Magyar Katolikus Lexikon > K > kontingencia


kontingencia (a lat. contingens, 'esetleges' szóból): esetlegesség, a →szükségszerűség ellentéte. - 1. a hétköznapi életben események előre nem láthatósága (→véletlen). - 2. a természettudományokban: a) Egyes események ~ja azt jelenti, hogy megvalósulásuk nem egy, hanem több hatásra, végső soron a term. egészére vezethető vissza. Szükségszerűség és ~ keresztezhetik egymást ugyanannál az eseménynél is. - b) A →természettörvényekben egyszerre mutatkozik a ~ és a szükségszerűség, mely csak föltételes, tehát a résztvevő tényezők meghatározottságából fakadó ok-okozati összefüggés, amely mindig helyet hagy az esetleges tényezőknek is. Emiatt nem helyes sem a materialista →determinizmus, sem a mindenfajta szükségszerűséget tagadó kontingentizmus. - 3. a logikában az →ítélet 4. lehetősége a szükségszerű, lehetséges és lehetetlen mellett. - 4. az ontológiában a →lét lehetőségének az a módja, amely (a szükségszerűséggel ellentétben) nem zárja ki azt, hogy valami ne legyen. Azt fejezi ki, hogy a véges létezők nem elégséges okai önmaguknak, így az egyes konkrét események Isten szabad „együttfutására” vezethetők vissza. Abszolút ~ ontológiailag lehetetlen, hiszen esetleges csak valamely létező lehet, az abszolút ~ pedig lét és nemlét ellentétét föltételezné. Maga a lét mint olyan nem lehet esetleges, hiszen épp ez az egyes létezők kontingens létének lehetőségi előföltétele. A konkrét létezőkről mondhatjuk, hogy esetlegesek, tehát lényegükhöz nem tartozik hozzá szükségszerűen, hogy létezzenek. Pontosabban: lényegük magában foglalja, hogy létezhetnek, de nem zárja ki azt, hogy ne létezzenek. Ez azért lehetséges, mert a létező nem azonos teljesen a maga létaktusával. →kontingencia-bizonyítás Cs. I.

LThK VI:507.