kamara (lat. camera, 'szoba'): 1. a pénzügyek igazgatásával megbízott hatóság, a középkorban a bányavárosok és a szabad királyi városok fölötti királyi fennhatóságot gyakorló hivatal. Élén az →ispán (többnyire pénzüzletben jártas budai polgár) állt, aki a kir-lyal bérleti szerződést kötött. A ~k alkalmazottai az ispánok familiárisai voltak (→familiaritás). Ezek az ispánok ter-ükön a pénzügyi igazg-sal összefüggő kérdésekben bírói hatáskörrel is rendelkeztek. - 2. 1526-1848: a király mellett működő hivatal: →Magyar Kamara. - 3. zárt szakmai testület, érdekvédelmi céllal (pl. keresk., ügyvédi, orvosi ~). **

Eckhart 1946:158.