Lukács (lat. Lucas, vsz. a gör. Lukanosz népnév rövidüléséből), Szt (1. sz.): evangélista, orvos, festő. - Pogánynak született (Kol 4,11), megtérése előtt orvos volt (4,14). Jól ismerte az antiochiai ker. közösséget, ezért Euszébiosz óta ált. úgy tartják, hogy antiochiai szír volt. Az ApCsel többes szám 1. személyben írt részletei szerint nagyon korán tagja lett a ker. közösségnek. 51 k. Troászban csatlakozott Szt Pálhoz, elkísérte Filippibe. Amikor Pál továbbment, ~ kb. 6 é. Filippiben maradt (16,10-17), majd Pállal Jeruzsálembe ment (20,5-15; 21,1-18). Fogságába is elkísérte Pált (27,1-18; Kol 4,14; Filem 24); a 2Tim 4,11 szerint az ap. hűséges társa volt. Rómában találkozott Szt Péterrel és Márkkal. Pál halála után az egyik hagyomány szerint Dalmáciában és Galliában, más hagyományok szerint Akhaiában és Egyiptomban hirdette az evangéliumot. Legendája szerint Patraszban v. Rómában v. Thébában (Boetia) halt vt-halált. - Ereklyéit a 4. sz: Konstatinápolyba vitték, és Szt András ereklyéivel együtt a kettőjükről nev. baz-ban őrizték; 527: Jusztinianosz cs. az újjáépített Apostol-tp-ba vitette; a 8. sz: a →képrombolás idején Padovába menekítették. 1177: az ereklyéket személyesen hitelesítette III. Sándor p. (ur. 1159-81). 1562: a S. Iustina-baz-ban a 2000: is látható ereklyetartóba (márványkoporsó) helyezték. - Ü: okt. 18. - Mária életét, Jézus gyermekkorát és az ősegyház első éveit ~ mondja el legrészletesebben (→gyermekségtörténet, →Lukács evangéliuma, →Apostolok Cselekedetei). Az evangélisták sorában ~ a 3., jelképe a bika (→evangélista szimbólumok). - A keleti egyh-ban ~ot mint orvost és festőt is tisztelik, aki megörökítette a Szűzanya képét (→Lukács-képek, →Hodégétria). Az eredetinek tartott konstatinápolyi kép 1453: elpusztult, de számtalan másolata van. Leghíresebbek: Rómában a S. Maria Maggiore kegyképe és a Częstochowai Szűzanya. - Az 1478: szervezett róm. műv. egy. XIII. Gergely p-tól 1577: az Accademia di S. Luca nevet kapta. - Védőszentjüknek tekintik az aranyművesek, cizellálók, emailkészítők, festők, kőfaragók, művészek, orvosok, ötvösök, sebészek, szobrászok, üvegfestők, kórházak, fürdők. - Ikgr. Első ábrázolásán a trónon ülő Krisztus mellett (340 e., Róma, Szt Márk és Marcellianus-katakomba), önállóan először a Commodilla-katakomba képén (7. sz.) szerepel. Gyakran ábrázolták írás v. festés közben, olykor papi ruhában (föltételezték, hogy esetleg ósz-i pap volt, olyan részletesen írt evangéliumában a papi szolgálatról). Szimbóluma, a (szárnyas) bikaborjú mindig látható. Leggyakrabban a 4 evangélista között szerepel. -

Mo-on ~ nevét viseli a budai ~-fürdő és kórház, melyet az irgalmasrend alapított, szobra az épület homlokzatán. A nagyszebeni festők és asztalosok, a brassai festők, képfaragók, üvegesek, asztalosok kk. közös céhének ~ volt a védősztje. Jelképe miatt a szegedi mészárosok céhének barokk védősztje. - Táblaképe látható Szepeshely Szt Mihály-oltárán (1470) a többi evang. társaságában. Talán Máriát rajzolja Muzsna egyik táblaképén (1521). Oltármestersége volt a győri és nagyváradi szegyh-ban (1486), Sopron ispotálytp-ában. Gótikus faszobra a többi evang. társaságában az eperjesi Szt Miklós-tp. Mária-oltárán (1490), szimbóluma Medgyes főoltárán (1420), önállóan a kassai szegyh. Szt Fülöp-oltárán (1510). ~ tisztelete Mo-on mindig virágzott, de nyilván naptári helye (Gál, Vendel, Orsolya, Dömötör, Simon-Júdás jelesebb ünnepének közelsége) miatt igazában mégsem tudott kibontakozni. Kk. patrocíniuma nem ismeretes. A barokk időkben is ritka, és elsősorban nyilván az építtető kegyúr keresztneve miatt esett rá a választás: esztergomi főegyhm.: Újgalla; besztercebányai egyhm.: Pila (1744), Szklenó (1807, fürdő); szepesi egyhm.: Alsólipnica, Németporuba; kassai egyhm.: Kormos (1894); szatmári egyhm.: Szerednye (1806); győri egyhm.: Szárföld (1782); szombathelyi egyhm.: Kondorfa; veszprémi egyhm.: Rezi (1756); pécsi egyhm.: Püspökmárok (1882); kalocsai főegyhm.: Borota (1935); erdélyi egyhm.: Altorja (kpna, elenyészett). Helynevek: Szentlukács (1332, Sáros vm., elenyészett), Szentluka (1345, Somogy vm., elenyészett), ma Szentlukapuszta. - A ~ keresztnevet különösen örményeink és bunyevácaink kedvelik. Családneveink: Lukács, Lukách, Lukáts, Luka, Lukácsa, Lukos. →Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete **

