Magyar Katolikus Lexikon > M > Magyarországi


Magyarországi Balázs, Blasius de Ungaria (14. sz.): apostoli gyóntató. – A p. számadáskv-ek tanúsága szerint 1342–50: Avignonban élt. M. pp-ök ügyeit is intézte. 1350: a sztévben vsz. Rómába ment. Később nincs róla adat. **

Fraknói 1901:386. – Monay 1956:24. (szerinte OSA volt)

Magyarországi Benedek, Benedictus de Ungaria, OP (15. sz.): szerzetes. – 1491: Perugiában tanult, baccalaureus, majd biblicusként szentenciamagyarázatokat tartott. 1493: engedélyt kapott a magisteri jelvények fölvételére. 88

Harsányi 1938:257. – Veress 1941:647.

Magyarországi Domonkos, B., OFM (†1334. aug. 22.): vértanú. – Tatárországban, Kipcsak É-i részén halt meg hitéért, elevenen megnyúzták. A rendi martirológium szerint kínzás közben énekelt örömében, hogy Jézusért gyalázatot szenvedhet. **

Puskely 1994:238.

Magyarországi Erzsébet, B. →Erzsébet, Árpádházi, B., OP

Magyarországi Gergely →Gergely barát OFM

Magyarországi György →György barát OP

Magyarországi Illés, Illés barát, OFM (14. sz.): hittérítő. – A kipcsak tatárokat térítette, megnyerte a tatár kán elsőszülöttjének, Tini bégnek a bizalmát, aki tanácsadójává tette. XII. Benedek p. (ur. 1334–42) 1338. X. 30: fölszólította, hogy a kipcsakokhoz utazó 4 követét (köztük a m. Gergely szerz-t) támogassa. 1340 nyarán Tini bég követeként ~ Üzbég kán ker. követeivel, Petranus de Lortóval és Albertussal Avignonban járt a p-nál. 88

Pallas IX:580. – EH II:15.

Magyarországi Ilona, B. →Ilona, Magyarországi, B., OP

Magyarországi Imre, Emericus de Ungaria, OP (†1513 után): tartományfőnök. – 1478: a perugiai kápt. jegyzőkv-ében szerepel, mint aki a nápolyi konvent teol-a lesz. 1483: Rómába ment. 1488: Bécsben teol. 1498: elkezdhette a szentenciák magyarázatát. 1505: Mo-on élt, →Túri Mártonnal együtt Buda és a r. provinciálisa közötti per bírája. 1507: mint vicarius generalist megbízták az új tartfőn. megválasztására. 1508: a r. mo-i tartfőn-e. 1513: felmentették rfőn. tisztsége alól és vicarius generalissá választották. – Utóda 1513: Pécsi Imre OP. V.S.

Harsányi 1938:250.

Magyarországi István, B., OFM (†Kaszpi-hegyvidék, 1288 k.): misszionárius, vértanú. – B. Szász Konráddal együtt küldték a Kaszpi-tenger mellékére a 4–5. sz: már kereszténnyé lett, de az iszlám hódítás során muszlim hitre tért, tatár fennhatóság alatt álló nép misszionálására. Konráddal együtt vt. lett. – Ü: a r-ben ápr. 5. **

SzÉ 1984:799. – Puskely 1994:230.

Magyarországi Jakab mester, Maître de Hongrie, OCist (†1251. jún. ?): a pásztorok mozgalmának vezetője. – 1251 tavaszán IX. (Szt) Lajos fr. kir. (ur. 1226–70) sikertelen keresztes hadjárata után lábra kapott a hiedelem, hogy a Szentföldet nem reguláris katonák, hanem egyszerű emberek, „pásztorok” fogják visszafoglalni. – ~ Mo-ról került (menekült?) Fro-ba, és e pásztor-keresztesek vezére lett. Püspöki ornátusban lépett fel és áldást osztott. A házasság felbonthatóságát, poliandriát hirdetett; a szentségeket elvetette, de szektájának laikus tagjai feloldozást adtak, még a jövőben elkövetendő bűnök alól is. A klerikusokat, szerzeteseket üldözték. Blanka királyné eleinte pártolta a mozgalmat, de amikor tolvajok, csavargók, hitetlenek és rossz nők lepték el sorait, kihirdettette ellenük a kiközösítést, és Bourges-nál, majd Marseille-nél a kir. sereg szétverte őket. ~ is elesett. 88

KL III:510. (s.v. pastorellek) – Hermann 1973:114. – Zöllner, Walter: A keresztesháborúk tört. Bp., 1980:179.

Magyarországi Pál, Paulus Hungarus, B., OP (Magyarország, 1180.–1242. febr. 10.): egyetemi tanár, a →kunok apostola, vértanú. – A bolognai egy-en tanult, mindkét jogból drált, majd uo. kánonjogot tanított. 1218 k. ismerkedett meg a városban prédikáló Szt Domonkossal, s belépett a r-be. 1221: maga Szt Domonkos öltöztette be, s megbízta a m. rendtart. (a 7. domonkos tart.) megszervezésével. Mo-ra 4 társával (köztük B. Szádokkal) indult, útközben még hárman csatlakoztak hozzájuk. – Pár hónapra Győrben telepedtek meg, s még 1221: Székesfehérvárott megalapíthatták az első hazai dominikánus kolostort, melyet 1226: okl. említ. Elöljárója ~ lett. A tatárdúlásig (1241–42) a mo-i rendtart-nak 12 rendháza (konventje) alakult. Amikor VI. Lipót hg. 1226: az osztrák rendtart-t kezdte szervezni, az első házakat már m. rtagokkal népesítették be. – Közben ~ és néhány társa Domonkos akarata szerint a Havasalföldre ment, hogy a pogány kunokat és tatárokat térítse. Először elűzték őket, a másodszori próbálkozás eredményeként azonban ~ megkeresztelte 2 vezérüket, Brutust és Bibrechet 1000 kun emberrel együtt. Bibrechnek II. András m. kir. (ur. 1205–35) lett a keresztapja. 90 társával együtt lett vt. Vértanúságuk gyümölcseként a kunok és a tatárok térítése folytatódott. IX. Gergely p. (1227–1241) Róbert esztergomi érseket a havasalföldi Kunország pápai legátusává nevezte ki, s a kir. udvar is támogatta az újabb domonkosok munkáját. A kunok ker-nyé válásának politikai vonzata is volt, mert elismerték a m. kir. fennhatóságát. Ezzel lehetővé vált az új ppség megszervezése, melynek a dél-moldvai Milkó város lett a központja, és a m. tartományfőnök, Teodorik az első pp-e. Kunországba magyar, székely és szász telepesek költöztek, ami a térítések eredményét tovább szilárdította. A →milkói püspökséget 1238: a tatárok elpusztították.

Ü: febr. 10. **

Schütz I:160. (†1241) – SzÉ 1984:799. – Puskely 1994:175. (†1240/41)

Magyarországi Péter, B., OFM (†1314. okt. 1.): vértanú. – Muszlimok ölték meg Kipcsak területén. A Speculum vitae B. Francisci et sociorum c. rendtörténet (1504) szerint maradványait a székelyek hazahozták Székelyvásárhelyre. **

Puskely 1994:231.

Magyarországi Sándor, OSA (1260 k.–1304 k.): szerzetes, egyetemi tanár. – 1295: Párizsban tanult, ahol 1300: licenciátus, 1303. VI. 26. előtt magister fokozatot szerzett, a Sorbonne-on nyilvános jogú tanár. 88

EPhK 1941:3. (Gábriel Asztrik: M. S. mester, a kk. Sorbonne tanára) – Gulyás XVIII:327.