Magyar Katolikus Lexikon > M > Mainz


Mainz, Moguntiacum, Moguntia: püspöki, érseki, majd ismét püspöki székhely Németországban. - Már az 1-2. sz: ker. település. Első pp-e, Crescens ap-tanítvány volt, ünnepe (VI. 27.) Hrabanus Maurus martirológiumából hiányzik. ~ vt-ja 305: Ferrucius. Rando alemann vezér 368: egy ker. ünnep alkalmával megtámadta a várost. 406-07: a germánok betörésekor Alban Auraus és Justina szenvedtek vt-halált. A 6. sz. közepén Sidonius pp. megújította a tp-ot. - A város igazi hírnevét Szt Bonifácnak köszönheti (†754); utóda, Szt Lul pp. - Érsség 780-82: lett. A reformációig 12, a 10-14. sz: 14 suffr-a is volt. - ~ eredetileg a Rajna középső folyásának két oldalát foglalta el, később, a 8. sz: joghatósága kiterjedt Hessenre és Türingiára, egészen a Saale folyóig és a Harz-hg-ig. Érs-e 965: a ném. birod. főkancellárja, a választófejedelmek koll-ának elnöke. Emiatt ~ érs-ei jelentős szerepet játszottak az egyházpol-ban, az →invesztitúra-harcban, a Hohenstauf-viszályokban, Bajor Lajos és a pápák ellentéteiben s a királyválasztásokon. Az érs-ek világi hatalma más fejed-ekkel, főleg Hessen gr-jával küzdelmekhez vezetett; humanista és reneszánsz műveltségük előkészítette a reformációt, melyet a tart. világi fejed-ei és birod. városai kivétel nélkül befogadtak. Eichsfeld és Erfurt lett a lutheranizmus fő közp-ja, de 1570: Erfurt kivételével visszatértek az Egyh-hoz. -

