leánynegyed (lat. quarta puellaris): az apai vagyonból a →leányt örökségként megillető rész. - Kezdetben a leányok a magyar jog szerint sem örököltek, hanem csak eltartásra és →hozományra lehetett igényük. A →római jogból eredően az egyh. fejlesztette ki bírói gyakorlatában azt az elvet, hogy a leányoknak az apai vagyonból köteles rész, negyed jár. Az →Aranybulla már mint ismert jogelvre utal a ~re. - Régebben a negyed az összes vagyonból megillette a lányokat, a 14. sz: azonban a leányoknak a szerzeményekből a fiúkkal egyenlő rész, az ősiből csak negyedrész jutott. - Werbőczinél: „A negyedjog az a birtokjog, mely a hajadonoknak és az asszonyoknak az apai örökségi fekvő javakból és jogokból a leszármazás jeléül nem örökösen v. örökségképpen, hanem a visszaváltás kikötése mellett és föltétele alatt adatik ki.” Az ősi birtok ugyanis a nemzetség jólétét volt hivatva biztosítani, a leány férjhezmenetelével idegen családba vitte volna annak egy részét. Ezért már 1290: törv. állapította meg, hogy az orsz. „megszokott, igazságos becslése szerint” megválthatják a fiutódok v. a nemzetség tagjai a negyedet (30. c.). - A negyedkötelezettség teljesítése az örökösők részéről, akár lemenők, akár oldalágiak v. a →királyi kincstár volt az, úgy ment végbe, hogy a hajadon leányok férjhezmenetelükig birtokolhatták atyjuk ingatlanának 1/4 részét, s amikor férjhez mentek, pénzzel v. egyéb ingókkal a →közbecsű értékben elégítették ki őket. Csak az a leány igényelhette ~ének ingatlanban való kielégítését, aki atyjának, ill. atyja halála után a ~ fizetésére kötelezett rokonainak beleegyezésével jobbágyhoz v. birtoktalan nemeshez ment nőül (1435. II. 19. és 20. tc.). - A ~ az összes leányokat együtt illette meg, akárhányan is voltak. A ~ örökrész volt, azaz csak az atya halálával vált esedékessé. A ~et nem terhelte semmi, ezért a leányok nem voltak kötelesek ebből az apa halála után maradt adósságok kifizetéséhez hozzájárulni. A ~ követelésének joga nem évült el, s így a leány örökösei ennek kifizetésére irányuló igenyüket per útján bármikor érvényesíthették. - A ~ a m. jogból a lengy., majd a litván jogba is átszármazott. **

Szabó Ambrus: ~ és hajadoni jogról a m. magánjogban. Bp., 1887. (Dissz.) - Eckhart 1946:365.