Magyar Katolikus Lexikon > L > Licinius


Licinius, Valerius Licinianus (Dacia Ripensis, 250 k.-Thesszalonika, 325. okt.): Diocletianus után római társcsászár 308-24: Szt I. Marcell, Szt Euszébiosz, Szt Melkiadész, Szt I. Szilveszter pápák idejében. - Alacsony származású, Galerius katonatársa volt. 307: Pannonia és Raetia kormányzójaként Galerius caesarja. 308: Diocletianus a carnuntumi megegyezésben Galerius mellé augustusszá tette, ami sértette a Ny-i caesart, Konstantint, s a K-it, Maximinus Daiát. ~ ter-e így az Alpok és a Duna térsége volt. Amikor 311: Galerius meghalt, ~ augustusszá tette magát, és seregével K-re indult. Birtokba vette Asiát, Aegyptust s az egész Balkán fszg-et. Miután Konstantin 312. X. 28: legyőzte Maxentiust, ~ Mediolanumban találkozott vele, eljegyezte Constantia nevű húgát, és közös elhatározásból 313. II: türelmi rendeletet adtak ki a ker. egyház javára (→milánói ediktum). Visszatérvén K-re, Trákiában győzött Maximinus Daia ellen, majd tovább vonult Tarsuson át Kilikiáig. Miután versenytársát Perinthusnál teljesen megverte, korlátlanul kormányozta a K-et, míg a Ny Konstantinnak hódolt. De a sógorok között nemsokára rettenetes polgárháború tört ki. Konstantin győzött 314. X. 8: Cibalae-nál (Vinkovce a Száva mentén), a mardiai síkon (Trákiában), 323: Hadrianopolisznál, majd Khrüszopolisznál. A Kalkedon melletti ütközet után ~t elfogták. Constantia könyörgésére Konstantin egy ideig megkegyelmezett neki, s Thesszalonikába internálta. 325. X: azonban kivégeztette az ismét összeesküvésre készülő ~t. - ~ nem keresztelkedett meg, de látta Diocletianus és Galerius →keresztényüldözésének értelmetlenségét. Ezért aláírta a milánói ediktumot. Sőt amikor Maximinus Daiát legyőzte, 313. VI. 13-i dekrétumával a ker-eknek teljes kárpótlást ígért. Később azonban kegyeibe fogadta →Ariust, s ez szembefordította az üldözött kat. pp-ökkel. Látván, hogy Konstantin egyre inkább hajlik a kereszténységre, tiltakozásul üldözni kezdte a ker-eket. **

EC VII:1328. - Vanyó IV:425. - Pecz II/1:1106.