Magyar Katolikus Lexikon > M > Mester


Mester István (Gyöngyös, Heves vm., 1815. júl. 30.-Szirák, 1862. jún. 2.): plébános. - A teol-t Egerben végezte. 1838. IV. 20: Rozsnyón pappá szent. Patán, XII. 12: Szihalmon kp. és községi tanító. 1840: Egyeken kp., 1841: tanulm. felügy. 1843. VII. 25: az egyhm. főtanítóképző másodtanára, XII. 25: a Foglár nevelőint. vicerektora. 1845. II. 22: a miskolci tanítóképző tanára, a helytartótanács megbízásából tanulmányozta a ném., különösen a bajor tanítóképzőket. 1848: Sajóvámos, 1856: Szirák plnosa. Az Egyetemes M. Encyclopaedia munk. - Írásai a Századunk c. lapban és a Nemz. Újságban. - M: Nézetek a kápt-ok, apátok és prép-ok ogy. szavazatjogáról. Eger, 1847. - A katholika religió tankv-e. 1-2. köt. Írta K. Martin. Ford. Uo., 1854. 88

M. Sion 1888:776. - Koncz 1892:173. - Szinnyei VIII:1134. - Heves vm. 1909:390.

Mester István, Msgr. (Kassa, Abaúj-Torna vm., 1917. aug. 20.-Róma, 1984. jún. 6.): pápai prelátus. - A teol-t a KPI-ben végezte. 1941. VI. 15: pappá szent. és egyhjogból drált. Egerben teol. tanár, majd érs. szertartó. 1947: Rómába ment tanulni, s már nem tért vissza. 1954: a Papi Kongr. tisztviselője, majd o-vezetője. A →Pápai Magyar Intézet gondnoka, 1964: a →Szent István zarándokház üv. elnöke. 1970: p. prel. Különösen sokat tett a m. papság megsegítésére. A vatikáni Campo Santóban temették el. - M: A világi jog hatályossága az egyh. jog ter-én. Bp., 1941. (Dolgozatok a bpi... Tudegy. kánonjogi szem-ából 9.) **

M. Kurír 1984:129.

Mester János (Magyarpécska, Arad vm., 1879. szept. 15.-Solymár, 1954. jún. 1.): egyetemi tanár. - A gimn-ot Temesvárt végezte. 1899. X. 27: a CGH növ-e lett. 1902: fil., 1906: hittud. okl-et szerzett. 1905. X. 28: pappá szent., teol. dr. 1906. VII. 7: tért haza, Temesvár-Gyárvárosban kp., 1908: a szem. pref-a, fil. és morális tanára. 1909: a kisszem. spirituálisa. 1910-14: Nagyszombatban és a belgiumi Tronchienes-ben jezsuita novíc., de elbocsátották. 1914: Pesten a Szt Imre Koll. pref-a, 1915: fil-ból drált. 1916: Temeshidegkúton adm., 1917: a budai Szt Imre Koll. pref-a, 1919. I. 3: teol. tanár és spirituális Temesváron. 1922. I: Bpen az Erzsébet Nőisk. Tanárképzőjében a fil. és ped. tanára. 1926. IX: a bpi, majd 1928. IX: a Szegedre költöztetett Áll. Polgári isk. Tanárképző Főisk. tanára, 1930-40: a 2. sz. fil., 1940-49: a neveléstud. és lélektani tanszék vez-je, 1938/39: és 1946/47: a bölcs. kar dékánja, 1939/40: és 1947/48: prodékánja. P. prel. 1929: a SZIA I. o. tagja. Jelentősek a modern cselekvő isk. lélektani alapjaival kapcsolatos kutatásai, szerepe volt a korabeli hazai középisk. tanárképzés tartalmi és módszerbeli korszerűsítésében. Műveiben ismertette a ker. nevelés múltjának nagy alakjait, népszerűsítette korának ol. ped., fil. és esztétikai gondolkodóit. - M: Rogerius Bacon fejlődése, jelleme és szerepe az emberi művelődéstört-ben. Bp., 1916. - Kelet nagy gondolkodói. Uo., 1928. - A munkaisk. lélektani alapvetése és új formális fokozatai. Uo., 1928. - Pierre Janet és Freud lélektani eredményei. Uo., 1929. - A Collegium Germanicum-Hungaricum és Vass József. Uo., 1930. - Benedetto Croce. Uo., 1931. - Ol. hegelizmus. Uo., 1932. - Az ol. középisk. reform. Arad, 1935. - Az Agazzi módszer. Bp., 1936. - Bosco Szt János nevelői rendszere. Uo., 1936. - Giovanni Gentile művészetfil-ja és a mai ol. esztétika irányai. Uo., 1936. - Az ol. nevelés a 19. és 20. sz-ban. Uo., 1936. - Gyakorlati logika. Szeged, 1940. - Loyolai Szt Ignác pedagógiája. Bp., 1941. - Aszkézis mely erőt és kedvet ád. Uo., 1942. - Ny-i művelődésünk gör. alapjai. Szeged, 1942. 88

