Magyar Katolikus Lexikon > L > Lao-ce


Lao-ce (Kr. e. 6. sz.): filozófus, →Konfuciusz mellett a →kínai bölcselet második legnagyobb alakja. M. kiadása: Tao te king. (A legfőbb lényről és az erényről) Ford. Ágner Lajos. Bp., 1942-43. (Vallások kv-e 1.) - Uaz. (Az út és erény kv-e) Ford. Tőkei Ferenc és Weöres Sándor. Uo., 1958. (új kiad. 1980, 1994, 1996, 1997, 1998) - Uaz. Ford. Karátson Gábor. Uo., 1990. (2. átd. kiad. m. és kínai nyelven, 1997) - Uaz. (~ életbölcselete) Összeáll. Stojits Iván. Uo., 1993. (új kiad. 1996) - ~ utolsó tanításai. Ang-ból ford. Varga Sándor. Uo., 1995. - Tao te king. Kínai, ang., fr., m., japán, or., ném. nyelven. Ford. Stephen Mitchell. Uo., 1995. - Tao te king (részlet). (Az út kv-e) Ford. Thang Dao Ngoc. Felcsút, 1997. - Vu-Vej: ~ útmutatásai. Ford. Kenéz György. Bp., 1995.