Magyar Revíziós Liga, Magyar Revíziós Mozgalom, Hungarian Frontier Readjustment League, 1927–45: a trianoni békediktátum igazságtalanságainak békés módosítását elősegíteni kívánó mozgalom, majd szervezet a két világháború közti időben. – Létrejöttét inspirálta a wilsoni elvek ellenére végrehajtott területcsonkítás, amely 3,3–3,4 millió m-t idegen országok másodrendű alattvalójává tett, családokat tett földönfutóvá, családi kötelékeket tépett szét. A megmaradt országot lefegyverezte, teljesen védtelenné tette egy ellenséges légkörben. A gazdasági élet kialakult kapcsolatait szétvágta a mesterséges határokkal. Az ország szinte teljes diplomáciai elzártságát hozta létre. Mindez az egész magyar társadalom ellenállását váltotta ki. – Az I. világháború elvesztésekor 1918-ban, majd a trianoni szerződés aláírása idején országszerte társadalmi szervezetként Területvédő Ligák alakultak az ország területi integritásának szellemi módszerekkel történő védelmére. A helyi szervezetek egyesültek Területvédő Ligák Szövetsége néven Lóczy Lajos, majd gr. Ráday Gedeon vezetésével. Röpiratokat adtak ki, melyekben földrajzi, gazdasági, történelmi érvekkel tiltakoztak az ország feldarabolása ellen és a Kárpát-medence területrészeinek egymásra utaltságát bizonyították. A kisantant tiltakozására 1921. közepén a Ligák Szövetsége megszüntette önálló működését és beolvadt a Magyar Nemzeti Szövetségbe, amely folytatta a felvilágosító munkát, együtt más hasonló szervezetekkel, mint a Délvidéki Otthon, az Erdélyi Férfiak Egyesülete, a Felvidéki Egyesületek Szövetsége. – 1925. V. 24: a Délvidéki Otthon Pest vármegyei közgyűlésén →Herczeg Ferenc javasolta a szervezet revíziós felvilágosító munkájának külföldre való kiterjesztését. – →Rothermere lord angol sajtómágnás 1927. VI. 21: lapjában, a Daily Mailben nagyhatású cikket írt „Magyarország helye a nap alatt” címmel, amelyben felvetette a trianoni határok módosítását Magyarország javára, a néprajzi határokhoz igazítva. Ezt követően sajtókampányt folytatott a magyar ügy támogatására. – A cikk hatására, ill. Rothermere lordnak →Eckhardt Tibor felé tett ajánlására, és Herczeg Ferenc kezdeményezésére 1927. VIII. 11: megalakult a Revíziós Liga, amelynek szinte minden társadalmi szervezet tagja lett (egyesületek, szakmai kamarák, gazdasági egyesületek, tisztviselő szervezetek, munkás szakszervezetek, egyházak, hadviseltek szervezetei, megyei-, városi-, községi önkormányzatok testületei). A Liga elnöke Herczeg Ferenc lett. – A ~ követelései voltak a trianoni szerződéssel kapcsolatban: 1. a határok mentén lévő magyar lakosságú területeket, amelyek lakosságát megkérdezésük nélkül, akaratuk ellenére kényszerítették idegen uralom alá, minden további nélkül csatolják vissza; 2. a többi területeken népszavazáson kérdezzék meg a lakosságot hovatartozásuk, esetleg kívánt függetlenségük felől. – A Liga az országcsonkítás elleni tiltakozó nagygyűléseket tartott és azok határozatait a Népszövetséghez továbbította, és tiltakozásokat szervezett az elszakított területeken élő magyarokat ért eseti sérelmek miatt. A Líga a Pesti Hirlap napilappal összefogva négy idegen nyelvű – német, olasz, francia, angol – folyóíratot adott ki a külföld tájékoztatására (Donaukurier, Corriere del Danubio, Nouvelles Danubiennes, Danubien Review). A Liga szervezésében az ország 700 helységében állítottak fel országzászlót; Budapest és más városok közterületeit az elcsatolt részek városairól, területeiről, sőt a magyar revízió mellett kiálló személyiségekről is nevezték el. – Részben a Liga működésének visszhangjaként a volt antant államokban számos politikus emelte fel szavát a magyar ügy érdekében, az igazságtalan határok megváltoztatása mellett, így 1931: MacDonald akkori brit miniszterelnök, 1936: Lloyd George volt brit minisztereknök, a trianoni szerződés aláírója, 1936: Anthony Eden brit külügyminiszter a Népszövetség ülésén. Az angol parlamentben 1933: magyarbarát csoport alakult Sir Robert Gowern vezetésével. Legnagyobb jelentősége Benito Mussolini olasz miniszterelnök mindenkit megelőző, ismételt kiállásainak volt a magyar revízió mellett (1928: „egy békeszerződés nem lehet sírbolt” és „a békeszerződések nem örökkévalók”). Az ő véleménye alapvető volt a későbbi időkben a határmódosító →Bécsi döntések meghozatalában.- A Liga alelnökeként Eckhardt Tibor előadássorozatai jelenítették meg a magyar álláspontot Amerikában (1929–30, 1940, 1941), valamint a Népszövetségben és számos nyugat-európai országban (1933–39). A Liga részese volt az egyik legnagyobbhatású nemzetközi figyelemfelhívó akció, a →Justice for Hungary repülőgép óceán-átrepülésének szervezésének. A Liga tevékenysége jelentősen hozzájárult, hogy a világ megismerkedett a Mo-ot ért trianoni igazságtalansággal. N. D.

Pesti Hirlap Lexikona. Bp., 1937: 904, 1051.