🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > bérmaszülő
következő 🡲

bérmaszülő: idősebb katolikus hívő, aki tanúja a →bérmálás szentsége fölvételének. - A szert-on a pp-kel együtt az egyh-at jelképezi, mely a →bérmálkozót befogadja a közösségbe. A ~, mialatt bérmagyermeke a szentség kiszolgáltatásában részesül, jobb kezét annak jobb vállán tartja. - A ~ feladata: segíteni a bérmálkozót a bérmálásra való fölkészülésben, s a későbbiek során (főleg példájával) ker. hite megélésében. Szokás szerint fiúnak bérmaapja, lánynak bérmaanyja van. A II. vat. zsin-ig a ~ nem lehetett azonos a →keresztszülővel. - A ~ség feltételei: a bérmálkozó válassza ki, 16 évnél idősebb legyen, sztségi életet éljen, ne álljon egyh. büntetés alatt. Nem lehet a bérmálkozó szülője. - 1494: a nyitrai egyhm. zsin. szerint: ~ csak az lehet, aki már meg van bérmálva. Egy bérmálkozónak csak egy ~je, s a ~nek csak egy bérmagyermeke lehet. A ~ség bontó →házassági akadály. - 1560: a nagyszombati egyhm-tartományi zsin.: A ~ség bontó házassági akadály. Kétszer nem szabad bérmálkozni, nem szabad több ~t kérni, sem egy embernek nem lehet több bérmagyermeke. - 1629: a nagyszombati egyhm. zsin.: Fiúknak férfi, lányoknak nő legyen a ~je. A bérmáltakat és ~ket vezessék be a bérmáltak anyakönyvébe. - A hatályos törvény a CIC 1917:796.k. 1. sz-mal ellentétben azt javasolja, hogy a ~séget ugyanarra bízzák, aki a keresztszülői tisztséget viseli (893.k. 2.). A ~nek nem kell a bérmálkozóval azonos neműnek lennie. E.P.

Péterffy I:271; II:247. - Erdő 1991:350. - Római Katekizmus 1993:1311.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.