🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > lelki szárazság
következő 🡲

lelki szárazság: lelki állapot, melyben az ember úgy érzi, Isten elhagyta őt, nem törődik vele, nem hallgatja meg, ezért nagyon nehéz bármilyen formában Istenhez fordulni, érte dolgozni, áldozatot hozni. - Gyógyszere a →lelki szegénységre törekvés és a jó lelkivezető iránti teljes engedelmesség. - Okai: 1. →bűn, ill. a bűnhöz való ragaszkodás. A kegyelem olyan a lélek számára, mint a termőföldnek a víz, a bűn viszont sziklás talajjá teszi a lelket, melyben az ige nem tud gyökeret verni (vö. Lk 8,6.13). Ilyenkor a megtérésért kell küzdeni, a szentgyónás visszaállítja a lélek rendezett, békés állapotát. - 2. mértéktelenség. A lelki dolgok hajszolása (túlfűtöttség, túlhajott aszkézis, meggondolatlanul vállalt munka) gyakran csap át olyan fáradtságba, kiábrándultságba, ami a ~ egyik megnyilvánulása; s főként a frissen megtért felnőtteknél gyakori. Ilyenkor is bizonyos megtérésre, önismeretre van szükség: a léleknek rá kell ébrednie, hogy vallásos gyakorlataiban nem Istent kereste, hanem önmagát, a saját örömét, s olykor a feltűnést, mások csodálatát is. Ezek fölismerése nagy ajándék Istentől. A megtérés ilyenkor a rejtettebb, befelé fordulóbb lelki életben nyilvánul meg, a megnemértések alázatos elfogadásában, s a vallásos gyakorlatok bizonyos „ésszerűsítésében”. - A 21. sz. információáradata, melyet a lélek nem képes sem feldolgozni, sem ellenőrizni, szintén vezethez ~hoz, sőt idővel →depresszióhoz. - 3. A szó szoros értelmében vett ~ot maga Isten bocsátja a lélekre, azért, hogy erősítse és tisztítsa szeretetét. Gyakran élik át szerz-ek, papok, amikor hivatásuk első, érzelmekben és élményekben gazdag éveit maguk mögött hagyják. Kisebb-nagyobb mértékben és időben azonban minden ker. ember megtapasztalja a ~ot. - A ~ a kísértések ideje: a szív nem érzi Isten szeretetét, emiatt benne sincs vágy a lelki gondolatok, emlékek fölidézésére; érzelmei kialudtak, belső világát fásultnak v. zaklatottnak érzi; sőt erős vágyat is érezhet az Istentől eltávolító dolgok megragadására. Gondolatait nem képes összeszedni, ezért nagyon nehezére esik az →imádság. Ezért a ~ a →kitartás nagy próbája. A ~ idején következetesen ki kell tartani az imádságban, bármennyire nehéz is, tudva, hogy amikor elkalandoznak a gondolatok, Isten erőfeszítéseinket és kitartásunkat fogadja el imádságként. Nagyobb figyelemmel kell a felebarátok felé fordulni és segíteni; olykor a jó közösség sokat segíthet. Végül tudni kell, hogy a ~ a →szenvedés egyik formája, érték Isten előtt, akinek minden szeretetből elfogadott szenvedés fölajánlható önmagunkért és másokért. A sztek a ~ hosszú időszakait élték át: Avilai Szt Teréz 20, Folignói Szt Angéla 15 évig viselte, Lisieux-i Szt Teréz élete utolsó hónapjainak nagy terhe volt a fizikai szenvedéseket kísérő ~. - A ~ a tiszta hit ideje, amikor a mag elhal (vagyis a lélek minden önmagát kereső kedvtelés számára meghal), hogy bő termést hozzon (Jn 12,24). Isten közelségének érzése, vigasza, bátorítása és a vallásos érzelmek kegyelmi ajándékok, de nem nélkülözhetetlenek. A Gondviselés tudja, kinek mikor mire van szüksége. Az egészséges lélek dolgait, imádságait a végső cél, saját és mások üdvössége érdekében végzi, s ezáltal megszerzi azt a fegyelmezettséget, ami hangulatoktól és érzelmi megnyilvánulásoktól, ~tól független állandóságot, →kiegyensúlyozottságot biztosít a személyiség minden területén. **

Schütz 1993. - KEK 2731.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.