Magyar Katolikus Lexikon > L > latin királyság


latin királyság, jeruzsálemi királyság, 1095-1244 ősz: a →keresztes háborúk nyomán alakult keresztény állam. - Miután a keresztes hadak 1099. VII. 15: bevették →Jeruzsálemet, a harcokban részt vett egyháziak a pátriárkára akarták bízni a világi kormányzást, amit a keresztesek nem fogadtak el. Így megválasztották →Bouillon Gottfriedet a Szent Sír védelmezőjének, s utóda, I. →Balduin megkoronáztatta magát. 1101: Arszuf és Cesarea, 1106: Aparmée, 1109: Laodicea tengerparti városokkal gyarapította a ~ot. - Üzleti érdekeiktől vezérelve Genova és Velence támogatták a ~ot, mely K-i kereskedelmük támaszpontja lett. II. Balduin a ~hoz csatolta 1124-91: Tirusz városát, ahova a helyi muszlim gör. lakossághoz telepesekké lett zarándokok érkeztek. A korabeli arab krónikák őket nevezték (a Ny-eu. ker-ek összefoglaló nevén) ifrandzsoknak. Összeházasodtak a helybeliekkel, s gyermekeik voltak a pullanok (polanik). A szárazföldi határokon várrendszert alakítottak ki, melyet a →lovagrendek védelmeztek, önálló keresk-et és vámszedést építettek ki, leírták a közig., igazságszolgáltatás szabályait, a különböző ker. egyh-ak megegyeztek a patriarchátus betöltésére. A meghódított muszlimok az adók megfizetése után földjeiket, házaikat, iparukat megtarthatták, a kir., a ker. hgségek, főúri birtokosok zsoldoscsapatokkal (turcopoles) védték birtokaikat, s szedtek adót a környező emírségektől. A moszuli atabég, Imad ed Din Zengi elfoglalta a ker-ektől 1130: Hamát, 1135: az Orontesz folyó mentén lévő erődöket, 1137: kikényszerítette Montferrat erőd átadását. 1138: Aleppó és Shaizar bevétele bizánci támogatással sem sikerült, 1145: Zengi elfoglalta Edesszát, ahol vérfürdőt rendezett. III. Balduin 1150: határvárait eladta a bizánciaknak, de azokat rövid időn belül a szeldzsuk törökök foglalták el. Salah el Din (Szaladin) 1169: Damiette alatt sikerrel verte vissza a jeruzsálemi-bizánci támadást, létrehozta a szunnita muszlimok egységét, lovassága 1172. XI: már Galileában portyázott, 1180: fegyverszünetet kötött a ~gal. 1187: Renaud de Chatillon gr. kifosztott egy karavánt, elfogta Szaladin rokonát, de Szaladin, aki VII: a →hattini csatában győzött, után a foglyokkal együtt megölette őt is. A keresztesek várainak többsége kaput nyitott, IX. 17: Szaladin Jeruzsálem ostromába kezdett, X. 2-XI. 10: tartó egyezkedés után elfoglalta. Angelosz Izsák bizánci cs. gratulált Szaladinnak a kettős győzelemhez, a gör. patriarchátust helyreállították. 1229. II. 4: a →jaffai szerződésben Al-Kámil egyiptomi kir. átadta II. Frigyesnek Názáretet, Betlehemet és Jeruzsálemet a tengerhez, Akkóba vezető főúttal, az útmenti falvakkal és birtokokkal. Jeruzsálemben a muszlimok megtarthatták két nagy mecsetjüket, katonai erőt egyik fél sem tarthatott a városban, ahová II. Frigyes 1229. III. 17: bevonult. E szerződés tette lehetővé bencés „magyar remeték” megtelepedését. 1244 őszén Jeruzsálem végleg iszlám birtok lett, a ~ megszűnt. - Jeles történetírói: Vilmos tiruszi érs. (Guillaume de Tyr: Historia rerum in partibus transmarinis gestarum), Jakab (Jaques de Vitry), 1215: Akkó pp-e, Tripoliszi Vilmos OP (Tractatus de statu Saracenorum et de Mahomete pseudopropheta et eorum lege et fide). - Királyai: (Boulogne-ház) 1099: Bouillon Gottfried (Alsó-Lotaringia hg-e, Jeruzsálem elfoglalása után a Szt Sír védelmezője); 1100: I. Balduin; (Rethel-ház) 1118: II. Bourg-i Balduin; (Anjou-ház) 1131-43: Anjou Fulco; 1131-52: Melisend (II. Balduin leánya, hozzáment Fulcóhoz, trónfosztott, †1161); 1143-63: III. Balduin (fia); 1163: Almarich (fivére); 1174: IV. (Leprás) Balduin (fia); 1185: V. Balduin (Almarich és Montferrat-i Vilmos társuralkodó leányának, Sybillának a fia); 1186-90: Sybilla (Almarich leánya); 1186-92: Lusignani Guido (Sybilla 2. férje, trónfosztott, †1194); 1192-1205: I. Izabella (Almarich leánya); 1192: I. Montferrat-i Konrád (I. Izabella 2. férje); 1192-97: I. Champagne-i Henrik (I. Izabella 3. férje); 1197-1205: Lusignani Aimery (Guido fivére, I. Izabella 4. férje, 1194: Ciprus kir-a); (Monferrat-ház) 1205-12: Mária (I. Izabella és Konrád leánya); (Brienne-ház) 1210-12: I. János (Mária férje, 1212-25: régens, 1231-37: Konstantinápoly cs-a); 1212-28: II. Izabella (leánya); (Hohenstaufen-ház) 1225-28: Frederik (1212-50: római kir., II. Izabella férje, 1228-43: régens); 1228: II. Konrád (fia, 1250: római kir.); 1254-68: Konradin (fia); (Ciprusi ház) 1269: Hugó (anyai unokája Alíznak, I. Izabella és I. Henrik leányának, 1267: Ciprus kir-a); 1284: II. János (fia Ciprus); 1285-91: II. Henrik (fivére Ciprus [1284-1324]). T.E.

Áldássy Antal: A keresztes hadjáratok tört. Bp., 1924. - KL II:428. - Zöllner, Walter: A keresztes háborúk tört. Ford. Jólesz László. Uo., 1980. (Népszerű tört.) - Morby 1991:239. - Bozsóky Pál Gerő: Keresztes hadjáratok. Szeged, 1995:63.