Bálint II:383. - BS VIII:188. - BL:1130.

Lukács, Csodatévő, Szt (Kasztorion, Aigina, 890 k.-Hóziosz Lukász, 953): remete. - 7 évig élt a Korinthus melletti Joannitza-hegyen. A bolgár és szaracén támadások miatt többször változtatta tartózkodási helyét, végül Phokisz tart-ban Szteirisz mellett épített cellát magának. Sírja fölé II. Romanosz cs. (ur. 959-963) és felesége, Theophano csnő 2 tp-ot emeltetett, s fölépíttette a →Hóziosz Lukász ktort, melyet a 11. sz: fölújítottak. **

LThK VI:1207.

Lukács (†1182 e.) esztergomi érsek   →Bánfi Lukács

Lukács, OSB (13-14. sz.): püspök. - A zárai egyhm-ben bencés apátból Eubelnél 1326: vál., XXII. János által (a MA-ban is) 1328. IX. 22: megerősített fárói pp. - Utóda 1341: János. T.E.

Gams 1873:409. (13.) - Eubel I:398. - Cat. P-B-I. 1902:10. (13.) - OS 1974:264. (1328-37: pp.)

Lukács, János fia, OFM (†1394 k.): püspök. - 1390. VIII. 13: szörényi pp. Kinevezését az ellenp-tól kaphatta, ezért nem szerepel a kúriai évkv-ben. - Utóda 1394: Minerva Ferenc OFM. T.E.

Sánta 1914:57. (2.) - Eubel I:449. (1390: pp.)

Lukács, OSPPE (14. sz.): perjel, I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-82) tanácsadója. - Amikor a kir. ígéretet tett, hogy a velenceiek fölötti győzelem és Remete Szt Pál testének megszerzése esetén az ereklyét a márianosztrai konventnek ajándékozza, ennek emlékére ~ perjel egy hársfát ültetett a ktor előtt, mely sokáig megvolt és Lajos kir. fájának nevezték. - Életszentség hírében halt meg. Ü: a rendben dec. 5. Teste a feljegyzések szerint hosszú évek múltán is épen maradt. **

Puskely 1994:270.

Lukács Antal, csíkkarcfalvi (Csíkkarcfalva, Csík szék, 1860. febr. 19.-Abrudbánya, 1910. máj.): plébános. - A középisk-t Csíksomlyón, Kolozsvárt és Gyulafehérvárt, a teol-t a Pázmáneumban végezte. 1883. VII. 16: pappá szent. Kolozsvárt kp., ahol jogot tanult, 1884. III. 7: az egyhjog dr-a. 1887. VIII. 24: Marosújvárt kisegítő lelkész, 1893. V. 30: Abrudbányán plnos. - M: Házassági akadályok a r.k. egyh-ban. Gyakorlati példákkal felvilágosítva és iratformulákkal ellátva, a lelkészkedő papság számára gyakorlati kézikönyvül. Bp., 1889. - Házassági felmentvények a r.k. egyh-ban. Kolozsvár, 1892. 88

Szinnyei VIII:89. - Gulyás XVII:1245.

Lukács Erzsébet Widrada, FMMN (Debrecen, Hajdú vm., 1914. jún. 2.-Bp., 1983. máj. 19.): szerzetesnő. - 1935. III. 12: Bpen lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába, 1938. III. 19: első, 1944. III. 19: utolsó fog-át uo. tette. Ápolónőként dolg. - A szétszóratás után is ápolónő kórházban. r.k.

