Magyar Katolikus Lexikon > K > kárpátaljai görögkatolikus egyház


kárpátaljai görögkatolikus egyház: A 20. sz. elején a →munkácsi görögkatolikus püspökség joghatósága 320 plébániára terjedt ki, ebből 265 a mai →Kárpátalja területén található. Alapítása, 1771. IX. 19. óta a →ruszinok nemzeti és nyelvi öntudatának őrhelye volt; amíg a 19. sz. közepétől nyelvi és irod. téren megerősödött a ruszofil irányzat, az Egyh. egységes maradt. - Trianon után a csehszl. hatóságok az „oszd meg és uralkodj” elve alapján, a nyelvi ellentétekhez hasonlóan, az Egyh. megosztására is törekedtek, minden módon támogatták a →pravoszlávok térnyerését. A m. érzelmű Papp Antal pp. 1924: lemondott; 1925: karhatalommal kitoloncolták Csehszl-ból. - Utóda Gebé Péter (†1931) addigi nagyprép., akinek sikerült elfogadható viszonyt kialakítania a csehszl. hatóságokkal. Sztojka Sándor pp. (1931-43), v. ppi irodavez. legfontosabb föladatának a →skizma elleni harcot tartotta, de látta a komm. térnyerés veszélyességét is. A Kurtyák (Bródy)-párt híve volt, támogatta az önállósodási mozgalmakat s a ruszin nyelvi-irod. törekvéseket. - Az I. →bécsi döntéssel 1938. XI. 2: a ~nak csak egy része (35 parókia) került vissza Mo-hoz. Sztojka pp. egyesülési mozgalmat indított a Karpatszka Ukrainában maradt közs-ekben, közvetlenül az I. bécsi döntést követően. Alig egy hét alatt kb. 200 ruténföldi közs. lakosai adtak írásos-pecsétes nyilatkozatot arról, hogy Mo-hoz kívánnak tartozni. - Ugyanakkor az ukrán érzelmű baziliták és más, pravoszlávok által befolyásolt egyh. vez-k följelentése nyomán a Szentszék fontolgatta a pp. lemondatását, amit gr. Teleki Pál min-eln. (1939. II.-1941. IV.) és gr. Csáky István külügymin. (1938. XII-1941. I.) megakadályozott, így Sztojka maradt a visszacsatolt Kárpátalja pp-e is. Mo-on szerepet vállalt a ruszin társad., kulturális törekvések megvalósításában, bábáskodott a Kárpátaljai Tudományos Társaság megalapításánál, és segítette a Zorja-Hajnal c. folyóirat megindítását. - Róma a háborús helyzetre való tekintettel Sztojka halála után 1943: nem nevezett ki új pp-öt. Az egyhm-t előbb →Ilniczky Sándor nagyprép. irányította, 1944: Dudás Miklós hajdúdorogi pp. (1939-72) látta el az ap. kormányzó föladatait. A frontvonal közeledtével ő sztelte spp-ké Romzsa Tódort. - 1944: a szovjet megszállók megkezdték a ~ módszeres fölszámolását. Elsőként a Kárpátaljai Tud. Társ-ot szüntették meg, vagyonát, nyomdáját stb. elkobozták, üv. ig-ját, Harajda Jánost még 1944. XI: letartóztatták. Két hét múlva a börtönben „ismeretlen körülmények közt” meghalt. - Ilniczky Sándor nagyprép. 1946: került Szibériába, ahol egy év múlva elpusztult. Romzsa Tódor 1947: „közúti baleset” áldozata lett. 1949: a g.k. egyh. intézményes fölszámolását követően újabb 129, hitéhez ragaszkodó papot hurcoltak kényszermunkára. - A ~ azonban föld alatt is működött, törvényesítése csak 1989: következett be. Időközben a nagymérvű szovjet betelepítés következtében megerősödött a pravoszláv egyh., ezért a gör. kat-oknak harcolniuk kellett tp-aik visszaszerzéséért. 1996-ig 101 tp-ot szereztek vissza, 67 közös használatba került; a bejegyzett hitközs-ek száma ugyanakkor 264. Igen nagy a paphiány. Ungváron 1991: újra megnyitották a szem-ot, de képeznek papokat külf-ön, Nyíregyházán is; megkezdték a hitoktató-képzést is. - 2000: a kárpátaljai gör. kat-ok száma kb. 300 ezer lélek. Nagy részük ruszin érzelmű, de van köztük oláh és m. nemzetiségű is. A m. gör. kat-ok száma kb. 30 ezer fő (Szemedi János munkácsi g.k. pp-öt a köznyelv „magyar püspöknek” nevezi). Az ún. „grékus” öntudat Kárpátalján a magyarságtudat egyik megnyilvánulási formája, s egyben kapcsolódási pont a ruszin testvérnép kultúrája felé, annál is inkább, mivel a g.k. egyh. 1949-es erőszakos fölszámolása után, különösen a városokban, tízezrek csatlakoztak a r.k. egyh-hoz, s többszöri nemzedékváltás után ezen nem változtattak.  S.B.A.

Hodinka 1910. - Csíkvári Ung vm. 1940:132. (Bacsinszky Tivadar: A g.k. egyh.) - Extra Hungariam 1992:199. [Bendász Dániel: A Munkácsi G.k. Egyhm. hitvalló és meghurcolt papjainak névsora. (Összeáll. Bendász István hagyatéka alapján)] - Kárpátalja m. adattára. 1993:156. - S. Benedek 1993:120. - Botlik 1997. - Útközben 1998:61. [Lajos Mihály: A Munkácsi G.k. Egyhm. (Interjú Szabó György atyával, a Munkácsi G.k. Ppség ungvári irodájának ig-jával)] - Koncepciós perek 1993:70. (Ortutay Elemér: A kárpátaljai g.k. egyh. helyzete, a vallás és a kisebbségi magyar sors) - Ortutay 1993:112.