🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > Lourdes
következő 🡲

Lourdes: 1. kisváros DNy-Franciaországban, a Pireneusok É-i lábánál, 420 m tszf., a Gave de Pau folyó partján, a tarbes-i egyhm-ben. Lakossága 1850 k. 4 ezer, 2001: 16 ezer. A központjában lévő dombon ősi vár áll, mely 1789: börtön, később laktanya, a 20. sz. végén a Pireneusok múz-a. - 2. A →lourdes-i jelenések színhelye, a világ egyik leglátogatottabb Szűz Mária-búcsújáró helye. - A ~-i polgármester 1858. VI-X: „higiéniai okokból” elbarikádoztatta a barlangot és a forrást. Laurence tarbes-i pp., aki már a jelenések idején is járt a helyszínen, 1858. VII. 28: vizsgálóbiz-ot állított fel, melynek megállapításai (Bernadett teljes józansága, szerénysége, kétségtelen őszintesége), valamint a csodás gyógyulások alapján 1862. I. 18: hivatalosan elismerte a jelenések valódiságát és megadta az egyh. hozzájárulást a Lourdes-i Boldogasszony kultuszához. Ekkor a barlang körüli ter. már egy éve a tarbes-i ppség tulajdonában volt. Bernadett leírása alapján Joseph Fabisch elkészítette a „fehér hölgy” szobrát, melyet 1864: állítottak föl a jelenések barlangjában. Ekkor kezdték építeni a Szeplőtelen Fogantatás neogót tp-ot is, melyben 1871: mondták az első misét. 1876: basilica minor rangot kapott, s a pápa fro-i nunciusa megkoronázta a kegyszobrot. - A zarándokok egyre növekvő száma miatt e baz-tól kissé lejjebb 1889: Rózsafüzér tit-ra szenteltek tp-ot 15 kpnával. XIII. Leó p. (ur. 1878-1903) a vatikáni kertekben ~-i barlangot építtetett, 1891: ~-i officiumot és szentmisét engedélyezett az auch-i érsségnek, melyet (Szt) X. Pius p. (ur. 1903-14) 1907: kiterjesztett az egész Egyh-ra. - A tarbes-i egyhm. hivatalos neve 1912: Tarbes és ~ lett (a pp. májustól októberig ~ban székel). A centenárium évében, 1958: Roncalli bíb. (a későbbi XXIII. János p.) fölszentelte a Szeplőtelen Fogantatás-baz. alatti kriptát és a föld alatti Szt X. Pius pápa-tp-ot. - 1870 óta az asszumpcionisták fr. nemzeti zarándoklatot, a domonkosok rózsafüzér-zarándoklatot vezetnek évente ~-ba. A zarándokok száma 1870: 30 ezer, 1930: 220 ezer, 1950: 1,6 millió, 1958 (a centenárium évében): 6 millió, 1970: 2,1 millió, 2000: kb. 5 millió (ebből kb. 70 ezer beteg) mintegy 130 országból, ezzel ~ a világ egyik legkeresettebb kegyhelye, aminek egyik oka a zarándoklatok kitűnő szervezettsége is. - 3. Csodák és gyógyulások. A jelenések óta több ezer gyógyulás és számos csodás esemény történt ~-ban, elsősorban a forrás körül, de a barlangnál és a tp. előtti nagy téren is, mely a szentségi körmenetek alkalmával tele van (hordágyon, tolókocsiban) betegekkel. A ~-i forrás vizének kém. összetétele megegyezik az ivóvizével, ebből látják el a fürdőt, melynek vizét naponta 2x cserélik (a forrás vízhozama a 20. sz. végén napi közel 150.000 l). Az első csodás gyógyulás 1858. III. 1: Catherine Latapie-val történt, akinek évek óta béna karja a forrás vizébe mártva hirtelen meggyógyult. Louis Borriette kőfaragó 20 é. volt vak fél szemére, amikor 1858. III: a forrásból hozott víztől visszanyerte látását. - Az orvosok kezdettől központi szerepet játszanak ~ tört-ében. Az 1858. IV. 7-i jelenésnél jelen volt a jelenések valódiságában kételkedő Pierre Dozous ~-i orvos is, s megállapította, hogy Bernadett kezét az elragadtatás közben kb. 10 percig minden károsodás nélkül égette egy gyertya lángja. 1861: egy bizottság Vergez prof. vezetésével 100 gyógyulásból 15-öt minősített csodásnak. 1882 óta orvosi hivatal vizsgálja ki a gyógyulásokat, melyeket 1 év elteltével ellenőriznek, s megállapításaikat elküldik a párizsi ~-i Nemzetk. Orvosi Biz-nak. Az elfogadott eseteket a gyógyult személy egyhm-jébe küldik, ahol egy biz. ajánlása alapján a mpp. nyilvánítja csodásnak a gyógyulást (2001-ig 66 esetben). A csodás gyógyulások rövid összefoglalása a baz. előtti téren, fényképekkel illusztrálva látható. - ~-ban tért meg a Nobel-díjas orvos és író, Alexis Auguste →Carrel. **

~i kilenced. Főképp a testi v. lelki betegek vigasztalására. Ford. Tantos Ferenc. Kalocsa, 1926. - Örökre világító lurdi aranykincs. Lurdi ájtatosság. Kaposvár, 1927. - Ének- és imakv. a ~i Szt Szűzhöz. Gyöngyös, 1927. - Három Máriás búcsújáró (Einsiedeln, ~, Maria-Taferl). Bp., 1928. - KL III:211. - ~i Szűz Anya. Betegek, szenvedők oltalma. Imakv. Nagykanizsa, 1936. - Buzgóságra vonzó ájtatos imák és énekek a ~i szeplőtelen Szt Szűzről. A kegyhely rövid magyarázatával. Kunszentmárton, 1936. - Vallet, Auguste-Dubuch, Robert: ~-i gyógyulások. Ford. Kónya Lajos. Sopron, 1937. - Az igaz jóhívő... ker. számára készült ~i ájtatosság. Eger, 1939. - Világhírű vándorok vezércsillaga. ~i kilenced. Mezőkövesd, 1940. - Örökké világító ~i aranykincs. ~i ájtatosság. Szeged, 1941. - Lurdi ájtatosság a Szeplőtelen Szűz Mária tiszt-ére. Gyöngyös, 1941. - A lurdesi szt kilencedhez tartozó ima-versecskék. A Szt Szűz tizennyolcszori megjelenéséhez köszöntések a mennyország elnyeréséért. Írta egy Mária-tisztelő. Eger, 1943. - NCE VIII:1031. - Bordes, Joseph (a kegyhely ig-ja): ~. Bernadett nyomdokain. Ford. Szabó József. Vic-en-Bigorre, 1992. - LThK 1993. VI:1068.

Lourdes, Fertőmeggyes, 1912. jan.-1919. ápr.; Sopron, 1930. jan.-1947. okt.: képes családi vallásos folyóirat. - Megj. havonta 1-jén. Szünetelt 1919-29. Fel. szerk. és laptulajd. kiadó Tóth János plnos. Ny: Röttig Gusztáv, Sopron, 1918. XII: Tóth Alajos, Fertőmeggyes, 1936. II: Gáspár Zoltán, 1937. VII: Király ny., Sopron. 88

Kemény 1942:165.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.