Magyar Katolikus Lexikon > K > közjó


közjó (lat. bonum commune): anyagi és szellemi javak és lehetőségek összessége, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy közösség tagjai boldogulásukat szabadon és hathatósan munkálhassák, de előállításukra önmagukban, egyenként nem képesek. - Lényegét tekintve a társad. által saját tagjainak nyújtott segítség alapvető életfeladataik teljesítéséhez (tehát társad. teljesítés és nem az egyéni javak és sikerek összessége); eszközeit tekintve azon társad. feltételek összessége, amelyek a társad. tagjai számára egyéni és társad. céljaik és feladataik megvalósítását lehetővé teszik; működésmódját tekintve a társad. tagjainak képességük szerinti együttműködése és ennek mindennemű eredménye (tehát a társad. működését biztosító rend és ennek gyümölcsei). - Ker. ember számára a ~ a lelki élet közp. kérdése: ami az →erkölcsi rendben jó és igaz, az a közösség számára is az. Mivel az →ember közösségi lény, a →bűn ellen és az →igazság (→jó) érvényesüléséért végzett tevékenység nemcsak az egyén, hanem a szűkebb-tágabb környezet számára is meghatározó. Ebben az értelemben mondható, hogy a keresztény ember életének központja a ~ szolgálata. **

CL 42. - GRS 11. - Muzslay 1993:105. - KEK 1905-12.