Magyar Katolikus Lexikon > K > kézimunka


kézimunka: 1. kétkezi munka: gépet nem, vagy csak igen egyszerű eszközt igénylő munka: →házimunka, →háziipar, →kézműves mesterség. - 2. női tevékenység, mely a mindennapi élet és háztartás számára nélkülözhetetlen cikkeket készít; ill. magának a ~val készült tárgynak (textíliának) a neve. A ~ a női kolostorokban (→apácamunka) és a családokban, úri házakban és falun a lányok és asszonyok alapvető, olykor igen magas művészi fokon végzett foglalatossága volt (→hímzés, →szövés, →varrás). ~ik ma féltett kincsei a múzeumoknak, pl. lit. ruhák és textíliák, különféle kötött, horgolt, vetélt, varrott csipkék, ágynemű- és ruhaköltemények stb. A lányok nevelésének, családi életre való fölkészítésének, asszonyok szabad ideje kitöltésének fontos része volt a ~. A 20. sz. közepéig isk. tantárgy is. - A →hozomány legnagyobb része, a →népviselet szigorú hagyományait tükröző ruhák és kellékek (csipkék, →kendők, →főkötők, szalagok stb.) ~ként készültek. Falusi lányokat nem mindig kényszerű szükségből küldtek a városi házakhoz szolgálni, hanem azért is, hogy a ~ban való jártasságukat, ismeretüket bővítsék. Pl. a Gyerőfy-lányok finom recéit a 18. sz. végén Gyerőmonostoron „már minden parasztleány utánozta durva házicérnából”. A vidéki és városi ~ életképességét és művészi erejét mutatja, hogy mindkettő megőrizte a maga sajátosságait, miközben gazdagon merítettek egymás motívumaiból, fogásaiból, eszköztárából. - A gyakorlati célokon túl a ~nak sok lelki haszna volt: aprólékos figyelmet, pontosságot igényelt, ezzel kitartásra, koncentrálásra, csöndességre szoktatott, fejlesztette a szépérzéket és a →nőiességet (finomság, tapintat, odafigyelés a másikra), biztosította a napi munka örömét (sikerélmény). Mindezt úgy adta, hogy közben a szépet és a hasznosat, az aktivitást és a szemlélődést tökéletesen ötvözte, kitöltötte a magányt, óvott a tétlenségtől (ami a 20. sz. depresszió egyik oka). - Az iparosodással megjelent, többnyire értéktelen tömegcikkek fokozatosan kiszorították a ~t. A 20. sz. 2 felétől többnyire már csak (ált. művészileg értéktelen) dísztárgyként fordul elő mint csipke, díszpárna, hivalkodó ruhakellék stb. - Kivételt a →népművészet ~i jelentenek, melyekre 2000: mind több figyelem irányul a tömegcikkek kiváltotta csömör következtében. Mivel azonban napjainkra a ~ is elvesztette azt a közösségi hátteret, melyet a nemzedékről nemzedékre öröklődött mesterségbeli tudás és közös kultúra (ízlés, apró fogások, szabályok stb.) biztosított, s mely észrevétlenül, de egyszerre ellenőrizte, szűrte és javította az egyéni ízlés szélsőségeit és torzulásait, nagyon sok kétes értékű (v. teljesen értéktelen, giccs) termék kínáltatik népművészeti ~ként is a tájékozatlan vásárlónak. **

Augusztin J.: Nevelő ~. 1-3. r. Bp., 1904. - MN I:324, 348, 365; II:286.