Magyar Katolikus Lexikon > K > kollektív szerződés


kollektív szerződés: a gazdasági életben a munkaadó és a munkavállalók megegyezése a szabadság (→emberi jogok) és a kötöttségek (→munka) egyensúlya érdekében. - A II. vh. után a ~ek rendszere a különböző társad. rétegek életének egyre inkább meghatározó eleme lett. Tartalmazzák nemcsak a munkaidő és a →munkabér meghatározását, hanem különböző célkitűzéseket is a munkavállalók előmenetelére, fizetett szabadságára, szabadidejére és ált. a munkaviszonyaira nézve. A társad-biztosítási rendszer is a ~ek világából emelkedett föl a szociális törv-hozás szintjére. Eredetileg a ~ek rendszere megelőzte a szociális törv-hozást, később kiegészítette, 2000: sokszor helyettesíti azt a különböző társad. csoportosulásokban. - Kezdetben a munkavállalók törekvése az volt, hogy a ~ és ezzel együtt a kiharcolt eredmények is minél tovább érvényesek legyenek. A munkaadók érdeke ezzel ellentétesnek látszott. Miután a munkavállalók szervezetei a munkaadók hasonló szervezeteinek teljes jogú társaivá váltak, a munkavállalók egyre inkább arra törekedtek, hogy a ~ben csak rövid időre (1-2 évre) vállalják a kötöttségeket, hogy aztán az időközben megváltozott körülmények között újabb követelésekkel léphessenek fel. Közben a munkaadók érdeke a minél tartósabb kiegyensúlyozott viszony lett, hogy a termelési folyamatot hosszú távra tervezhessék. - A ~ek megújításának a kiindulópontja mindig valami feszültség, mely a szociális társak tárgyalásai során csaknem mindig megoldható. A megoldás azonban ideiglenes. A ~ek rendszere a különböző társad. rétegek egységesülésének jelentős tényezője. A feszültségek és az ellentétek nem mérgesednek el. Az érdekellentéteket legalábbis ideiglenesen megoldják. A szociális társak közt kialakult →dialógus, a gazd. folyamatokba való beleszólási és döntési jog a társad. azon rétegei számára is, akik pol-ilag ugyan már régen szabadok, de a valóságban alávetettek voltak, valódi szabadságot hozott. - A ~ek rendszere új kategóriát jelent a polgárjogban. A ~eket nem lehet beszorítani a polgárjogi fogalmak rendszerébe, mely ált. jellege miatt nem alkalmas arra, hogy a különböző élet- és munkakörülmények között minden helyzetben a szabadság és a kötöttség feszültségeit megfelelő módon megoldja. A törv-hozás nem eléggé rugalmas ahhoz, hogy a társad. különböző rétegeinek sajátos helyzeteire gyorsan reagáljon. Az állami atyáskodással szemben ~ek képviselik a társad. életében az autonóm jog különböző formáit. **

Muzslay 1993:149.