Schem. Csan. 1916:177; 1936:64. - SZIA tagajánl. 1929:7. - Veress II:274. - Ker. m. közél. alm. II:690. - KB 1956:66. - MÉL II:194. - Szegedi egy. alm. 1971:88.

Mester Károly (Jászó, Abaúj vm., 1872. febr. 10.-Székesfehérvár, 1962. ápr. 11.): plébános. - A gimn-ot és a teol-t Rozsnyón végezte, ahol 1894. VI. 12: pappá szent. Kazáron kp., 1898: Szentsimonban adm., 1903: Losoncon kp. és hitokt., 1905: Hídvégardón plnos. A fiúisk. mellé önálló leányisk-t alapított. 1931: az espség tanulm. felügy-je, 1932: esp. M. kir. kormánytanácsos volt. 1959. VIII-tól a székesfehérvári Papi Otthon lakója. 2005. VI. 24: végakarata szerint Hídvégardón temették újra. - M: Gyorsfényképek. Elb-ek, rajzok. Bp., 1898. - Tarka világ. Apró novellák. Uo., 1899. **

Schem. Rosn. 1913:120; 1942:97. - Gulyás XVIII:845. - Kovács László hídvégardói plnos közlése - Hadobás Pál: Edelény és környéke az irod-ban. Edelény, 2005:98.

Mester (?-ig Müller) Magdolna M. Lidvina, CSA (Rácmecske, Baranya vm., 1889. máj. 27.-Pécs, 1968. nov. 18.): apáca. - M. Mária húga. 1911. II. 1: Pécsett lépett az →ágostonos kanonisszák rendjébe. 1914. VIII. 28: első, 1917. VIII. 28: örök fog-át uo. tette. r.k.

