (ur. 1703-30) meghívására VIII. 16: Marseille-ből titokban Töröko-ba hajóztak, Gallipoliban X. 10: kötöttek ki, várván a fr. szöv-től, hogy mint szabadítók hazatérhessenek. Megjelentek a szultán drinápolyi táborában, de az 1718 nyarán 24 évre kötött →pozsareváci béke szétfoszlatta reményüket. 1718. VIII. 24: Bujukderében, IX. 21: Jenikőben szállottak meg Rákóczi és hívei, 1720 tavaszán a porta a Márvány-tenger parti Rodostót jelölte ki szállásukul, ahová IV. 24: érkeztek meg. Ott élt ~ 42 esztendőt, örök honvágyban. Anyja az 1720-as évek elején megpróbálta kieszközölni fia hazatérését; ~nek csak folyamodnia kellett volna kegyelemért, de ő nem akarta elhagyni az öregedő fejed-et. Rákóczi (1735) és III. Károly halála (1740) után 1741: folyamodott Mária Teréziához (ur. 1740-80) hazatérhetésért, de elutasították. A hontalanság eleinte tűrhetőbb volt; a ktori rendtartás mellett is, melyet a fejed. a m. telepen megkövetelt, míg asszonyok is voltak a száműzöttek közt. Ekkor szövődött idillikus kapcsolata Kőszegi Zsuzsival. Bercsényiné halála (1723) után Zsuzsi Bercsényi Miklósnak (1665-1725) nyújtotta kezét, s amikor özvegyen maradt, 1726: Lengyo-ba költözött. ~ Rákóczi József 1738-i expedíciójában részt vett ugyan, de örült, hogy a tör-nek nem sikerült benyomulnia Mo-ba. 1739. VI. 5: hagyta el Csernavodát, Bukarestbe (Havasalföld) utazott, hol Constantin Mavrocordat vajda (1735-41) kitüntetéssel fogadta. 1740. V. 26: indult útnak, s VI. 21: érkezett vissza Rodostóba. Unalmát írással, fr. vallási és szépirod. művek átd-ával űzte el. Egymás után temette el bujdosó társait; Zay Miklós br. 1758. X. 22-i halála után egyedül maradt. 1759-61: engedélyezték levélválását családtagjaival, Huszár József br-val, s kv-eiből is küldött haza. Pestisben halt meg. - M: Törökországi levelek, mellyekben a II. Rákótzi Ferencz fejedelemmel bújdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságossan eléadatnak. Kiadta Kultsár István. Szombathely, 1794. A munka 207 levélből álló sorozat, ~nek egy Perában, Isztambul mellett lakó (eszményi) nénjéhez, P. E. grófnéhoz intézve. Az első levél 1717. X. 10, az utolsó 1758. XII. 20: kelt. A kz-ot Tóth Ferenc br. (Tóth A-nak, Bercsényi tisztjének fia), aki 1761: mint fr. tüzértiszt Isztambulban járt, hol értesült ~ haláláról, magával vitte Fro-ba; hazatérve Tarcsán (Vas vm.) tartózkodott, ott jutott a mű a kiadó Kultsár kezeihez. Az eredeti kz. Egerbe, az érs. lyc. kvtárába került. (Újabb kiad. Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei. 1-2. köt. Kiad. Toldy Ferenc életrajzzal. Pest, 1862. - Mikes Kelemen művei. 1-2. köt. Kiad. Abafi Lajos. Bp., 1880. [Nemz. Kvtár X.] - Uaz. Szemelvények. Vál., jegyzetekkel Erődi Béla. Uo., 1882. (Jeles Írók Iskolai Tára XVII.) - Uaz. Bev. és jegyz. Bánóczi József. Uo., 1900. (M. Kvtár 196.) (Legutóbbi kiad. Uo., 1990; 2000). - Mulatságos napok. Beszély-cyclus. Az eredeti kéziratból, életrajzi bev-sel kiad. Abafi Lajos. Bp., 1879. (Nemz. Kvtár 2. köt. ~ művei I. köt. Ez fordítása Gomezné Poisson Magdolna Angelica, Les journées amusantes. Páris, 1723. c. 4 köt-es, elbeszélésekből álló keretes művének. A keret meséje Boccaccio mintájára van szőve. ~ 6 novellát választott ki, s a keretet m. földre, a Szamos partjára tette át. E művét ~ 1745: írta.) - ~ összes művei. 1-6. köt. Szerk. Hopp Lajos. Uo., 1966-88. - Az idő jól eltöltésének módja. Bev., szerk. Hopp Lajos. Uo., 1987. - A Törökországi levelek 73. darabja Bolyai Farkas: II. Mohamed c. Irene-drámájának forrása. (e dráma kiadása: Heinrich Gusztávtól. Bp., 1898. [Régi M. Kvtár XIV. Bevezetés]) 88

