Laki János, Jakab fia János (vsz. Lak, Heves vm., 1370 k.-1403 után): megyéspüspök. - Az egri egyhm. papja volt. 1388: VI. Orbán p. erdélyi prép-tá nevezte ki, de stallumát →Bebek Miklós miatt csak 1390: foglalhatta el. 1399-1400: a páduai egy-en jogot tanult. 1402. II. 10: Upor István helyébe IX. Bonifác p. kinevezte erdélyi, majd 1403. I. 19: szerémi pp-ké. Cserélhetett Upor Istvánnal, mert a szerémi pp-ök sorában nem szerepel. 1403 u. nincs róla adat. - Utóda Erdélyben 1403. I. 29: Upor István; a MA-ban a szerémi szék 1401. II. 17(?)-1409. VII: üres (~t nem említi!), Fraknóinál 1407. V. 9: Farkas Pál, a MA-ban 1407. V. 23: Ders Pál a szerémi pp. 88

Schem. Trans. 1838:XVIII. (29.) (Jakab; 1402. III. 2: erdélyi mpp.); 1913:13. (s.v. Joannes de Scepus; 1402. II. 10-1403. I. 19: erdélyi pp.; áthelyezve Szerémbe) - Gams 1873:382. (s.v. Jacobus?; 1402: erdélyi pp., a szerémiek között nincs!) - Fraknói 1895:215. (1403. II. 19: János erdélyi pp-öt IX. Bonifác Szerémbe, Upor Istvánt Szerémből Erdélybe helyezte) - Veress 1915:5. - Eubel I:493. (s.v. Joannes Jacobi) - Temesváry 1922:286.

Laki Pál József, PFM (Mosonszentmiklós, Moson vm., 1916. dec. 25.-Ausztrália, 1956/57.): misszionárius iskolatestvér. - 1931. IX: lépett a társulatba. 1934. IX. 8: egyszerű, 1939. IX. 8: örök fog-at tett. 1934: Hej-san-huba ment, 1935: Sanghajban kezdett tanítani. 1949: Ausztráliába került, megnősült. **

Miklósi 1936:151. - Kozma Titusz és Laki György (unokaöccs) közlése

Laki Túz Osvát, Szentlászlói (1437 k.-Csázma, 1499. ápr. 15. k.): megyéspüspök. - Mátyás kir. 1465: Csupor Demeter zágrábi ppségének jóváhagyásakor úgy rendelkezett, hogy az székvárosán kívül csak egy várat s egy uradalmat bírjon, s a zágrábi egyhm-ben a ppi várak és uradalmak adm-ává ~t tette (aki Beatrix kirné unokaöccse és gyóntatója volt), egyidejűleg neki adta a pécsváradi apátságot. II. Pál p. nem helyeselte a ppségek egyh. és világi megosztását, Mátyás tudta nélkül Csuport a tinnini székről a zágrábira helyezte, ~ adm. és apáti megerősítését visszautasította. Mátyás Csupornak kínálta a boszniai széket, s kinevezte ~t zágrábi pp-nek, de erről a zágrábi kápt-t nem értesítette. ~ még laikus volt, amikor Mátyás kérésére II. Pál p. 1466. IV. 17: megerősítette. 1474: Berendi Bak Gáspár szepesi prép-tal békét kötött Ófalun a lengy. kir. biztosaival, 1479: ismét Mátyás követe Lengyo-ban. 1480 őszén Beatrix a nővére, Aragóniai Eleonóra ferrarai hgné közbenjárását kérte a Ferrarába tanulni és doktorálni küldött ~ érdekében. Mátyás 12 ezer aranyért elzálogosította ~nak és fivérének, L. János horvát bánnak Medvevár, Lukavec és Rovec várakat, de ezeket 1481: hatalmaskodásuk miatt visszavette; II. 2: a szlavóniai r-ek tart-gyűlésén ~t és fivérét, János bánt fő- és jószágvesztésre ítélték, mert 1472: megmenekítették az összeesküvő Janus Pannoniust, de IV. 24: Mátyás megkegyelmezett nekik. ~ szinte állandó birtokháborúkat vívott; 1490: Beriszló Bertalan vánai perjel ~ több birtokát elfoglalta. IX. 19: ~ koronázta meg Fehérvárt II. Ulászlót, mivel Estei Hippolit esztergomi érs. és Frangepán Gergely veszprémi pp. is kiskorú volt, s nem voltak fölszentelve. 1492: a házfőn. halála után adománylevelet kért és kapott II. Ulászlótól a glogoncai perjelség javaira, mely ismét birtokháborúba vitte. 1496: megkapta a kir-tól a johanniták gorai várát és jószágait, de az 1510: az vránai perjelé. A kápt. birtokát erődítménnyé alakíttatta át, a domonkosoknak új helyet adott, rendszeres vitái voltak a tizedek miatt a szlavóniai r-ekkel; Korvin János ellensége volt. Bár kortársai igen kapzsi embernek tartották, sokat költött a szegyh-ra. Egyhm. zsin-ot tartott. 1499. IV. 15: végrendeletében 32 ezer aranyat hagyott Jajca, Nándorfehérvár, Szabács és Szörény várának megerősítésére; kinyomatta a zágrábi egyhm. breviáriumát. - Ismert egy misszáléja (korábban →Kálmáncsehi Domokos tulajdonában volt) és egy antifonáriuma (mindkettő Zágrábban). Vsz. átmenetileg ~é volt egy Sevillában őrzött, Janus Pannonius verseit tartalmazó köt. - Széke 1499. VI. 25-V. 18: üres, utóda 1500. VII. 24: Baratin Lukács. T.E.

Mendlik 1864:117. (s.v. Osvaldus) - Schem. Zagr. 1870:IX. (46.) (†1499. IV. 15.); 1917:XVIII. (37.) (s.v. Osvaldus Thus de Szentlaszlo) - Gams 1873:388. (40.) - Matković 1888:XIII. (41.) - Fraknói 1895:549; 1898:153. - Margalits 1900:767; 1902:855. - Eubel II:297. (†IV. 15. után) - Veress 1941:375. (itt - tévesen - Gamsra hivatkozva modrusi pp.) - MTK I:306. - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:67. - Kolarić 1995:207. (1466-99; (címerrel)

Laki Vilmos László (Keszehely, Zala vm., 1895. júl. 26.-Győr, 1936. jún. 11.): tábori lelkész, reáliskolai tanár. - 1912. VIII. 6: belépett a bencés r-be, Pannonhalmán teol., a bpi tudegy-en lat-gör. szakot végzett és drált. 1918. V. 26: ünn. fog-at tett, VI. 29: pappá szent. Győrött, 1928: Esztergomban gimn. tanár, 1931: Celldömölkön kp. és hitokt. 1932: a szatmári egyházmegye szolg-ába lépett, táb. lelkészként a soproni reálisk. tanára. Keszthelyen temették. - Az Ébredő Magyarok Egyes-e igazg. tagja, a győri ÉME elnöke, részt vett 1921. VIII-X: a →nyugat-magyarországi fölkelésben, a soproni népszavazás szervezésében. A soproni Rákóczi Ferenc Reálisk-ban Rákóczi Múz-ot létesített. - M: Horatius ódaköltészete Augustus erkölcsreformáló terveinek szolgálatában. Dri ért. Győr, 1918. 88

Balogh 1941:21. (s.v. Laky) - PN 1987:166. (1271.) - Gulyás XVII:921.