Magyar Katolikus Lexikon > M > Makkabeusok


Makkabeusok: eredetileg →Mattatiás 3. fiának (1Mak 2,4), Júdásnak a mellékneve. - A ~ elnevezés a rabbinista irod-ban nem fordul elő, Josephus Flavius is következetesen →Hasmoneusoknak nevezi Mattatiást és utódait. Vsz. csak a ker. szerzők vitték át Júdás melléknevét testvéreire és arra a 7 névtelen testvérre is, akiknek vtságát a 2Mak 7 elbeszéli, sőt arra a korra is, amelyben Júdás és testvérei éltek és működtek. - A név magyarázata bizonytalan. Legtöbben a 'kalapács' szóval hozzák kapcsolatba, arra hivatkozva, hogy Júdás súlyos csapásokat mért Izr. ellenségeire. Mások testi tulajdonságot (pl. kalapácsfejű) keresnek a név mögött, v. a nákab tőből eredő Makkabjahu névvel próbálják összekapcsolni, és 'Jahve választottja'-ként értelmezik. - 1. Mattatiás 5 fia (1Mak 2,2) közül János és →Eleazár csak másodlagos szerepet játszott. Jánost nem sokkal Júdás halála után, amikor a málhájukat biztonságba akarta helyezni a nabateusoknál, megtámadták és megölték a nomádok (9,35.38). - 2. Makkabeus Júdás (Kr. e. 166-160; 3,1-9,22; 2Mak 12-15; ZsidTört 12,9): a →kilenc hős között az ÓSz képviselője. Mattatiás halála után Micpában megszervezte a zsidó fölkelést, úgyhogy már rendezett csapatokkal vehette föl a szírekkel a harcot. Kr. e. 166/165: Emmausznál legyőzte Liziász vezérét, Kr. e. 166/164 őszén pedig magát Liziászt, Bet-Cur mellett, így a vár kivételével Jeruzsálemet is meg tudta szállni, és visszaállította a zsidó istentiszt-et. Liziász újabb hadjáratot vezetett és Kr. e. 163/162: Bet-Zacharjánál győzött is, de a helyzeten ez nem változtathatott, sőt a további kísérletezésről is le kellett mondania, mert Szíriában zavargások voltak. Így megadta a zsidóknak a szabad vallásgyakorlat jogát. Ezzel a Makkabeus Júdás vezette fölkelés elérte célját. - Kr. e. 164: Júdás újabb hadjáratot indított, azért, hogy Palesztinában a zsidók hatalmát megszilárdítsa, az orsz. ter-ét a szomszédos orsz-ok rovására növelje, és a maga népszerűségét is fokozza a zsidók körében a szírekkel rokonszenvező hellénisták vezérével, Alkimusz főpappal szemben. Kr. e. 161: Júdás legyőzte a hellén párt megsegítésére érkezett, Nikanor vezette szír sereget Adaza mellett, majd szövetségre lépett a rómaiakkal. Ezek segítsége azonban későinek bizonyult, mert Júdás Kr. e. 160 tavaszán az Eleaza melletti csatában elesett. A zsidó nemzeti párt vezetését öccse, Jonatán vette át. - 3. Makkabeus Jonatán (Kr. e. 160-143; 1Mak 9,23-13,30; ZsidTört 12,8-11). A zsidók erejét a katonai vereség úgy megtörte, hogy Jonatán kénytelen volt Mikmászba visszavonulni. Kr. e. 160-153: sikerült visszaszereznie tekintélyét. A szírek az állandó trónutódlási harcokban annyira meggyengültek, hogy nem tudtak a zsidók ellen hadba szállni, a trónkövetelők pedig keresték Jonatán kegyeit. Ezt kihasználva Jonatán engedményeket csikart ki. Kr. e. 153: Alexander Balasz Jonatánt megtette főpapnak, a hellén párt pedig elvesztette addigi kiváltságait és jelentőségét. Kr. e. 150: Jonatán katonai és pol. vezér lett; vsz. Júdea tartozott uralma alá. Ezzel a ~ elérték az egyeduralmat Júdeában. Kr. e. 147: Ekron is fönnhatóságuk alá került. II. Demetriosz Kr. e. 145: Szamariában átengedte nekik Efraimot, Liddát, valamint Ramataimot, és az egész ter. megadóztatására is fölhatalmazta őket. Ezeket a kiváltságokat Antiokhosz megerősítette, miután II. Demetriosz ellensége, Trifon megtette kir-nak; ezenkívül Makkabeus Simon, Júdás testvére a palesztinai partvidék hadvezére lett. Jonatán támogatta Trifont II. Demetriosz ellen, de közben a saját céljait sem tévesztette szem elől, úgyannyira, hogy túl erős lett Trifon számára. Ezért, amikor a szíriai viszonyok megengedték, Trifon Jonatán ellen fordult: megkísérelte, hogy szolgálatába állítsa és fölhasználja júdeai helyzetének megszilárdítására, amikor azonban ez nem sikerült, Kr. e. 143: megölette. Makkabeus Jonatánnak testvére, Simon lett az utóda. -

