kárpátaljai római katolikus egyház: A kárpátaljai katolikus magyarság az egri, 1804-től a →szatmári püspökséghez tartozott, amely magába foglalta Ung, Bereg, Szatmár, Ugocsa és Máramaros vm-ket. Trianon után a szatmári egyhm-ből 44 pléb-t CS-hoz csatoltak, 1999/2000: ebből 37 Kárpátalja ter-én található. 1919: az ungvári főesp. irányította (a szatmári pp. helyetteseként) a kényszerűen különvált egyh-akat, majd a Vatikán és a csehszl. áll. megállapodásának értelmében Kárpátalja apostoli kormányzóság lett, ez a helyi egyh. közvetlen római alárendeltségét jelentette. Első kormányzója Tahy András ungvári főesp. Halála után utóda és Ungvár főpapja Szvoboda Ferenc jenkei plnos. - Az I. →bécsi döntést követően, 1938-41: Madarász István kassai pp. (1939-48) a ter. ap. kormányzója, majd az újraegyesített egyhm-t Scheffler János szatmári pp. (1942-52) irányította, aki a háborús frontvonal közeledtével részhelynököket (vikáriusokat) nevezett ki arra az esetre, ha az egyhm. közp-jával megszakadna a kapcsolat. - Kárpátalján 1945: 48 r.k. pap szolgált. Ez évben 3 papot tartóztattak le, 1948-tól újabb 15-öt. Az otthonmaradottak tevékenységét is korlátozták, a hitélet a tp-okba szorult vissza. Megszüntették a vallásos egyes-eket, tiltották a hitokt-t még magánlakásokon is, az egyh. vagyont, az egyh. irodákat (bennük az adott egyhközs. levél- és irattárával), valamint a papi lakásokat (pléb-kat), a tp-okat is államosították. Ez utóbbiak használatáért rendkívül magas adót kellett fizetni. 1956-62: az „ateista harc” újabb szakaszában megvonták számos egyhközs. államjogi bejegyzését (regisztrációját), a tp-okat lerombolták (Szőllősvégardó - az Orsz. Műemléki Felügyelőség helyreállította, kk. freskóit restaurálta), raktárrá (pl. Nagyszöllős, román-gótikus kk. tp.), műhellyé v. „elrettentő példaként” ateista múzeummá alakították, ahová az iskolásoknak órarend szerint kötelező volt tanáraikkal együtt ellátogatni. - A ~ helynökei 1945-49: letartóztatásáig Pásztor Ferenc beregszászi főesp., 1949-52: letartóztatásáig Bujaló Bernát ungvári főesp. 1952: vez. nélkül maradt az egyh., majd a szovjet áll. szervek önkényesen →Mészáros János ungvári plnost álltották vikáriusnak. 1956 u. csak elvben állt vissza a korábbi gyakorlat. A lágerből hazatért Bujaló Bernát egészségi állapota miatt lemondott. Ezt követően az egyház által választott helynököket a szovjet Áll. Egyházügyi Hiv. nem fogadta el, a kinevezett vikáriusoknak nem volt tekintélyük. 1985: Csáti József munkácsi plnos volt az első olyan helynök, akinek megválasztását a szovjet hatóságok is jóváhagyták és akit a pápa rk. követe is megerősített. - Róma 1993: végleg elválasztotta Kárpátalját a szatmári egyhm-től és önálló ap. kormányzóságot hozott létre. A kijevi nuncius →Hudra Lajos aknaszlatinai lelkipásztort nevezte ki ált. helynökké Munkácsra. Emellett nemzetiség szerint választott ppi helynököket: Majnek Antalt a m-ok, Zsarkovszki Pétert a tótok és Nádor Albertet a ném-ek számára. - Mindhárom nyelvterület megsegítésére érkeztek kisegítő papok. (Először a ferencesek jelentek meg Nagyszöllősön.) 1992: Munkácson történt az első papszentelés, 1996: már 12 papnöv. tanult különböző külf. szemin-okban, megkezdődött a szerz-nővérek képzése is Szl-ban, ahonnan 20 apáca érkezett, de küldött nővéreket No. is. 2000: egy m. ferences nővér dolgozik Visken és Técsőn. - 1992: világi hitokt. képzés indult Nagyszöllősön a m-ok, 1995: Munkácson és Ungváron a tótok, ruszinok/ukránok számára. - A romló gazd. helyzetben az egyhközs-ek jelentős részében jótékonysági csoportokat alakítottak, működni kezdett a Máltai Szeretetszolgálat is. - Majnek Antal OFM 1995: munkácsi spp., 1998: (miután fölvette az ukrán állampolgárságot) ap. kormányzó. - A kárpátaljai róm. kat-ok becsült száma 65 ezer lélek. Anyanyelv szerint kb. 55.250 (85%) m., kb. 4550 (7%) tót, kb. 3250 (5%) ném. és kb. 1950 (3%) ruszin. - 6 lerombolt istentiszt. hely kivételével az Egyh. visszakapta tp-ait. 36 plébtp-ban és 36 filiális tp-ban, néhány helyen magánlakásokban van r.k. sztmise. A liturgia nyelve 45 helyen m., 4 helyen m-tót, 2 helyen m-ném. és 1 helyen m-ném-ukrán. S.B.A.

Csíkvári Ung vm. 1940:130. (Kontratovics Irén: A r.k. egyh.) - Extra Hungariam 1992:176. (Csáti József-Diósi Géza Kornél: A ~) - S. Benedek 1993:109. (Vallás) - Útközben 1998:53. (Majnek Antal: A ~ tört.)