🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > D > dialógus
következő 🡲

dialógus (gör. dialogosz): párbeszéd két vagy több személy, csoport, kultuszban a celebráns és a résztvevők között. Ellentéte a monológ. - 1. Az ókorban már Plátónnál megjelent mint az igazságkeresés sajátos módszere: kérdések, feleletek, ill. cáfolatok szövevénye. Ennek nyomán valóságos műv-té vált mind az irod-ban, mind a bölcs-ben. K-en a zsinagógában is alkalmazták. - 2. A →lelkivezetés fontos módszereként élt a sivatagi →remeték, a kk. ktorok, a →Francia Oratoriánusok, a 19. sz. or. →sztarecek gyakorlatában. Elmélkedések gyakori formája a lélek ~a Istennel v. egy másik lélekkel (Szt Ágoston és Szt Mónika, Szalézi Szt Ferenc: Philothea, Sziénai Szt Katalin: ~). - 3. A liturgiában: az aktív részvétel segítője. →responzórium, →verzikulus, →homília. - 4. a →pszichoterápia egyik gyógymódja, →beszélgetés. - 5. A II. vat. zsin-on a r.k. Egyh. más vallásokkal és a világgal való kapcsolatának alapformája lett. Ezt jelzik a ~ céljával létrehozott intézmények: 1960: a Keresztények Egységének Titkársága (→Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsa), 1964: a Nemkeresztények Titkársága (→Vallások közti Dialógus Pápai Tanácsa) és a Nemhívők Titkársága (→Nemhívőkkel folytatandó Dialógus Pápai Tanácsa). Nemz. és nemzetk. szervezetek jöttek létre, amelyek a ~t az Egyh. és a világ rendezett viszonyának tekintették. Ezek közül néhány, pl. a Nemzetközi Paulus Társaság a ~ körét a kerség és a marxizmus kapcsolatfölvételére is próbálta kiterjeszteni. A ~ teológiáját VI. Pál 1964: →Ecclesiam Suam enc-jában fejtette ki. Azóta a pol-ban, a fil-ban és a teol-ban is kulcsszó lett: különböző felfogások és világnézetek közötti párbeszéd. - A ~ra szociálfil. is épül, melynek egyik kiindulópontja az embertárs és a →perszonalizmus (mely szentírási gyökerű, uakkor találkozik korunk egzisztencialista életérzésével); másik kiindulópontja a →kommunikáció. Eszerint az ember alapvetően a másik emberre, s rajta keresztül az igazra, a jóra, a szépre, végső soron a létre irányul, épp ezért lényegéhez tartozik a ~, a kapcsolatfölvétel, az odafordulás, a részvétel. Mivel a társad. minden tagja uazokra az alapértékekre irányul, a ~ az emberré és közösséggé válás elengedhetetlen eszköze. Az erkölcsi fejlődés a legkisebb gyermekkortól kezdve a társad. hírközlési csatornáiig a ~ elvére épül: kölcsönösséget, a közös jó szolgálatát, a fölismert értékek együttes megvalósítását tételezi föl. Így a ~ szociálfil. tartalma egybecseng a kat. Egyh. szoc. tanításával: a ~ társi szellemet, együttműködést követel, magában foglalja a megegyezést, kizárja az erőszakot, célja a közjó elősegítése, a közös érdekek keresése, az erkölcsi értékek elmélyítése, de nem a világnézeti különbségek egybemosása. - Ikgr. A kk. műv-ben ált. a tud-t v. a fil-t jelentő képtípus. Az óker. fölfogás szerint az ap-ok és a próf-k az igazi fil-ok, ezért ~ban ábrázolták őket (Quedlinburg, I. Ottó ereklyeszekrénye, 10. sz.). Cs.I.-L.V.

Kirschbaum I:506. - LThK III:339. - Sachs 1980:96. - Schütz 1993:53.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.