4. Makkabeus Simon (Kr. e. 143-134; 1Mak 13,1-16,16; ZsidTört 13,6). II. Demetriosz pártja mellé állt, mert azt remélte, hogy el fogja ismerni Júdea függetlenségét. II. Demetriosz teljes adómentességet adott Júdeának, s ezzel Júdea gyakorlatilag független lett, és Kr. e. 143/142: saját időszámítását is bevezethette. Simonnak azonban meg kellett erősítenie a helyzetét Trifon katonai hatalmával szemben, ezért Kr. e. 142: kiűzte a szír helyőrséget Jeruzsálem várából, és elfoglalta Joppét, Gazarát, Bet-Curt. Magában Júdeában helyzete olyan szilárd volt, hogy a júdeaiak úgy határoztak: „Simon legyen a fejedelmük és a főpapjuk, míg föl nem lép egy hitelt érdemlő próféta” (1Mak 14,41). Ezzel uralomra jutott a Hasmoneusok dinasztiája. A rómaiak elismerték. A szírek (VII. Antiokhosz) egyszer még megkísérelték, hogy katonai erővel változtassanak a helyzeten (Kendebeusz hadjárata), de kudarcot vallottak. Simont a veje ölte meg. Utóda a fia, →Johannesz Hürkánosz lett (16,11-24; ZsidTört 13,6). - Sok kutató a ~ idejére teszi a kumráni mozgalom (→Qumran) kibontakozását. Úgy gondolják, hogy az igazság tanítója először IV. Antiokhosz idejében lépett föl. A kumráni szövegekből kétségtelenül kiviláglik, hogy szellemi téren és külső magatartásban a kumráni mozg. sok hasonlóságot mutat a →hasszideusokéval (1Mak 2,42; 7,13-17;. 2,29). - Ikgr. a) Makkabeus Júdás és 4 testvérének harca a kora kk. kv-fest. jeleneteiben és a kk. tipológiai ciklusaiban mint a →templom megtisztítása, Krisztus elfogatása, megfeszítése és siratása előképe jelenik meg. Rubens egy festményén a megholtakért imádkozik Makkabeus Júdás. - b) Makkabeus vértanúk. Legkorábbi ábrázolásaik 370 k. a bresciai ereklyetartón, a 7. sz: a róm. S. Maria antiqua freskóin, a 12. sz: a hirsaui passionaléban és a zwiefalteni martirológiumban láthatók. Kölnben a 12. sz: tp-ot szteltek tiszteletükre, 1520/27: részletes képsort festettek róluk (ma a kölni Szt András-tp-ban). Vtságuk Krisztus szenvedésének és Mária megkoronázásának típusa. A ~ édesanyja 7 fiával a Hétfájdalmú Szűz előképe. Ábrázolása hasonlít Szt Felicitasz és 7 fia vtságának képeihez. **

Kirschbaum III:172. - Sachs 1980:248. - BL:1141.