Magyar Katolikus Lexikon > L > lelki rokonság


lelki rokonság (lat. cognatio spiritualis): a vérrokonság és a törvényes rokonság analógiájára személyek közti szoros, lelki kapcsolat. Forrása a lelki élet átadása. - A II. Vat. Zsin. (1962-65) előtt a →keresztség és a →bérmálás szentségéből fakadt a keresztelő és a megkeresztelt, a →keresztszülő és keresztgyermeke, ill a →bérmaszülő és bérmagyermeke közt. A CIC 1917:1079. kánonja szerint a ~ tisztán egyhjogi házassági akadály. A CIC 1983: a ~ már nem szerepel. - A régi hagyomány ~ot látott a gyóntató és gyónó gyermeke, a hitoktató és növendékei között is. - A m. néphagyományban →búcsúkeresztség, →koma. **

Palazzini I:728. - Belényesy Márta: Kultúra és tánc a bukovinai székelyeknél. Bp., 1958:61. - Tárkány Szűcs 1981:497.