Lukács István, SDB (Szeged, Csongrád vm., 1916. jan. 31.-Esztergom, 1982. jan. 27.): gimnáziumi tanár. - A gimn-ot Kecskeméten kezdte, magántanulóként Esztergomban a bencés gimn-ban éretts. 1941: Péliföldszentkereszten pappá szent. A rendi int-ekben nevelő. M-tört. szakos középisk. tanári okl-et szerzett, művészettört-ből drált, 1946: →Alszeghy Zsolt meghívta tanársegédnek, adjunktus lett. 1948: a rendi gimn. tanulmányi ig-ja. A nyergesújfalui gimn-ban tanított. A szerzetesrendek föloszlatása után 1950: a szentendrei, 1956: az esztergomi ferences gimn. tanára, 1960: a kat. gimn-ok m. szakfelügy-je. - M: Metamorphosisok a XVIII. sz. hazai irod-ában. Bp., 1944. - Tu es sacerdos! Rákospalota, 1947. - A csavargók barátja. Pécs, 1977. (Szegedi [Lukács] néven) - A fiúk apostola. Eisenstadt, 1983. - Don Bosco a csavargók barátja. Bp., 1994. - Sub specie aeternitatis. Istenkeresés a m. és az egyetemes művelődéstörténetben. Vál. Udvarhelyi Olivér. Bp., 1995. 88

Pilinyi 1943:263. - Gimn. Évkv-ek 1981-82. - Szolg. 1982. 54:104.

Lukács István Manszvét, OFM (Csíkkarcfalva, Csík vm., 1892. jan. 1.-Esztelnek, 1958. júl. 24.): Erdély népmisszionáriusa. - A gimn-ot Csíksomlyón végezte. 1909. VIII. 2: lépett a r-be. Mikházán novíc., a fil-t Medgyesen, a teol-t 1913-16: Vajdahunyadon hallg. 1914. XII. 18: ünn. fog-at tett, 1916. V. 9: Gyulafehérvárott szent. pappá. Vajdahunyadon, 1917: Désen, 1918: Medgyesen, 1919: Székelyudvarhelyen, 1920: Marosvásárhelyt hitszónok, itt harmadrendi ig. 1922: Csíksomlyón a humaniórák tanára. 1933: Szárhegyen misszion., h. tartfőn. 1947-től mint a Szt Istvánról nev. erdélyi ferences rtart. őre a szárhegyi ktorban élt. 1948: Szatmárnémetiben misszion. - Triduumok, nagyböjti beszédek, majd önálló népmissziók alkalmával a nép nagyon megszerette. A plnosok állandóan ostromolták elöljáróit, hogy ~t kaphassák missziók tartására. Bár csak fél tüdeje volt, több mint 500 népmissziót és lelkigyakorlatot tartott, sokszor hónapokon át megszakítás nélkül járva a falvakat és városokat. Sikerének titka mélységes hite, meggyőző szava és egyszerű beszéde volt. Szerette a szemléletes példákat, s szinte soha nem használt összetett mondatot. Egy Szt Antal-kilenced alkalmával mondott prédikációért rendszerellenes uszítás vádjával másfél évre bebörtönözték. 1951. VIII. 20: Máriaradnára hurcolták, 1951-58: Esztelneken kényszerlakhelyes. - M: Kegyhelyeink. Kolozsvár, 1926. (A Kat. Világ kv-ei 13.) - Ne légy babonás. 1-2. köt. Uo., 1929. (Szt Kereszt Hadserege Ingyenkvtára 5.) - Népmisszió. Útmutató a népmissziót rendező főtisztelendő papság részére. Uo., 1931. - Arkangyal pallosa v. szabadulás az ördögi italtól. Uo., 1938. (Falu füz. 1.) - Kövess engem. Missziós beszédei. 1-3. köt. Uo., 1939-41. - Álneve: Bátyád (Katolikus Világ). Ku.P.-88

György 1930:917. - Pilinyi 1943:251. - Schem. Trans. OFM 1947:30. - Historia Domus Esztelnek. I:266.