A 18. sz: a vezető körök a →febronianizmus, a →felvilágosodás, a →francia forradalom, végül a →szekularizáció hívei lettek. 1813-14: végleg megszűnt az érs-ek világi hatalma. - Jelesebb érs-ek: 847-56: →Hrabanus Maurus; 891-913: Hatto, Gyermek Lajos alatt kormányozta a birod-at; 975-1011: Willigis, III. Ottó és II. Henrik pártfogója; 1021-31: Arribo, fő szerepet játszott II. Konrád megválasztásában; 1031-51: Bardo, a Willigis által épített, de a szentelés napján, 1009. X. 29: leégett dóm újjáépítője; 1084-88: Wezilo, VII. Gergely p. ném. ellenfeleinek vezére; 1111-37: I. Adalbert, az invesztitúra-harcok végén a gregoriánus párt vezére és III. Lothár királlyá választásának támogatója; 1142-53: I. Heinrich, III. Konrád keresztes hadjárata alatt az ország kormányzója; 1153-60: Arnold v. Seelenhofen, a ~i patriciusok ellenfele, ezért megölték; 1161-1200: Wittelsbach I. Konrádot Barbarossa Frigyes nevezte ki, de 1165: száműzte, mert III. Sándor p-hoz csatlakozott, csak 1183: engedte visszatérni ~ba; 1251-59: I. Gerhard az első ~i választófejed, 1257: vett részt kir-választáson; 1259-84: Werner v. Eppstein az egyh. reformon fáradozott és közreműködött Habsburg Rudolf megválasztásán; 1306-20: Peter v. Aspelt koronázta meg VII. Henriket és Bajor Lajost ném., VII. Henrik János fiát pedig cseh kir-lyá; III. Heinrich v. Viraeburg 1328: XXII. János p-tól érs. rangot kapott, de csak 1337: ismerték el. 1346: Bajor Lajos mellé szegődött, ezért VI. Kelemen helyébe Gerlach v. Nassau-t nevezte ki. Ennek ellenére majdnem haláláig (1354) megtartotta az érsséget; 1373-90: Adolf v. Nassaut a kápt. választotta és a p. jelöltjével, Ludwig v. Meissennel szemben csak 1381: tudta érvényesíteni jogait, amikor VI. Orbán p. a választást jóváhagyta; 1434-59: Dietrich v. Erbach a →bázeli zsinaton a pápaellenes párt vezére; Dieter v. Isenburgot 1459: választották meg, de II. Pius p. Róma-ellenes magatartása miatt elmozdította, és II. Adolf v. Nassaut nevezte ki. 1461-63: folyt a harc az érsségért. 1462: Adolf elfoglalta a várost és alávetette földesúri hatalmának. 1475: Adolf halálakor Dieter p. engedéllyel elfoglalhatta az érsséget és 1477: megalapította az egy-et; 1484-1504: Berthold v. Henneberg a birod. és az egyh. megújításán fáradozott; 1514-45: II. Albrecht v. Brandenburg engedélyezte Tetzelnek a búcsúkkal kapcsolatos prédikációkat, ami a Luther-féle reformációhoz vez. Engedékenysége és gyengesége nagyban hozzájárult a szakadáshoz; 1555-82: Daniel Brendel v. Homburg telepítette a jezsuitákat ~ba és Heiligenstadtba, és megkezdte a választófejedelemségben a kat. vallás visszaállítását; 1604-26: Johann Schweikhard v. Kronberg, a →Katolikus Liga egyik alapítója folytatta ezt a munkát; 1647-73: Johann Philipp v. Schönborn érdeme a →harmincéves háború befejezése és az okozott szenvedések és károk enyhítése; 1763-74: Emmerich Joseph v. Breidbach-Bürresheim a népokt. fejlesztésén fáradozott, és a felvilágosodás szellemében akarta megváltoztatni a szerz. életet. 1769: részt vett a febroniánus szellemű Gravamina megfogalmazásában; 1774-1802: Friedrich Joseph v. Erthal a felvilágosodás szellemében alakította át az egyetemet. A fr. forr. elszakította az érsségtől a Rajna balpartját; 1802-17: Karl Theodor v. Dalberg alatt megszűnt a választófejedség és az érsség. Mint regensburgi érs. kormányozta a területet az aschaffenburgi ált. helynökség által. 1797-1814: ~ fr. terület lett. 1802: Mechelen suffr-a. Egy részéből alakították 1817: Speyer ppséget; Joseph Ludwig Colmar (1802-18) pp. szem-ot alapított, megmentette a ~i és speyeri dómot és helyreállította a meglazult egyházfegyelmet; Joseph Vitus Burg sikerrel védte az Egyh. jogait Hessen tart. követeléseivel szemben; Petrus Leopold Kaiser (1835-48) megőrizte az egyh. és áll. közötti békét; 1850-77: Wilhelm Emmerich →Ketteler a hitélet és a karitatív tevékenység megszervezője; 1886-99: Paul Leopold Haffner helyreállította a Ketteler pp. által alapított, de a →kultúrharc idején tönkretett intézményeket. - Ludwig Maria Hugo (1921-37) és Albert Stohr (1937-61) szembefordult a nemzetiszocializmussal. 1945 u. a menekültek révén jelentősen megnőtt az egyhm. híveinek száma, ami okt., karitatív intézmények alapításához vezetett. Hermann Volk (1962-82) a II. Vat. Zsin. szellemében újította meg az életet; Karl Lehmann (1983-) 1987: a német ppi konferencia elnöke. - A ~i dóm román bazilikának épült, 1081: leégett, újraboltozták. 1239: gót stílusban folytatták, a 14. sz: fejezték be. Gótikus remekmű a 14. sz. 1. feléből származó Szt István-tp. - Pápai jogú egyetemét 1477: alapították 4 fakultással, 14 tanszékkel. A reformáció miatt 1550 k. majdnem bezárták, 1560-1773: a fil. és teol. kart a jezsuiták vezették. 1798: szekularizálták. - 7692 km²-en 2002: 2.770.000 l, 814.205 h, 344 pb, 464 ep, 89 szp, 111 ád, 119 sz, 458 szn, 230 ni, 245 ki-e volt. Áll. egy-én a teol. fakultást 1946: alapították. B.J.-**

LThK 1934. VI:802; 1993. VI:1208. - AP 2002:358.