Abafi Lajos: ~. Bp., 1878. (M. Könyvesház 48-50.) - Imre Antal: ~ élete és munkái. Uo., 1883. - Erődi Béla: ~. Pozsony, 1885. (M. Helikon 54.) - Toncs Gusztáv: ~ élete. Bp., 1897. - Mikulics Károly: ~ élete, irod. működése. Trencsén, 1899. - Szinnyei VIII:1309. (†1762) - ÚMIL II:1374. - Hopp Lajos: ~, életút és pályakezdet. Uo., 2000. (Historia litteraria 7.)

Mikes (1905-ig Mesa) Lajos (Miskolc, Borsod vm., 1888. máj. 9.-1952.): plébános. - A középisk-t Miskolcon, a teol-t Egerben végezte, 1910. IX. 22: pappá szent. Szendrőn, 1911: Tiszapalkonyán, Hevesen, Besenyőtelken, Gyöngyöshalászon, 1912: Makláron, 1913: Jászárokszálláson kp., 1915: Miskolcon hittanár, 1918: Kisújszálláson h. plnos, 1927: Ózdon, 1938: Aszalón, 1940: Miskolc-Szt Anna pléb. plnosa, 1942. XI. 7: letelepítette a kárm-kat Miskolcon. Sajószentpéteri c. prép. - M: Vígasztaló fájdalmas Szűz. Eger, 1917. (Egri népkvtár 10.) - A Jézus Szíve Szöv. a gyakorlatban. Bp., 1933. - 1917. IV. 1-1918. XII: a Miskolci Katholikus Egyházi Tudósító, 1942. I-1944(?): a miskolci Ébresztő fel. kiadója. 88

Schem. Agr. 1945:220. - Borsod m. sajtóbibliogr. 1964:40. (88. folyamatos számozású, az 1. sz. 1942. jan.) - Diós 1994:141. - Viczián 1995:19. (228.), 100. (1243.) - Gulyás XVIII:964. (1919-28: az Ébresztő szerk-je) - Zahár Géza közlése

Mikes Mihály, zabolai, gr. (1667.-Csesztve, 1721. jan. 6.): főispán, a székelyek generálisa. - 1691: Háromszék főkapitánya, 1693: br., 1696: gr., 1699: ~ vitte Bécsből Erdélybe a kat-ok javára szóló →Mikes-féle diplomát. 1700: Belső-Szolnok vm. főispánja. 1703. II. 13. k. Hermánynál (Brassó vidék) a kurucok elfogták, Rákóczi hűségére állt. 1704. X. 21-30: a selmecbányai, 1705. X. 27-1706. VII. 22: a nagyszombati béketárgyalásokon az erdélyi rendek vez-je. 1707. III. 28: a marosvásárhelyi ogy. szenátorrá vál. 1707-08: és 1710-11: az Erdélyből a vajdaságokba szorult kuruc csapatok generálisa. Moldvából hazatért, 1713: erdélyi főkormányszéki tanácsos. - Egy ferences ktornak orgonát építtetett, 1718: ~ adományozta a dési ferences zárdatelek egy részét. A kolozsvári jezsuita tp. főoltárának díszítésére 500 tallér értékű anyagot, 2-2 miseruhát, dalmatikát és oltárterítőt adományzott. A csíksomlyói ktorban nyugszik. 88

Nagy VII:470. - György 1930:921. - Bíró 1941:91. - MÉL II:209. - Wesselényi István: Sanyarú világ. Bukarest, 1985. II:836.