Lukács János, John A. (Bp., 1923. jan. 31.-): történész. - 1946: a Pázmány Péter Tudegy-en drált. Középisk. tanár, de rendőrségi zaklatások miatt még 1946: Ny-ra menekült. Az angliai Cambridge-ben képezte tovább magát, 1947: az USA-ban telepedett le, a New York-i Columbia Egy. tört. előadója, a philadelphiai La Salle College, majd a Chestnut Hill College r. tanára, vendégelőadó több más amerikai és eu. (köztük két bpi) egy-en. 1977: az Amerikai Kat. Történelemtud. Társ. eln. - M: The Great Powers and Eastern Europe. New York, 1953. - A History of the Cold War. Garden City, N.Y., 1961. (fr-ul: Guerre froide. Paris, 1962) - Historical Consciousness or the Remembered Past. New York, 1968. - The Passing of the Modern Age. Uo., 1970. - The Last European War. Uo., 1976. (ném-ül: Die Entmachtung Europas. Der letzte europäische Krieg. Stuttgart, 1978. [München, 1980]; m-ul: Az eu. világháború. Bp., 1995) - Year Zero. New York, 1978. - Outgrowing Democracy. Garden City, 1984. (m-ul: Az Egyesült Államok 20. sz. tört. Bp., 1988) - Budapest 1900. New York, 1988. (m-ul Bp., 1991) - Confession on an Original Sinner. New York, 1990. - The Duel. London, 1990. (New York, 1991; m-ul: A párviadal. Bp., 1993) - The End of the Twentieth Century and the End of the Modern Age. New York, 1993. (m-ul: A XX. sz. és az újkor vége. Bp., 1994; ném-ül: Die Geschichte geht weiter. München-Leipzig, 1994) - Destination Past. Columbia, 1994. - The Hitler of History. New York, 1997. (m-ul: A történelmi Hitler. Bp., 1998) - A Thread of Years. New Haven, 1998. (m-ul: Évek ... Bp., 1999) - Öt nap Londonban - 1940 május. Bp., 2000. Bo.Gy.

Borbándi 1992:227. - Nagy 2000:635.

Lukács József, Szt Rozáliáról nev., Piar (Tolcsva, Zemplén vm., 1878. jún. 24.-Sátoraljaújhely, 1964. szept. 2.): tanár. - 1895. VIII. 27: lépett a r-be, 1897-98: Kecskeméten a gimn. 7-8. o-át végezte, 1899-1902: a bpi tudegy-en teol. hallg., 1901. IV. 8: ünn. fog-at tett, 1902. VII. 2: pappá szent., 1903: Vácott, 1907-19: Nagykanizsán tanított. 1919: hittud-ból drált, 1920: a bpi tudegy-en lat-tört. szakos tanári okl-et szerzett. 1921: Szegeden, 1922: Bpen gimn. tanár, 1926: Debrecenben, 1932: Tatán gimn. ig., 1935: Szegeden, 1938-48: nyugdíjazásáig Sátoraljaújhelyt gimn. tanár és a Zemplénvm. Kazinczy Kör eln., 1949: a Zemplénvm. Levtár. levtárosa. - 1948. VI: a M-Szovjet Művelődési Társ. társeln. - Műv-történészként végigjárta Eu. valamennyi nagy múzeumát. - M: A pápaválasztás jogtörténete és tételes joga. Nagykanizsa, 1914. - A mi hőseink. (A nagykanizsai piar. gimn. hősi halottai) Uo., 1915. (Klny. nagykanizsai kegyesr. gimn. értes.) - Útleírások Oroszo-ban. H.é.n. - Róma és Párizs. H.é.n. - Közzétette 1926-31: A debreceni kegyestanítór. r.k. Calasanzi Szt József reálgimn. értes-t. - A Zalai Közl. munk. 88

Ker. m. közél. alm. I:616. (s.v. Lukáts) - Értesítők 2:5114-19. (s.v. Lukáts) - Gulyás XVII:1262. - Koltai 1998:239.

Lukács József (Csomafalva, Ugocsa vm., 1884. jan. 4.-Sáromberke, 1974. ápr. 1.): plébános. - A gimn-ot és a teol-t Gyulafehérvárt végezte, 1907. VI. 26: pappá szent. a kolozsvári egy-en jog- és államtud-ból drált. 1915-32: Ditrón, 1932-33: Kálon plnos. Ditrón a kat. algimn. ig-ja és a M. Párt helyi alelnöke, az Alkoholellenes Szöv. titkára. 1913. I-XII: a batizfalvi Absztinens Pap fel. szerk-je. Részt vett az Alkoholizmus Ellen c. lap szerk-ében, cikkei a Csíkvm-ben. 88

Schem. Trans. 1913:280. - Várady-Berey 1937:820. - Cat. AJ. 1940:32; 1943:27. - Pilinyi 1943:162.

