Magyar Katolikus Lexikon > M > Magdolna


Magdolna, Bűnbánó, Magdalai, Szt   →Mária Magdolna

Magdolna, Oltáriszentségről nev., B., Dorothea de Justamont, OCist (Bollène, Fro., 1743. máj. 27.-Orange, 1794. júl. 16.): vértanú. - Két nővére Avignonban, ~ Pernes-ben apáca lett. Amikor a →francia forradalom alatt a zárdát feloszlatták, 2 nővérével és nagynénjével Bollène-be menekült. Elfogták és Orange-ba hurcolták őket. ~t egyik nővérével együtt végezték ki, a másik nővérét és a nagynénit később ölték meg. 1925. V. 10: avatták b-gá. →orange-i vértanúk. **

Várkonyi Fidél: Szt Henrikről nev. Mária és a Legméltóságosabb Oltáriszentségről nev. Magdolna 1925. V. 10: Boldoggá avatott ciszt. apácák élete. Bp., 1926. - BS VIII:469.

Magdolna, Tm. (Innsbruck, Tirol, 1532. aug. 14.-Hall, Tirol, 1590.): főhercegnő. - I. Ferdinánd cs. és m. kir. (ur. 1526-64) és Anna gyermeke, II. Lajos magyar király (ur. 1516-26) unokája. 14 testvére volt. 2 nővérével, Margittal és Ilonával együtt (visszautasítva apjuk házasítási terveit) 1564: szüzességi fog-at tett. 1569: ~ és Ilona 10 leánnyal szerz. közösséget alapított. A jezsuitákat akarták fölkérni lelkivezetőnek, de a rendfőnök, Borgia Szt Ferenc nem vállalta. Canisius Szt Péter ~ segítségével összeállította alapításának statutumait, s tp-ot építtetett a jezsuitáknak. Statutumai szerint Castiglionéban (Itália) és Münchenben egy-egy ktor alakult. Nagy része volt abban, hogy bátyja, II. Ferdinánd Tirolban újjáélesztette a reformáció után a kat. egyh-at. II. József (ur. 1780-90) föloszlatta alapítását. - Tiszt-ét az innsbrucki egyhm-ben 1905: hagyták jóvá. **

BS VIII:465.