Mester Margit Mária, UST (Tamási, Tolna vm., 1906. dec. 10.-Bp., 1961. jún. 17.): rendalapító. - Apja kir. közjegyző. Az el. isk-t 2 testvérével magánúton végezte. 1917-24: a Sacré Coeur Int. (Bp., István út) növ-e, majd nyelvmesteri (ném-fr-ang.) isk-t végzett. Apja halála (1919. VII. 7.) után a család 1921. VIII: Abonyba költözött. 1923: nyarán ~ visszautasította kérőjét, mert az nem volt katolikus. 1924: befejezte tanulm-ait, és Pestre (Üllői út 68.) költözött családjának fenntartója lett. 1927. X. 3: (Lisieux-i Szt Teréz halálának 30. évford-ján, a világmissz. védősztjévé avatásának napján) szüzességi fog-at tett. 1928. VIII: Érden belépett a →vizitációs apácák r-jébe. IX. 29: jelölt, s →Bogner Mária Margit szobatársnője lett. A tél folyamán mindketten megbetegedtek, ~ 1929. I. 27: hazatért gyógyulni. Lelki atyja, →Csávossy Elemér SJ tanácsára nem ment vissza a rházba. Másfél évet a →Jézus Szíve Népleányai Társaságánál töltött, majd a Magánalkalmazottak Biztosító Int-ében tisztviselő. 1932-35: a →Sophianumban magánúton elvégezte a gimn-ot és éretts. 1934. IX: a parádi Károlyi-kastély kpnájában imádság közben kapta a felszólítást Istentől az →Unum Testvérek (Unum Sanctissimae Trinitatis, UST) alapítására. Csávossy segítségével kidolg. a szabályzatot, 1936. VII. 2: első társaival együtt ígéretet tett. - 1937. II. 2: ~t elöljáróvá választották. Az alapítást 1938. IX. 15: Glattfelder Gyula csanádi pp. hagyta jóvá. XI. 9: ~ 3 jelölttel megkezdte a közös életet (Bp., Csaba u. 12. sz.); a nap Szentháromságról nev. B. Erzsébet OCarm halálának évford-ja volt, akit ~ nagyon szeretett és lelki tanítójaként tisztelt. 1939. VI. 10: beöltözött. Ruhájuk: sötétkék öltöny fehér gallérral, fehér, majd a fog. után kék fátyollal. Bpen nem viselhették a r. ruhát, mert jóváhagyásuk a csanádi egyhm-re korlátozódott. - VIII. 16: a bpi Sion zárdában tartott lelkigyakorlat végén tették első, 1940. III. 22: nagypénteken Pécelen örök fog-ukat. IX: ~ 2 testvérrel meghívásra Kassára ment, hogy egy szegénynegyedben napközis óvodát létesítsenek. 1941. III: bérelni tudtak egy családi házat, ez lett az Unum első, kpnával is rendelkező háza. Közben Szegeden (Szél u. 3. sz.) IX. 21: fölépült a rház és a napközi otthonos óv. - 1 testvér 1944. III: Abonyba költözött, a pléb-n hitoktatásban, betegápolásban segített. IX. 9: ~ Bp-re (XII. ker. Maros u.) költözött a húgához. 1945. VII. 31: a (XII. ker.) Vöröstorony u. 31. sz. alatt házat, 1947. X: Abonyban rházat és kpnát nyitottak. - 1950. V. 18: ~t másodszor lett főnöknő, de VI. 10: feloszlatták a szegedi, VII. 5: a bpi, IX. 7: az abonyi házat (→szerzetesrendek föloszlatása). A Gugger-hegyen egy családnál, kis kamrában húzta meg magát. Nem emigrált, bár figyelmeztették, hogy le fogják tartóztatni; nem akarta elhagyni hazáját és rendjét. 1951. V. 7: este letartóztatták. A vád nem az Unum vezetése, hanem kémkedés volt: Csávossy titkárnőjének tekintették, kinek római levelezését a rendőrség kémkedésnek minősítette. Bár e levelezésről ~ semmit nem tudott, 90 kihallgatás után IX. 26: öt év börtönre ítélték. A bpi gyűjtőfogházban, 1952. V. 10: a kalocsai női börtönben raboskodott. 1956. V. 7: szabadult. Bpen (I. ker. Mészáros u. 10. sz.) összetartotta az Unum tagjait, nyaranként Makkosmárián (Budakeszi) a szabadban tartott nekik lelkigyakorlatot. - 1961. II. 6: éjszaka házkutatást tartottak nála. V. 7: Pannonhalmán lelkigyakorlatot kezdett, de V. 17: vissza kellett térnie Bp-re. A Szt István kórházban VI. 5: és VI. 11: műtötték, egy hét múlva meghalt nagy fájdalmak után. - Sírján (Farkasréti temető 31. parcellája) Mária szobra áll, kezében a földgömbbel. - Lelkiségét az emberi szívben jelenlévő Szentháromság megtapasztalása határozta meg (ezt 1927. IV. 12: egy lelkigyakorlaton rendkívüli kegyelemként is átélhette). Hivatását ebben jelölte meg: segíteni az embereket, hogy „megtalálják a bennük élő Istent és Istenben egymást”; ezzel a nagy összetartozást és egységet munkálni minden körülmények között, a szeretet és az imádság felelősségét a föld minden emberéért vállalva („emlékeztetőül” kicsi földgömböt viselt a nyakában lévő láncon). Börtönéveit e cél különleges megvalósulási lehetőségeként fogadta. Életszentsége szabadulása után is a kor problémáira adott nagyon konkrét és racionális válaszokban valósult meg. Naplójában írta: „Dicséretre vagyok teremtve. Ez a dicséret, amit Istennek a hivatásom betöltése által kell adnom: (...) Szűz Máriába öltözve Jézus életét élni az Atya dicsőségére az egész világ nevében. Mindezt - a XX. században, magyar hazámban, a népi demokrácia idején.” **

Unum. Isten bennünk - egyek Istenben. ~ élete. Bp., 1989.

Mester (?-ig Müller) Mária M. Tekla, CSA (Rácmecske, Baranya vm., 1885. szept. 7.-Püspökszentlászló, 1962. febr. 21.): apáca. - M. Magdolna nővére. 1911. III. 20: Pécsett lépett az →ágostonos kanonisszák rendjébe. 1914. VIII. 28: uo. tette első, 1917. VIII. 28: örök fog-át. r.k.