Magyar Katolikus Lexikon > K > kényszerlakhely


kényszerlakhely: kijelölt település(rész), ahol hatósági parancsra a kitelepítettnek (elítéltnek) meghatározatlan ideig (büntetése lejártáig, a rendszer megváltozásáig stb.) laknia kellett, s ahonnan csak hatósági engedéllyel, meghatározott időre távozhatott, ellenkező esetben ~ét börtönre változtatták. -A büntetés enyhébb formájaként a ~ közbűntényes személynek is kijelelölhető. Diktatúrákra jellemző azonban a lakosság megbízhatatlannak tartott részének szülőhelye elhagyására kényszerítése, erőszakkal más vidékre, ~re költöztetése. A 20. sz: a ~re mintát a szovjet gyakorlat adott népek (csecsenek, volgai németek, tatárok stb.) Szibériába v. a SZU gyéren lakott ázsiai ter-re történt áttelepítésével. Ezt másolva vezette be Mo-on az MKP 1948-tól a ~re telepítést, melyet a törvényesség látszatával, de bírói ítélet nélkül hajtottak végre. Hivatkoztak az →osztályharcra is, gyakran azonban mindössze a módosabb családok ingatlanjainak, lakásainak megszerzése volt az igazi cél. - 1) 1948-53: az osztrák és jugoszláv határ vidékéről az alföldi áll. gazdaságok munkáshiányának megszüntetésére rendszerint módos családfőket v. családokat telepítettek ~re. Az indok: „terménybeadási hátralék”, a „tavaszi növényápolási munkák szabotálása”, amiért a pénzbírságon, vagyonelkobzáson túl a „faluból való néhány hónapos kitiltás” és a pol. jogoktól való 1-5 éves eltiltás járt. 1949-től több hullámban szállították el éjszaka a családokat, perceket v. néhány órát hagyva a fölkészülésre. A házakat az otthagyott ingóságokkal együtt lefoglalták v. kádereiknek ajándékozták, olykor a falu szabadon széthordhatta. A folyamat 1951 nyarán, a bpi kitelepítés kezdetével tetőzött, 1952 nyarán hasonló mértékben zajlott. - 2. kitelepítés a városokból, 1951. jún. 17.: 2 nappal →Grősz és társai perének kezdete után, a 8130/1939. sz. min-elnöki, ill. a 760/1939. sz. belügymin. rendelettel megkezdték a „volt kizsákmányolók” kényszerkitelepítését a városokból (elsősorban a főv-ból). A kitelepítés érvényes jogszabály alapján, törv-es hatósági eljárással, de jogerős bírói ítélet nélkül, a jogfosztás igen változatos formáival történt. Osztályharcos célja: a vagyonosak megfélemlítése és elszegényítése, a Magyar Kommunsita Párt (MKP) és fegyveres testületei közép- és felsővezetőinek megajándékozása e javakból. Bp-ről össz. 12.748 főt telepítettek ki Békés, Hajdú, Heves és Szolnok m-kbe. A 4/1952. tvr. szerint a zárolt lakások fölhasználásában a következő (vidékenként változó) sorrendet követték: 1. megyebizottságok, 2. honvédség, 3. ÁVH, 4. tömegszervezetek, 5. helyi tanácsok, 6. termelő minisztériumok helyi szervei. - A kitelepítetteknek a legkegyetlenebb sors az ún. →szociális táborokban jutott. →sváb kitelepítés, →kényszermunkatábor 88

Dessewffy-Szántó 1989. - Pallavicini-Andrássy Borbála kitelepítési és 56-os naplója. Uo., 1990. (Térkép) - Bp. lex. I:691.