Magyar Katolikus Lexikon > K > kamaszkor


kamaszkor, suhanckor: a gyermekkor és az →ifjúkor közötti idő, →életkor. A →nevelésben különleges jelentősége van, épp átmeneti jellege miatt. - 1. A megtestesüléssel Jézus az élet minden szakaszát átélte és ezzel megszentelte, tehát a ~t is. A →tizenkét éves Jézus tört-e bemutatja az életkor nehézségeit és jellegzetes feladatainak megoldását: az önmagát már felnőttnek érző gyermek meghajlását a szülők iránti engedelmességben. Jézus alkalmasnak bizonyult arra, hogy mennyei Atyja dolgaival foglalatoskodjék felnőtt írástudókat tanítva, mégis engedelmesen követte szüleit (vö. Lk 2,41-52). - 2. A ~ problémáinak egy része biológiai okokra megy vissza, amennyiben megkezdődik a ffivé, ill. nővé válás. A folyamattal járó nehézségek csak a teljes, test-lélek ember összetettségében, s mindenekelőtt a lélek szempontjai szerint dolgozhatók fel (→emberi méltóság). Ez nem nélkülözheti sem a család, sem a jó isk. állandó támogatását. Bár a kamasz gyakran hajlamos az elzárkózásra, épp a családtagok elutasítására, s több hitelt ad az új kapcsolatoknak, mindezt az idősebb testvéreknek és szülőknek nagy tapintattal és megértéssel kell viszonozniuk. A kamasznak éreznie kell, hogy a felnőttek várják és befogadják őt a maguk világába, ugyanakkor ezért neki is tennie kell: komolyan törekednie kell, hogy az erények gyakorlásában, az elkötelezettségek vállalásában, „Isten és az emberek előtti kedvességben”, azaz a szülei és felebarátai iránti tevékeny szeretetben felnőtté váljon. A ~i lázadásokat a család és az isk. az igazi értékek megkedveltetésével, célként való felmutatásával fordíthatja leginkább a személyiség alakulása szempontjából szerencsés módon a kamasz javára. - Az 1930-as években még élő népszokás szerint a ~ a 10. évvel kezdődött: ekkor a fiú az apa, a leány az anya vezetése alá került, hogy felnőttsége teendőit megtanulja. A leány a házi és külső asszonyi dolgokban segített anyjának, a fiú apja munkakörébe tanult bele. Éjjel a legények mellett a közlegelőn őrködött, s lassanként magára szedte a legényszokásokat. **

MN IV:147.