Lukács Klára   →Kardos (Ingeborg) Klára

Lukács László, SJ (Mecenzéf, Abaúj-Torna vm., 1910. okt. 27.-Róma, 1998. nov. 16.): történész, tanár. - 1931. IX. 9: lépett a r-be. Teol. és egy. tanulmányait Szegeden végezte. 1941. VI. 22: Szegeden pappá szent., 1944. II. 2: uo. utolsó fog-at tett. 1948-56: a r. római központi levtárának munk., 1956: a róm. Jezsuita Történeti Int. tagja. 1988(!). III. 3: Szegeden díszdoktorrá avatták. - M: Monumenta Paedagogica SJ 1540-1616. 1-7. köt. Róma, 1965-92. - Monumenta antiquae Hungariae, 1550-1600. 1-4. köt. Uo., 1969-87. - Cathalogi personarum et officiorum provinciae Austriae S. I. 1551-1773. 1-11. köt. Róma, 1978-95. - Ratio studiorum 1586, 1591, 1599, 5. köt. Uo., 1986. - Catalogus generalis seu Nomenclator biographicus personarum provinciae Austriae S.I. 1551-1773. 1-3. köt. Róma, 1987-88. - Kisebb munkái: Káldi György, a Biblia-fordító (Kat. Szle, 1955); Újabb adatok Káldi Biblia-ford. tört-hez (Káldi Gy. Társaság Civitas Dei évkv-e, 1956:7.); Le catalogue-modéle du Père Lainez (1545) (Archivum Historicum S.I. [AHSI] 1957); Die Gründung des Wiener päpstlichen Seminaris und der Nuntius Giovanni Delfino (1573-1577) (AHSI 1954); Die nordischen päpstlichen Seminarien und P. Possevino (1577-1587) (AHSI 1955); De origine collegiorum externorum (...) 1539-1608. 1-2. (AHSI 1960-61); De graduum diversitate inter sacerdotes in S.I. (AHSI 1968); De primo diplomate doctoratus a Collegio Romano exarato (1558) (AHSI 1970); Jezsuita maradt-e Pázmány mint érsek? (Pázmány Péter emlékezete... Szerk. ~, Szabó Ferenc. Róma, 1987); A független m. jezsuita rtart. és az osztr. abszolutizmus, 1649-1773. Szeged-Róma, 1989. ~ S.I. A szegedi egy. díszdoktora. Vigilia, 1988. - Műveinek bibliogr-ja és a személyére vonatkozó irod. A független magyar jezsuita rendtartomány (Adattár 25. Szeged, 1989:131.) c. műben. F.K.

M. egyhtört. vázlatok 1995:1-2. sz. (Molnár Antal: A 85 é. P. ~ SJ köszöntése) - Provinciánk hírei 1995/40.

Lukács László, Szt Bernátról nev., Piar (Bp., 1936. júl. 31.-): tanár, főszerkesztő. - 1950-54: a bpi piar. gimn. növ-e, 1954. VIII. 27: lépett a r-be, 1954-61: a Piar. Hittud. Főisk-t, 1956-62: a Hittud. Akad-t végezte. 1955. VIII. 28: ideigl., 1959. VIII. 28: örök fog-at tett. 1961. III. 18: pappá szent. 1958-63: az ELTE m-ang. szakán középisk. tanári okl-et szerzett. Bpen 1966: bölcs., 1981: teol. dr. - 1963: a kecskeméti piar. gimn. tanára, 1967: diákotthoni, 1975: gimn. ig., 1985: a Kalazantinum tanára, majd ig-ja. - 1984-89: a Vigilia főszerk-je, 1989-95: a MPpK Sajtóirodájának vez-je, 1989. XI-: a Teológia fel. kiadója, 1989-99: az Új Ember fel. szerk-je, 1990. V-XI: a Musica Sacra fel. kiadója. 1993-: a XX. sz. ker. gondolkodók, 1994-: a Vigilia-füzetek, 1997-: az Egyh. a társad-ban sorozatok szerk-je. 1996-2000: a MPpK Tömegkommunikációs Irodájának ig-ja, 1999: a →Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola ig-ja. - 1988: a →Katolikus Újságírók Nemzetközi Szövetsége eu. elnöke. - M: Alapvető hittan a gimn. 4. o. számára. - Hétlépcsős hegy. Írta T. Merton. Ford. Uo., 1981. - Húsvéti korbácsolás. Uo., 1981. (Miscellanea ethnologica Carpatho-Balcanica 9.) (Klny. Ethnogr. 1982) - A csend szava. Vál. T. Merton műveiből. Összeáll. és ford. Uo., 1983. - Virrasztók. A Vigilia 50 é. Antol. Vál. és szerk. Rónay Lászlóval. Uo., 1985. (Vigilia kv-ek) - Viták és vallomások. Írta C. S. Lewis. Vál. és ford. Uo., 1985. - Öröktűz. Elb-ek az Isten-kereső emberről. Antol. Vál. szerk. Pomogáts Bélával és Rónay Lászlóval. Bev. Vajda Endre. Uo., 1986. (Vigilia kv-ek) - A Megnemismert felhője. Ford. és átd. Függelék: Hans Urs von Balthasar: A ker. elmélkedés. Ford. Kalász István. Uo., 1987. - Némaság. Írta Endo Soszaku. Reg. Ford. Uo., 1987. - A szeretetről. Ford. Uo., 1987. - Boldogok, akik házadban laknak. Szebeni Andrással. Uo., 1988. - Roger testvér, Taizé alapítója. Írta K. Spink. Ford. Uo., 1989. - Innen és túl. Versek az Isten-kereső emberről. Dékány Endre és Rónay László közrem. vál., szerk. és bev. Kísérő tanulm. Sőtér István. 2. kiad. Uo., 1990. - A fájdalom. Írta C. S. Lewis. Ford. Uo., 1992. - Az öröm vonzásában. Írta uő. Ford. Uo., 1993. - Máriával Jézushoz. Szerk. Uo., 1994. 88

