köszöntő: tág értelemben a →köszöntés bármely formája, pl. társas összejöveteleken elhangzó asztali, pohár~; a népi hagyományban ünnepi alkalommal énekelt vagy mondott, verses vagy versszerű jókívánság (→áldás), egyes vidékeken: köszöntőzés. A naptári ünnephez kötött, házról házra járva mondott, énekelt ~k adománygyűjtéssel is jártak. Az Ipoly mentén és É-Mo-on a karácsonyi ~ neve: mendikálás. →kántálás, →koledálás **

MNL III:310.