🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hudra
következő 🡲

Hudra Lajos (Beregleányfalva, Bereg vm., 1917. márc. 19.-): plébános. - 1939. VI: Beregszászon éretts. A teol-t 1942: Szatmárnémetiben kezdte, 1944 őszén a közeledő Vörös Hadsereg elől menekülve Szombathelyen folytatta, az V-VI. évet a szovjet uralom alá került Kárpátalján fejezte be magánúton. 1947. VI. 13: Romzsa Tivadar g.k. pp. az ungvári szegyh-ban szentelte szatmári egyhm-s pappá, mivel lat. szert. pp. beutazását Szatmárnémetiből a szovjet hatóságok nem engedélyezték. Beregszászon kp., 1949. X. 13: letartóztatták, halálra, majd 25 é. kényszermunkára ítélték. A karagandai és a vorhutai munkatábor építkezésein dolgozott. 1956. VI: szabadult, visszakerült Beregszászra, hitoktatása miatt Kisszelmencre helyezték, majd újabb 1 é. kényszermunkára ítélték. Ezt megválthatta azzal, hogy fiz. munkát vállalt és keresetének 25%-át leadta az államnak. 1965: Dolhán, 1976: Huszton lelkész, 1977: Aknaszlatina plnosa. H.V.K.

Kopácsi Sándor rabtárs közlése. München, 1986. X. 16. - H. L. közlése. Mezőkaszony, 1989. VIII. 24. - Hatodik Síp. Ungvár, 1990. III. 1:20. (Csáti József: A kárpátaljai r.k. Egyh.) - Böröcz Sándor: Kiáltás a mélyből. Bp., 1994:162, 348. - Hetényi Varga III:352.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.