Magyar Katolikus Lexikon > K > kereskedelem


kereskedelem: Az ÓSz idején Izr. fiai csak igen kis mértékben kereskedtek. A kül~ a föníciaiak kezén volt, s ha tettek is rá kísérletet Izr. fiai, hogy a tengerentúli népekkel, orsz-okkal önálló ~i kapcsolatba kerüljenek, nem értek el tartós eredményeket (1Kir 9,26-28; 10,22: Salamon a föníciaiak közreműködésével), v. vállalkozásuk kudarcba fulladt (22,49: Jehosafát). 10,26-29: itt Salamon kereskedőinek szerepe a lovakkal, szekerekkel kapcsolatban még mindig homályos. Különféle városokkal, országokkal fennálló üzleti kapcsolatokat tanúsít: 5,1-26, vö. 9,10-14 (Salamon és a tíruszi Hirám között); 1Kir 20,34 (Damaszkusz kir-a, Benhadad és Acháb között). Izr-ből Föníciába gabonát, olajat, bort szállítottak (5,25; Ezd 3,7; ApCsel 12,20) v. pedig viaszt, mézet, balzsamot (Ez 27,17); behozatalra elsősorban ipari termékekből és nyersanyagokból szorultak Izr. fiai: ékszert, használati tárgyakat, textíliákat Egyiptomban (27,7), cédrus- és ciprusfát, valamint halat Föníciában vásároltak (Neh 13,16), aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, fűszereket, illatszereket, egzotikus állatokat és drágaköveket Arábiából és D-ről (1Kir 10,2.11.22; Jób 6,19) szereztek be. Hogy a tengerentúli országokkal aránylag szűk kereteken belül tartottak fenn Izr. fiai ~i kapcsolatot, az abból következett, hogy Kánaánnak a Földközi-tengernél kevés →kikötője volt, ugyanakkor a Vörös-tenger melletti kikötőket (Ecjon-Geber, Elat) nem tudták megközelíteni, mert az edomiták nem engedték meg nekik az átjárást. Így az átmenő ~ sokkal fontosabb volt (1Kir 10,15). A Kr. e. 5. és 4. sz: élénk ~ bonyolódott le Palesztinán át Görögo. és Arábia között. Izr. fiai csak a szórványokban (Egyiptom, Alexandria, Babilónia) és bizonyos tört. helyzetekben vágtak bele nagyvonalúbb üzleti vállalkozásokba. - A bel~ elsősorban az élelmiszerek és a használati tárgyak, háztartási eszközök előállítói és felhasználói között bonyolódott le. A város élelmet vásárolt a földművelőktől, és cserébe szerszámokat, háztartási eszközöket, luxuscikkeket adott el. Ez a ~ főleg a →piacon zajlott le, mely rendszerint a városkapu közelében volt (2Kir 7,1); legszívesebben közvetítő nélkül, egymás közt adtak és vettek (Neh 13,15), de előfordult, hogy nem lehetett a kereskedőt megkerülni. A hivatásos kereskedők rendszerint kánaániak voltak, úgyhogy a kánaáni egyszerűen 'kereskedő, kalmár' értelművé vált (vö. Iz 23,8; Zak 14,21; Péld 31,24; Jób 40,30); vsz. járták az orsz-ot is, hogy eladják áruikat és a földművesek termékeit megvásárolják (Péld 31,24). Hogy mennyire szabályozta a törv. a ~et, azt nem tudjuk; csupán a föld eladását és visszavásárlását illetően ismerjük a szabályokat (Lev 25,13-34; 27,9-33; →jubileumi év; ezenkívül még a mértékekkel és a súlyokkal kapcsolatos előírások ismeretesek (19,35; MTörv 25,13-16; Péld; Sir 42,4). - A talmudista hagyomány szerint a nem zsidókkal való ~et vallási és rituális meggondolások korlátozták. A pogányok ünnepein (a hó első napja, saturnáliák, a kir. trónralépése, születésnapja) és előtte 3 nappal tilos volt a velük való ~, nehogy kapcsolatba kerüljenek a kultuszukkal is. Tilos volt a bálványkultusszal  kapcsolatos dolgok, pl. kenyér és olaj vásárlása. - A ~et az Egyház sokáig olyan tevékenységnek tartotta, mely együttjár a kapzsiság és féktelen nyereségvágy számára állandó kísértésével. Amikor Assisi Szt szakított apja mesterségével, aki szintén keresk. volt, e döntésében ez az egyh. figyelmeztetés is szerepet játszott. A ~ Sziénai Szt Bernardin hatására a 14. sz-tól kezdve lett elfogadott és támogatott ker. tevékenység. A szerzett haszon azonban nem lehetett több, mint ami a kereskedő megélhetését biztosította. Ha ezt véletlenül túllépték, a hasznot a szegények javára kellett fordítani. **

Strack-Billerbeck IV: 364. - BL:950.