Magyar Katolikus Lexikon > L > leviták


leviták: →Lévi leszármazottai. - Az ÓSz-ben tág értelemben az egész ósz-i papság: a főpap, a papok és a ~ együtt. Így szerepelnek →Mózes áldásában (MTörv 33): Lévit (= a papi nemzetséget) illeti az →urim és tummim (33,8-11), nekik kell Jahvénak bemutatni az illatáldozatot és a teljes áldozatot, és ők tanítják Izr-t a törv-ekre. Ehhez a kiváltsághoz azért jutott Lévi, mert Masszánál Jahve próbára tette és Meriba vizeinél harcolt Jahvéért. Némely kritikus ezekben az eseményekben utalást lát a Kiv 17,2-7-re és a Szám 20,1-13-ra; mások szerint egy más, számunkra ismeretlen hagyományra utalnak, mely szerint Jahve próbatételét hűségesen kiállták. Ugyanebben az összefüggésben a MTörv 33,9 („Azt mondta apjáról, anyjáról: nem láttam őket soha”) összekapcsolható az →aranyborjú imádóinak bűnhődésével, amikor a ~ kíméletlenül lekaszabolták a vétkeseket (Kiv 32,25-29). Ezzel összhangban áll a 32,29: a ~ jutalmul áldásban részesülnek. A →kéz megtöltése (áldozati adományokkal) kifejezés a pappá felkenést jelenti (28,41; 29,9; Lev 21,10; Bír 17,5.12). Talán a MTörv 10,8 is hasonló módon fogható fel; megjegyzendő azonban, hogy az akkoriban nem Áron halála idejét jelenti (10,6), hanem a 10,1-5 v. a 9 leírta eseményekre utalás (a borjú imádásában megnyilvánuló eltévelyedés). A ~ feladata, hogy vigyék a ládát, az Úr színe előtt állva szolgáljanak neki és nevében áldást osszanak. Innen ered a deuteronomikus kifejezés: levita papok (MTörv 10,8). - Szorosabb értelemben a papok segítői, akik a pusztai vándorlás idején őrizték és hordozták a szent sátort, segítettek az áldozati állatok levágásánál, tanították a népet a törv-re. Amikor ugyanis a jeruzsálemi papság lett az egyedül törv-es papság, a nem Jeruzsálemben működő papok alacsonyabb kultikus szolg-ra kényszerültek (→Papi irat): 1. az áldozat bemutatásánál segédkező oltárszolgák, 2. templomőrök, 3. jegyzők és bírák, 4. templomi énekesek és zenészek. A 24 oszt-ba sorolt oltárszolgák 8 naponként váltották egymást. - A ~ kiváltságai: külön levita városokban laktak (→papi város), mentesek voltak a katonai szolg. és az adó alól (Ezd 7,24), ellátásukat a →tized biztosította (→klérus kiváltságai). - A ~ 50. életévük után alkalmatlanná váltak a templomi szolgálatra. **

BL:1114. - Strack-Billerbeck I: 404; II:63, 77.