Magyar Katolikus Lexikon > L > leninizmus


leninizmus: a marxista elméletnek az imperializmus és a monopolkapitalizmus korszakában történt továbbfejlesztése annak a sajátságos orosz viszonyokra alkalmazásával. A ~ a →kommunizmus eszmei alapja, a marxizmus-~ alkotórésze. - Vlagyimir Iljics [Uljanov] Lenin (1870-1924) szerint a →kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kezdetén a →proletariátus forr-mal megszerzi a hatalmat, proletárdiktatúrává alakítja. E diktatúra célja nem az állam meghódítása, hanem a tőkés állam és társad. lerombolása. A kapitalizmus romjain a proletariátus építi a kommunizmus felé vezető utat (1. szakasz: a demokrácia kiteljesedése), melynek végén (2. szakasz: az állam elhalása), létrejön a kommunista társad. Ebben mindenki képességei szerint dolgozik és a megtermelt javakból mindenki szükségletei szerint részesedik. - Az új rend gazd. alapja a termelőeszközök társad. tulajdona, a termelés (és fogyasztás) központi, tervgazdálkodásos irányítása, megteremtője a munkások és parasztok szövetsége, ennek vez-je a kommunista (bolsevik) párt. A párt valósítja meg a szocialista építés tud-os programját: az iparosítást, a mezőgazd. szocialista átszervezését, a kulturális forr-at, a →magántulajdon kiiktatását. - Az új rendet a tört-ben addig példátlan rémuralommal lehetett csak bevezetni és fönntartani (tömeggyilkosságok, emberevésig menő éhínségek, rabszolgamunkára alapozott munkatáborok [gulág, Szolovki-szigetek], kitelepítések és népirtások, az államérdekű kizsákmányolást biztosító tövénykezés stb.). 88

Mai enc. 1941:243. - Filozófiai lex. 2. bőv., jav. kiad. Szerk. M. Rozental és P. Jugyin. Bp., 1955:382. - Kommunizmus fekete kv-e 2000. - M. nagylex. 2001. XII:31.