Koltai 1998:239.

Lukács László Marcus, SVD (Alsópél, Tolna vm., 1926. máj. 1.-Budatétény, 1993. szept. 19.): szerzetes testvér. - 1943. IX. 8: Kőszegen lépett az →Isteni Ige Társaságába. 1946. IX. 8: uo. első, 1955. IX. 8: Kiskunfélegyházán örök fog-át tette. 1943: Kőszegen házmester. - A szétszóratás után Csákváron és Bakonybélben a nővérek szoc. otthonában, Bpen a KPI-ben, az Ecclesia Szövetkezetben dolg., Budatétényben élt. r.k.

Lukács Pelbárt László, OFM (Valpó, Szerém vm., 1916. febr. 18.-Medvezsugorszk láger, Karél-Finn SzSzK, SZU, 1948. ápr. 18.): hittanár. - 1936. VIII. 29: lépett a kapisztránus rtart-ba, 1941. V. 3: ünn. fog-at tett, 1942. VI. 21: pappá szent. 1943: Jászberényben h. újoncmester, 1946: Hatvanban polg. isk. hittanár. →Kiss Szaléz ügyével kapcsolatban 1946. IV. 18: a →Katonapolitikai Osztály szovjet- és rendszerellenes szervezkedés vádjával letartóztatta. Átadták a szovjet katonai bíróságnak, ahol IX. 14: 10 é. javító-nevelő munkatábori szabadságvesztésre ítélték. Tbc-ben halt meg. - M: Emberfarkasok között. Páter Linusz, a szeretet ap-a. Írta Icilio Felici. Átd. Bp., 1944. - A ker. Kína véres napjai. Összeáll. Uo., 1944. (Ferences világmissziók 33.) T.E.

Pilinyi 1943:252. - Tóth 1948:129. - M. Nemz. 1948. VI. 4. - Schem. Cap. 1948:75. - Hetényi Varga 1999. I:531. - Rózsás 2000:228.

---

Lukács Luca Verona SDS (Szabadka, Bács-Bodrog vm., 1902. dec. 9.–Jászberény, 1988. okt. 21.): szerzetesnő. – 1922. VII. 1: Bpen lépett a Szalvátor nővérek r-jébe. Első fog-át 1924. I. 6: Bpen, , örök fog-át 1930. I. 6: uitt tette. 1924–50: Nagykikindán és Óbecsén ápolónő, a váci szem-ban szakácsnő, Máriabesnyén kertész, a szegedi tanulmányi házban kisegítő. 1959: Bpen nyugdíjazták, utána a a jászberényi szoc. otthonban élt. r.k.

Lukács Veronika Petrina SZLT (Korong, Vas vm., 1891. dec. 24.–Bakonybél, 1984. júl. 29.): szerzetesnő. – 1913. XII. 6: Bp-en lépett a r-be. Utolsó munkahelye a pécsi Megyei Árvaház. 1950: a bakonybéli szoc. otthonba költözött. r.k.