Magyar Katolikus Lexikon > K > kerci ciszterci apátság


kerci ciszterci apátság, Abbatia de Candelis (Cîrța, Ro.): a ciszterci rend legkeletibb, s Erdély (Fogarasföld) legjelentősebb, a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett kolostora. - Imre kir. (ur. 1196-1204) alapította az Olt partján, az egresi (Csanád vm.) monostorból népesítették be. Birtokai a Kerc és Árpás patakok között az Olttól a Fogarasi-havasok gerincéig terjedtek. 1211: a ~ apátja III. Honorius p. megbízásából békéltető a kir. és a →Német Lovagrend között. II. Endre jóváhagyásával Gocelinus 1223: a kisdisznódi tp-ot és birtokait a ~nak adományozta. 1240: a Barcaságon megkapta Barcaszentpéter, Borfalu, Földvár és Prázsmár pléb-kat. Első tp-a román stílusban legkésőbb 1230-ig megépült, s a ~ másutt is vezetett építkezéseket, s ezáltal fontos szerepet játszott a kora gótikus építészet elterjesztésében. - 1241: a tatárok dúlták. 1264: István ifj. kir. kiváltsága szerint népe csak a kir-nak adózott s a szebeniek szabadságjogait élvezte. 1322: kiváltságokat kapott I. Károly Róberttől. Szeben széki birtokai: Apátfalva, Földvár, Glimboka, Kerc, Kisdisznód, Kolun, Mese, Miklóstelke, Oláhkerc. 1343: a pápa fölszólítására Telegdi Csanád érs. vette védelmébe. 1357: az apát és 12 szerz. lakta. 1398: Zsigmond kir. okl-e említi, hogy a m. kir-ok által alapított ~ban sok kir. ős pihen. 1469, 1474: Mátyás kir. a ~ot eltörölte, birtokait a szebeni prépsághoz csatolta. Uradalma a 16. sz. közepétől 1848-ig Nagyszeben város birtoka, a városi tanács egyik tagja a kerci ispán c-ét viselte. - A tatárdúlás (1241-42) után épült tp. 3 hajós, kereszthajós, 8 boltszakaszos, pilléres →bazilika volt. 1421, 1432: törökök dúlták. 1439: Mihály apát lemondott, mert a tp-ot és a ktort többször fölégették. A 15. sz: a vsz. beomlott boltozatot tégla hálóboltozatra cserélték. 1494: a már szerz-ek nélküli tp-ot Szeben javíttatta. A 16. sz: rommá lett. I. Rákóczi György 1648: elindította a fölújítást, de az halála miatt félbeszakadt. - A keresztház K-i falához a főszentély két oldalán 2-2, egyenes záródású oldalapszis csatlakozik, a főszentély a nyolcszög felével zárul. Bordás keresztboltozat födi, keskeny, csúcsíves ablakai fölött hatkaréjos körablak. A szentély bordáinak záróköve koronás Mária-fő. A főhajó romjaiból megállapítható, hogy csúcsíves, árkádos falaiban kerek, hatkaréjos ablakok voltak. A Ny-i homlokzati fal hatalmas körablakából a mérművek hiányzanak. A falu népe lutheránus lett, a szentélyt fallal határolták a hajó felé, s bejáratul egy román kaput építettek be. - Néhány okl-e a nagyszebeni városi levtárban. - Apátjai: 1222: Pertoldus, 1306, 1328: Joannes, 1353: Marsilius, 1358: Villelmus, 1359: Joannes, 1368: Joannes de Flandria, majd Hermannus, 1375(?): Joannes, 1382: Joannes, 1411: Paulus, 1416: Michael, majd Joannes de Bonequel, Raymundus de Bärenfuss. - Címét viselték: 1854: Losteiner János erdélyi, 1859: Kantz Lázár esztergomi knk., 1881: Néger Ágoston pápai, 1921: Dobordán Károly nagyszebeni plnos. - A Szepes vm-ben föltételezett De Candelis c-ét viselte: 1716: Paulovich János esztergomi, 1742: Görgey Márton szepesi, 1752: Zichy János vasvári, 1769: Kondé Miklós szepesi, 1803: Prevendar János zágrábi, 1834: Pogány Béla pozsonyi, 1864: Miskolczy János nyitrai, 1871: Zsidec András nyitrai, 1874: Zemanik András nyitrai knk., 1883: Steiner Fülöp, 1890: Csernoch János, 1908: Rolny Ferenc iglói plnos. H.F.L.-L.E.

Péterffy 1742. II:275. - LBE:133. (Szepes vm.), 328 (Erdély) - M. Sion 1868. (Knauz Nándor: A fogarasföldi kerci apátság) - Siebenbürgische Volkskalender 1868. (Wilhelm Schmidt: Die Cistercienser Abtei unserer Lieben Frau zu d. Kerzen) - Tört. Tár 1868. (Jakab Elek: Erdély egyh. tört-éhez) - Reissenberger, L.: Die Kertzer Abtei. Hermannstadt, 1894. - Gerecze II:315. - Baumgartner Alan: A kerci apátság tört. Bp., 1915. - Schuller, Georg Adolf: Die Kerzer Abtei. Bilder aus der Kulturgeschichte d. Siebenb. Sachsen. I. Hermannstadt, 1928. - Műv-tört. Értes. 1963:121. (Entz Géza) - Hervay 1984:112. - Györffy II:451.